Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-09-17 / 73. szám

2 Békés 1988 szep'ember 17 Több tanuló iratkozott be az idén a közép­iskolákba, mint tavaly. Ayoieszá%iiái tobt» diákja van Gyulának. mezei őrök illetményeinek az általános adó­alapra való hárításával olyan határozatokat hozott, amelyek a bevételi tételek csökke­nését s a tehertételek emelkedését hozzák magukkal. Varga Gyula dr. polgármester szava­zásra teszi tel a költségvetés tárgyalásának kérdését s mivel a többség a tárgyalás mellett szavaz, megkezdik a tételenkiuti re­víziót. A revízió azonban mindössze csak 576 pengő csökkenést eredményez. Schneider Mátyás a Temesvári ut kikövezését kéri, majd Csinczár Dezső és 7its Reinhardt felszólalásai után végül is elfogadják a költ­ségvetést. A homokgödör csatornázás ügyében ho­zott alispáni határozat több felszólalást pro­vokált. Abaházi András csodálkozik az alis­páni határozaton, mivel az azt állapítja meg, hogy a várost nem érte károsodás. Pfaff Ferenc szintén nem veszi tudomásul a hatá­rozatot, mert az nem tisztázta a helyzetet. Baráth István hasonlóképpen nyilatkozik. Abaházi ismételt felszólalásában kijelenti, hogy ő nem elégszik meg az államépitészeti hivatal véleményével, ezért miniszteri bizott­ság lehívását javasolja. Schneider Mátyás, Bagi Sándor s többek felszólalása után mé­gis tudomásul veszik az alispáni határozatot s ezzel a szinte már tengeri kígyóvá lett ügy végleges elintézést nyert. A továbbiakban elhatározzák, hogy egy svájci import bikát vásárolnak, továbbá, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát 6 szá­zalékra redukálják. A Revíziós Ligának 200 pengőt szavaznak meg, majd tudomásul ve­szik, hogy Sarkad község az országos vásárt az idén nem október 5-én és 6-án, hanem 19-én és 20-án tartja. A közgyűlés minimá­lisra csökkent érdeklődés mellett negyed háromkor ért véget. (A „Békés“ munkatársától.) A közép­iskolákban a beiratások befejeződtek, tegnap már a tanítás is megkezdődött, úgy hogy a beiratkozott tanulók létszáma véglegesnek tekinthető. A róni. kath. reálgimnáziumba az idén 298-an iratkoztak be, ami a tavalyi létszámmal szemben 28 főnyi többletet je­lent. Első osztályba 52-en iratkoztak be. A polgári leángiskolának a tavalyi 221-es létszámmal szemben 229 főnyi a létszáma, Szent Imre-tér 10. szám alatt egy csinosan bútorozott szoba ki­adó. 3—2 tál többet kaptak volna értük Ennek következ­ménye az volt, hogy a kigyósi uradalom sertéseit nem adták el többe otthon, hanem behajtották mindig Gyulára. A téli vásáron forintokban számítva milliókra rúgott a forgalom. A kereskedők óriási pénzt ke­restek, vagy vesztették rajta. Eme nyereség és veszteség hatása alatt nagy kártyacsaták zajlottak le a Magyar Király fogadóban, amelyet tulajdonosa néhai jóemlékü Herdek Lipót vendéglős emeletesre épített fel nagy vásári keresetéből, amelynek zö­mét a kártyapénz adta. Monte Karlóban nem volt olyan forgalom ezeken a napokban, mint a álagyar Király, vagy amint nevezték : a Herodekben nyere­ség és veszteségben a sertésvásárok folyamán. A tavaszi vásáron már kicsi volt, de még mindig ezrekre rugó a sertés felhajtás, de annál nagyobb a szarvasmarha, nevezetesen 30 -40 ezer. sőt azonfelüli. A vásártér zsúfolásig megtelt, ami nagy szó, mert akkor a tér sokkal nagyobb volt a mostaninál. Hozzátartozott ugyanis a most pat- ronatusi célt szolgáló úgynevezett Fütyöri puszta is, mely maga harminc holdnyi. A legtöbbet Bi­harból, Szilágyból, Erdélyből, onnan még a Szé­kelyföldről is hozták. A zömöt a növendékmarha, az egy-két esztendős borjú képezte Ha esős tavasz volt, a felhajtott borjú állomány jó áron elkelt az utolsó darabig. Különösen a közeli és messze vi­déki, köztük a dunántúli s felvidéki uradalmak, szeszgyárak voltak a vevők, de sokat vettek kül­földre is. A tavaszi vásárra volt a legnagyobb szer­számfa hozatal is. Az erdöhátról, a lunkából, a bihari és erdélyi hegyekből száz meg száz szekéren hozták magyarok, románok, a sok létrát, dézsát, Nyilas András tar vény hatásági bizottsági tag igazolása. A vármegye igazoló választmánya Nyi­las András törvényhatósági bizottsági tag megválasztását annak idején érvényesnek nyilvánította. Ez ellen a határozat ellen panasz adatván be, az ügy a Közig. Bíró­ság döntése elé került. A Közig. Bíróság Ítéletében a panaszokat elutasította és Nyilas András törvényhatósági bizottsági tagságát érvényesnek mondotta ki. Nem fogadta el ugyanis a panasznak azt az ál­láspontját, mely szerint a proletár diktatúra alatt működő vármegyei direktóriumok po­litikai szervek és igy tagjaik politikai meg­bízottak voltak. De meg különben is annak kétségtelen megállapításához, hogy a vár­megyei direktóriumi tag általában, vagy különösen Nyilas András, az úgynevezett tanácsköztársaság legfőbb központi szer­vezése által kiküldött »politikai megbízott« lett volna, a tárggi bisongiték hiángzik. Már pedig a törvényben megjelölt állások, tehát a »politikai megbízott« fogalmi köre a választhatóságból való kizárás szempont­jából szorosan magyarázandó. vályút és egyéb fanemüeket, nemkülönben a faszenet és a meszet is. Mindegyikben oly nagy volt a kereslet, hogy az utolsó darabig el tudták adni. A kisvásár, julius közepén, a takarásba esett és ezért „futó“ vásárnak is hívták és hívják ma is. Ez azonban nem volt akadálya a nagy, sőt, ha kedvező termés volt, az óriási forgalomnak. Különösen nagy, tízezrekre rugó volt a ló felhaj­tás. Ezekre volt a legnagyobb kereslet. A nyomta­tás küszöbén óriási volt a lószükséglet. Cséplőgépek még nem voltak; az uradalmak éppen úgy lóval nyomtattak miut a kisgazdák. De igás és nyomtató lovakon kívül nagy volt a kínálat és kereslet úri fogatokra alkalmas jobb lovakban. Sok nyerges lovat is vettek a katonai lovasság számára és pedig a kereskedők és maga a katonai tisztikar egyaránt. Magyarország minden számottevő ló­kereskedője dehogy mulasztotta volna el a gyulai kisvásárt. Az ötvenes és hatvanas esztendőkben különlegessége volt a kisvásárnak a Bessarábiából hozott, hámot, nyerget nem ösmerö, szilaj szűz ménesek orosz hajtóikkal, akik a ménesből pány- vával szedték ki az elkelt darabokat. Valóságos élménye, látványossága a vásári közönségnek. Az állat és szerszám fa vásárok mellett meg kell említenem a péntek és vasárnapi napokon tartott nyersbőr és gyapjú vásárt is, amely a Szerecsen-téren (most Szent Imre téren) zajlott le. A tágas tér telítve volt nyersbőrrel, gyapjú­val, de el sem fért rajta, a teret környékező összes házak udvarai is zsúfoltak voltak. Akkor még nem voltak bőrgyárak; tímárok dolgozták fel a nyersbőrt és amit a nyersbörszedők messze vidéken összevásároltak, a gyulai vásáron ad­tak el az ország minden részéből ide sereglő tehát nyolccal több, mint volt tavaly. A polgári fiúiskolában 224 tanuló jelentkezett felvételre, kettővel tehát több, mint az előző iskolaévben. Az első osztálynak áz idén 70 növendéke van. A gyulai középiskolákba ezek szerint 751 tanuló iratkozott be. Ha ezekhez még hozzávesszük azoknak a ta­nulóknak a számát, akik Békéscsabára jár­nak át, úgy Gyulának több, mint 800 közép­iskolai tanulója van. Hatvanöt középiskolai tanuló jár át Gyuláról Békéscsabára. (A „Békés“ munkatársától.) A máv. állomásfőnökségtőí nyert értesülésünk szerint a gyulai pénztárnál eddig 65-en váltottak tanulói bérletjegyet Békéscsabára. Ez a lét­szám előreláthatólag még növekedni fog né- hánnyal, úgy hogy Gyuláról a békéscsabai középiskolákba mintegy hetven tanuló jár át naponkint. A máv. a diákok részére külön kocsit járat a Gyuláról reggel 7 órakor in­duló s a Békéscsabáról 2 órakor érkező szerelvényekkel. A leánynövendékek a fiuk­tól elkülönítve, külön fülkében utaznak és pedig a kocsi Il-od osztályú szakaszában a lányok, akik kevesebben vannak, s a IH-ik osztályban a fiuk. A havibérletjegy ára Il ik osztályon 5 40 pengő, a III ik osztályon pe­dig 3 60 pengő. Zászlószentelési ünnepély Kétegyházán Ma délelőtt 11 órakor a kétegyházi Nemzeti Munka- védelmi Körzet nagyszabású zásziószentelési ünnepet tart, amelyen Fehérvárg Gáza alezredes mondja az ünnepi beszédet. Ünnepség után 1 órakor diszebéd a Kaszinóban nagykereskedőknek és tímároknak. Óriási sok volt a gyapjú áru is, melynek Pest után Gyula volt a legjobb értékesítési s beszerző helye. Lejöttek rá a pesti, bécsi és külföldi gyapjukereskedők, közöttük valamennyi között a legtekintélyesebb : Wodiáner, később a Gyoma—endrödi uradalom tulajdonosa, a pesti lánchidnak Sina Simon báró melletti egyik finanszírozója, akinek emléke a lánc­híd tábláján is meg van örökítve. Wodiáner, óri­ási vagyonát jobbadán gyapjukereskedés révén szerezte s ehhez nagyon hozzájárultak az általa mindig látogatott gyulai vásárok is. Ami a belső vásárokat illeti, az országban a legjelentősebb, legforgalmasabbak között volt a gyulai is. A múlt század negyvenes és ötvenes évei­ben pedig valamennyi fölött álló volt, életlehető­séget, keresetet nyújtva minden foglalkozású mes­terembernek, aki készítményeit tisztességes áron tudta azokon eladni. Mikor nem voltak még vas­utak, a pesti nagykereskedők az egész országban Gyulát értékelték legtöbbre, hol Pesten kívül áruikat értékesíthetik. Ezek a pesti nagy keres­kedők óriási társzekereken hozták Gyulára áru­ikat; a közeli sőt messzevidéki kiskereskedők — a nagyváradiakat és aradiakat is közéjükértve — Gyulán szerezték be vásártól-vásárig áruszükségle­teiket. A Magyar Király Szálloda földszinti része, mellette a mai Gazsó József né, Góg András és E. Schriffert József házak frontjain bolt mellett bolt volt. Ott árultak a pesti nagykereskedők, akiket „Verlégerek“-nek neveztek. Mindegyik cégnek állandó boltja volt. Lejöttek már két hét­tel vásár előtt és rendszerint itt maradtak még két hétig vásár után, akkorára utolsó portékájuk is elkelt. Megvették a kisboltosok. Hogy milyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom