Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-09-03 / 69. szám
LXV. évfolyam 69* Mám. Vasárnap läyula, 8933 Szeptemhep 3. Előözetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő, BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .íáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. GYENGE volt az állatvásár. A felhajtott állatoknak csak egy kis hányada cserélt gazdát, pedig az úgynevezett őszi vásár a legnagyobb és legforgalmasabb vásár szokott lenni. Ilyenkorra betakarítják a kalászokat, a magvak eladásra kerülnek s akik tavaszi munkán, vagy aratáson dolgoztak, azoknak is van már egy kis pénzük. Az idén azonban meg sem látszott az állatvásáron a takarás utáni idő, kedvetlenség éá pénztelenség uralkodott, minden bizonnyal a rendkívül alacsony gabonaárak következtében Különösen nagy volt a vevő-hiány a befogni való disznók piacán, úgy hogy alig egy-két állat talált vevőre. Szomorú jelenség ez a gyenge állatvásár nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem és az ipar szempontjából is, mert hiszen, ha az állatvásár gyenge, gyenge a kirakodó vásár is. De szociális szempontból talán az a legszomorubb, hogy a hízónak való disznók alig cseréltek gazdát. Más, boldogabb esztendőkben .ilyenkor még a legföldhözragadtabb ember is vett egy hízónak valót, hogy télidón majd vághasson s meglegyen a zsirozója Az idén azonban kevés udvarban lobbannak fel majd ködös, téli reggeleken a perzselés lángjai, kevés helyen lesz disznótor s kevés kamarában és padláson lógnak majd a szegeken és a szarufán a füstölt oldalasok, sonkák és szalonna csikók. Kétségtelen, a tavalyi sertéspestis katasztrófája még élénken él az emberek emlékezetében s igy némelyek féltükben nem vették meg a hízónak valót, az idén azonban már csak itt-ott, egy két udvarban ütötte fel a fejét a vész, úgy hogy a kártól való félelem csak kis mértékben lehetett okozója a vásárlási kedvtelenség- nek. Nem volt és nincsen pénz, ez volt az oka, nem tellett a szegénységnek még csak egy kis, pár araszos süldőre sem Üresen maradnak az idén az ólak, üresen a bödö- nök és üresen a kormos füstölők. Dekánként veszik majd a zsírt, dekánként a szalonnát. A magyar ember igénytelen, szerény, kevéssel beérő, elvan egy darab sós-paprikás kenyérrel, meg egy-két fej vereshagymával, nem békétlen, türelmes, de azt úgy szereti és elvárja a sorstól, hogy télidőben benn álljon a kamarában egynéhány zsák őrnivaló és kinn az ólban disznó röfögjön, amikor már dérrel ébred a világ. Ha nincsen igy, mogorva, békételen, homloka ráncos, nincsen nyugalma s alig van szava egy-kettő egész télen, ami van, abban sincs köszönet. De azért nem lesz baj, nem lesz az idén sem, mint ahogy nem volt tavaly és tavalyelőtt sem. Mert nem hiába álltunk ki tiz évszázad alatt annyi sok próbát és nyoA kereskedelmi minisztérium leirata a távvezeték ügyében. (A „Békés“ munkatársától.) Lapunkban már többizben is megemlékeztünk arról, hogy a város vezetősége a távvezeték újjáépítése ügyében a kereskedelmi miniszterhez fordult és kérte, hogy a távvezetéket a Bókósmegyei Villamossági R. T.-vel az egész vonalon vasoszlopokra szereltesse át. Áz emlékezetes tavaszi szélvihar alkalmával ugyanis a távvezeték nem mutatkozott elég ellenállónak, az erős szól több oszlopot kidöntött, úgy hogy két napos üzemzavar következett be. A város vezetősége, jóllehet a távvezeték megépítésére semmi ingerenciája nincs, mivel annak felülvizsgálata és ellenőrzése teljesen a kereske delmi minisztérium hatáskörébe tartozik, mégis felirt, mert szükségét látta annak, hogy a lakosság érdekeinek védelmében miniszteriális k özbelépést kérjen. A város felterjesztésére a napokban érkezett meg a minisztérium döntése, amelyet, hogy a lakosság tiszta képet alkothasson magának a távvezeték problémája tekintetében, teljes egészében leköziünk: Kereskedelemügyi miniszter. 46.076/IX/b-1933. Gyula város polgármesterének Felterjesztése kapcsán értesítem polgár- mester urat, hogy a Bókósmegyei Villamossági rt. által Békéscsaba és Gyula között kiépített távvezeték az 1932 évi december 13-án megtartott műszaki felülvizsgálat megállapításai szerint az érvényben lévő szabadvezeték szab ványoknak megfelelő kivitelben készült el. A távvezeték üzemében beállott két napos üzemzavar arra vezethető vissza, hogy egyrészt a magántulajdonban lévő földterületek igénybevételére vonatkozó tárgyalások elhúzódása folytán a távvezeték oszlopainak ba döügölóse a fagyok beállta után történt meg, másrészt a meteorológiai intézet igazolványának tanúsága szerint az üzemzavart megelőzően rendkívüli erősségű viharos szelek vol tak, melyek a vezetékhez közel álló fáknak letört ágát a távvezeték huzaljaira vetették Ily rendkívüli időjárási jelenségek okozta üzemzavarok ellen való védekezés azonban az erre méretezett berendezés drágasága folytán nem gazdaságos és — tekintve az ilyen rend kívüli időjárás ritkaságát — általában nem szokásos, mert ilyen esetben még a két oldali ellátás utján való vagy vasoszlöpos megoldás sem tekinthető feltétlenül biztosnak. A vállalatnak ily irányú kötelezése a dolog természeténél fogva nem áll módomban. Ilyen intézkedést a szerződésbe esetleg fel lehetett volna vóletni, ami azonban az energia árak megdrágulására vezetett volna. A miniszter rendeletéből Vináry s. k. miniszteri osztály- tanácsos.“ A szerződést, annak idején mikor elkészült, a város felülvizsgálat és jóváhagyás végett felküldte a kér. minisztériumba, amely vonatkozó észrevételeit megtette és a szerződést aláírás vég6tt leküldíe. A vezetőség tehát a szükséges gondossággal és körültekintéssel járt el a szerződés megkötése körül, a minisztérium észrevételei alapján a szükséges módosításokat keresztülvitte és bogy a vasoszlopon való átvezetést nem kötötte ki, annak oka az volt, amit különben a miniszteri leirat is-megállapít, hogy az-energia-árát igen megdrágította volna. A fent közölt leirat megállapításai tehát minden olyan támadásnak élét veszik, amelyek a város vezetőségét szeretnék a távvezeték tavaszi megrongálódásáért felelőssé tenni Tizennegyedikén városi közgyűlés. (A „Békés“ munkatársától) A város képviselőtestülete folyó hó 14-én délelőtt rendes közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb pontjai a költségvetés, az ebadó átengedésének kérdése, Sebestyén Mihály sególyiránti kérelme, a homokgödör csatornázása ügyében kelt alis- páni határozat, a külföldi kölcsön terhére vég-' zett beruházások elszámolása, a gyámpónztári szabályrendelet módosítása és egy svájci te- nyészb ka beszerzésének kérdése lesznek. Előtte való nap, azaz 13 án délután fél 4 órakor az állandó választmány ülésezik. Tűzoltó ünnepség Gyulán Békósvármegye tűzoltó szövetsége mint már jeleztük, szeptember hó 10-én Gyulán tartja évi rendes közgyűlését s ezzel kapcsolatosan vármegyei tűzoltó versenyét. Ugyanez alkalommal történik meg a tűzoltó testület székházában a cserkész otthon felavatása is. A vármegyei tűzoltó versenyre eddig 120 főnyi tűzoltóval 15 megyebeli tűzoltó testület versenyző csapata nevezett be. Ez alkalommal a vándordíj kerül odaítélésre. A szépnek Ígérkező, bensőséges ünnepségen részt vesz Marinovich Imre dr. államtitkár, az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke is, aki az Országos Szövetséget fogja képviselni. Értesülésünk szerint számos tűzoltó és cserkész jön el a versenyre a szomszédos vármegyékből* is morúságot, tele vagyunk áldott türelemmel és kitartással. Majd kiparancsolja az Isten a mindennapi betevőt, hangzik az önvigasztalás és testvéri egymástbiztatás s ha kitavaszodik ismét, úgy akasztják majd neki a föld fiai az ekét a rögnek, mintha nem is lett volna téli átok felettük, mintha nem ú vezethetne a tavaszi és nyári munka útja üres ólhoz és üres kamarához. Most igazár szegény a szegény ember, de mégsem koldus mert a magyar föld szegénye.
