Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-09-17 / 73. szám
2 Békés 1988 szep'ember 17 Több tanuló iratkozott be az idén a középiskolákba, mint tavaly. Ayoieszá%iiái tobt» diákja van Gyulának. mezei őrök illetményeinek az általános adóalapra való hárításával olyan határozatokat hozott, amelyek a bevételi tételek csökkenését s a tehertételek emelkedését hozzák magukkal. Varga Gyula dr. polgármester szavazásra teszi tel a költségvetés tárgyalásának kérdését s mivel a többség a tárgyalás mellett szavaz, megkezdik a tételenkiuti revíziót. A revízió azonban mindössze csak 576 pengő csökkenést eredményez. Schneider Mátyás a Temesvári ut kikövezését kéri, majd Csinczár Dezső és 7its Reinhardt felszólalásai után végül is elfogadják a költségvetést. A homokgödör csatornázás ügyében hozott alispáni határozat több felszólalást provokált. Abaházi András csodálkozik az alispáni határozaton, mivel az azt állapítja meg, hogy a várost nem érte károsodás. Pfaff Ferenc szintén nem veszi tudomásul a határozatot, mert az nem tisztázta a helyzetet. Baráth István hasonlóképpen nyilatkozik. Abaházi ismételt felszólalásában kijelenti, hogy ő nem elégszik meg az államépitészeti hivatal véleményével, ezért miniszteri bizottság lehívását javasolja. Schneider Mátyás, Bagi Sándor s többek felszólalása után mégis tudomásul veszik az alispáni határozatot s ezzel a szinte már tengeri kígyóvá lett ügy végleges elintézést nyert. A továbbiakban elhatározzák, hogy egy svájci import bikát vásárolnak, továbbá, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát 6 százalékra redukálják. A Revíziós Ligának 200 pengőt szavaznak meg, majd tudomásul veszik, hogy Sarkad község az országos vásárt az idén nem október 5-én és 6-án, hanem 19-én és 20-án tartja. A közgyűlés minimálisra csökkent érdeklődés mellett negyed háromkor ért véget. (A „Békés“ munkatársától.) A középiskolákban a beiratások befejeződtek, tegnap már a tanítás is megkezdődött, úgy hogy a beiratkozott tanulók létszáma véglegesnek tekinthető. A róni. kath. reálgimnáziumba az idén 298-an iratkoztak be, ami a tavalyi létszámmal szemben 28 főnyi többletet jelent. Első osztályba 52-en iratkoztak be. A polgári leángiskolának a tavalyi 221-es létszámmal szemben 229 főnyi a létszáma, Szent Imre-tér 10. szám alatt egy csinosan bútorozott szoba kiadó. 3—2 tál többet kaptak volna értük Ennek következménye az volt, hogy a kigyósi uradalom sertéseit nem adták el többe otthon, hanem behajtották mindig Gyulára. A téli vásáron forintokban számítva milliókra rúgott a forgalom. A kereskedők óriási pénzt kerestek, vagy vesztették rajta. Eme nyereség és veszteség hatása alatt nagy kártyacsaták zajlottak le a Magyar Király fogadóban, amelyet tulajdonosa néhai jóemlékü Herdek Lipót vendéglős emeletesre épített fel nagy vásári keresetéből, amelynek zömét a kártyapénz adta. Monte Karlóban nem volt olyan forgalom ezeken a napokban, mint a álagyar Király, vagy amint nevezték : a Herodekben nyereség és veszteségben a sertésvásárok folyamán. A tavaszi vásáron már kicsi volt, de még mindig ezrekre rugó a sertés felhajtás, de annál nagyobb a szarvasmarha, nevezetesen 30 -40 ezer. sőt azonfelüli. A vásártér zsúfolásig megtelt, ami nagy szó, mert akkor a tér sokkal nagyobb volt a mostaninál. Hozzátartozott ugyanis a most pat- ronatusi célt szolgáló úgynevezett Fütyöri puszta is, mely maga harminc holdnyi. A legtöbbet Biharból, Szilágyból, Erdélyből, onnan még a Székelyföldről is hozták. A zömöt a növendékmarha, az egy-két esztendős borjú képezte Ha esős tavasz volt, a felhajtott borjú állomány jó áron elkelt az utolsó darabig. Különösen a közeli és messze vidéki, köztük a dunántúli s felvidéki uradalmak, szeszgyárak voltak a vevők, de sokat vettek külföldre is. A tavaszi vásárra volt a legnagyobb szerszámfa hozatal is. Az erdöhátról, a lunkából, a bihari és erdélyi hegyekből száz meg száz szekéren hozták magyarok, románok, a sok létrát, dézsát, Nyilas András tar vény hatásági bizottsági tag igazolása. A vármegye igazoló választmánya Nyilas András törvényhatósági bizottsági tag megválasztását annak idején érvényesnek nyilvánította. Ez ellen a határozat ellen panasz adatván be, az ügy a Közig. Bíróság döntése elé került. A Közig. Bíróság Ítéletében a panaszokat elutasította és Nyilas András törvényhatósági bizottsági tagságát érvényesnek mondotta ki. Nem fogadta el ugyanis a panasznak azt az álláspontját, mely szerint a proletár diktatúra alatt működő vármegyei direktóriumok politikai szervek és igy tagjaik politikai megbízottak voltak. De meg különben is annak kétségtelen megállapításához, hogy a vármegyei direktóriumi tag általában, vagy különösen Nyilas András, az úgynevezett tanácsköztársaság legfőbb központi szervezése által kiküldött »politikai megbízott« lett volna, a tárggi bisongiték hiángzik. Már pedig a törvényben megjelölt állások, tehát a »politikai megbízott« fogalmi köre a választhatóságból való kizárás szempontjából szorosan magyarázandó. vályút és egyéb fanemüeket, nemkülönben a faszenet és a meszet is. Mindegyikben oly nagy volt a kereslet, hogy az utolsó darabig el tudták adni. A kisvásár, julius közepén, a takarásba esett és ezért „futó“ vásárnak is hívták és hívják ma is. Ez azonban nem volt akadálya a nagy, sőt, ha kedvező termés volt, az óriási forgalomnak. Különösen nagy, tízezrekre rugó volt a ló felhajtás. Ezekre volt a legnagyobb kereslet. A nyomtatás küszöbén óriási volt a lószükséglet. Cséplőgépek még nem voltak; az uradalmak éppen úgy lóval nyomtattak miut a kisgazdák. De igás és nyomtató lovakon kívül nagy volt a kínálat és kereslet úri fogatokra alkalmas jobb lovakban. Sok nyerges lovat is vettek a katonai lovasság számára és pedig a kereskedők és maga a katonai tisztikar egyaránt. Magyarország minden számottevő lókereskedője dehogy mulasztotta volna el a gyulai kisvásárt. Az ötvenes és hatvanas esztendőkben különlegessége volt a kisvásárnak a Bessarábiából hozott, hámot, nyerget nem ösmerö, szilaj szűz ménesek orosz hajtóikkal, akik a ménesből pány- vával szedték ki az elkelt darabokat. Valóságos élménye, látványossága a vásári közönségnek. Az állat és szerszám fa vásárok mellett meg kell említenem a péntek és vasárnapi napokon tartott nyersbőr és gyapjú vásárt is, amely a Szerecsen-téren (most Szent Imre téren) zajlott le. A tágas tér telítve volt nyersbőrrel, gyapjúval, de el sem fért rajta, a teret környékező összes házak udvarai is zsúfoltak voltak. Akkor még nem voltak bőrgyárak; tímárok dolgozták fel a nyersbőrt és amit a nyersbörszedők messze vidéken összevásároltak, a gyulai vásáron adtak el az ország minden részéből ide sereglő tehát nyolccal több, mint volt tavaly. A polgári fiúiskolában 224 tanuló jelentkezett felvételre, kettővel tehát több, mint az előző iskolaévben. Az első osztálynak áz idén 70 növendéke van. A gyulai középiskolákba ezek szerint 751 tanuló iratkozott be. Ha ezekhez még hozzávesszük azoknak a tanulóknak a számát, akik Békéscsabára járnak át, úgy Gyulának több, mint 800 középiskolai tanulója van. Hatvanöt középiskolai tanuló jár át Gyuláról Békéscsabára. (A „Békés“ munkatársától.) A máv. állomásfőnökségtőí nyert értesülésünk szerint a gyulai pénztárnál eddig 65-en váltottak tanulói bérletjegyet Békéscsabára. Ez a létszám előreláthatólag még növekedni fog né- hánnyal, úgy hogy Gyuláról a békéscsabai középiskolákba mintegy hetven tanuló jár át naponkint. A máv. a diákok részére külön kocsit járat a Gyuláról reggel 7 órakor induló s a Békéscsabáról 2 órakor érkező szerelvényekkel. A leánynövendékek a fiuktól elkülönítve, külön fülkében utaznak és pedig a kocsi Il-od osztályú szakaszában a lányok, akik kevesebben vannak, s a IH-ik osztályban a fiuk. A havibérletjegy ára Il ik osztályon 5 40 pengő, a III ik osztályon pedig 3 60 pengő. Zászlószentelési ünnepély Kétegyházán Ma délelőtt 11 órakor a kétegyházi Nemzeti Munka- védelmi Körzet nagyszabású zásziószentelési ünnepet tart, amelyen Fehérvárg Gáza alezredes mondja az ünnepi beszédet. Ünnepség után 1 órakor diszebéd a Kaszinóban nagykereskedőknek és tímároknak. Óriási sok volt a gyapjú áru is, melynek Pest után Gyula volt a legjobb értékesítési s beszerző helye. Lejöttek rá a pesti, bécsi és külföldi gyapjukereskedők, közöttük valamennyi között a legtekintélyesebb : Wodiáner, később a Gyoma—endrödi uradalom tulajdonosa, a pesti lánchidnak Sina Simon báró melletti egyik finanszírozója, akinek emléke a lánchíd tábláján is meg van örökítve. Wodiáner, óriási vagyonát jobbadán gyapjukereskedés révén szerezte s ehhez nagyon hozzájárultak az általa mindig látogatott gyulai vásárok is. Ami a belső vásárokat illeti, az országban a legjelentősebb, legforgalmasabbak között volt a gyulai is. A múlt század negyvenes és ötvenes éveiben pedig valamennyi fölött álló volt, életlehetőséget, keresetet nyújtva minden foglalkozású mesterembernek, aki készítményeit tisztességes áron tudta azokon eladni. Mikor nem voltak még vasutak, a pesti nagykereskedők az egész országban Gyulát értékelték legtöbbre, hol Pesten kívül áruikat értékesíthetik. Ezek a pesti nagy kereskedők óriási társzekereken hozták Gyulára áruikat; a közeli sőt messzevidéki kiskereskedők — a nagyváradiakat és aradiakat is közéjükértve — Gyulán szerezték be vásártól-vásárig áruszükségleteiket. A Magyar Király Szálloda földszinti része, mellette a mai Gazsó József né, Góg András és E. Schriffert József házak frontjain bolt mellett bolt volt. Ott árultak a pesti nagykereskedők, akiket „Verlégerek“-nek neveztek. Mindegyik cégnek állandó boltja volt. Lejöttek már két héttel vásár előtt és rendszerint itt maradtak még két hétig vásár után, akkorára utolsó portékájuk is elkelt. Megvették a kisboltosok. Hogy milyen
