Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-08-27 / 67. szám

3 ____________ Békés A Városi Muzeum ásatásai. A szm^yluí/i árpád kori templom. A gyulai vasútállomástól valamivel több, mint három kilométer távolságra, Szeregyházán javában folynak a gyulai Városi Muzeum ásatásai. A Nátházi-tanyától nyugatra van a határrész leghátasabb helye. Olyan magas itt a föld, hogy a nyolcvanas évek nagy árvize sem tudott a domb tetejére feljutni. A szájhagyomány századokon át megőrizte, hogy iit az ellaposodó, széles domb tetején vala­mikor réges-régen templom állott. A dombtól északra levő hajtásban meg egy gulyaakol volt valaha. Ide süllyesztették volna el a török elöl menekülő lakosok a kis templom harangját. Ami a harangot illeti, nem lehetetlen, hogy valóban igy történt a dolog. A történelem több olyan esetről tud, hogy az elmenekült lakosság a vesze­delem elmúlásakor újból visszaszállingózott és felhúzta a kútba vagy a mocsárba sülyesztett harangját. Viszont az is igaz, hogy legtöbb régi kútról úgy tudja a nép, hogy harang van a fe­nekén. Bennünket most elsősorban a főid mélyé n rejtőzködő falak érdekeltek, amelyekről mindössze annyit tudtunk, hogy részben terméskőből, részben folyami kavicsból épültek. Nádházi András a legszívesebb készséggel megengedte, hogy a tarlón és a kukoricás szélén a kutatásokat megkezdjük A munka hétfőn kezdődött és most már — eső, szél, sőt jégverés után is — napvilágra került egy kis templom teljes alapzata Nem nagy templom volt. Hossza mindössze 13 m 83 cm volt, szélessége a keletnek néző szentélynél 4 m 85 cm, a népi templomnál 6 m 35 cm. Az átlagosan 1 m 20 cm mély alap alján hatalmas terméskövek vannak. Ezekre mintegy félméteres kavicsfal következik. A temp'om föld­feletti falai, úgy látszik, nagyméretű téglából épültek. Fallámasztó pillérei nem voltak. Ez a körülmény, meg az alap jellegzetes alakja és a kavicsfal arra mutatnak, hogy a kis templom a XII. század közepe előtt épülhetett. A templom és a körülötte fekvő falucska már évszázadokkal ezelőtt eltűnt a föld színéről. Még a neve sem maradt fenn. Szánná volt-e vagy^ Még a Haruckkerek telepítették az első sző­lőt Gyulán, a tizennyolcadik század végén. Fran­ciaországból Champagne vidékéről hoztak egy „Clique“ nevű kertészt és az telepítette az ura­ság húsz holdnyi szőlőjét az eleki ut balolda­lán dombos földön. A dombon épült filagória még a múlt század végéig is fennállott, akkor bontották le, mikor a szőlő kipusztult belőle. Ez a föld ma Sutyák Péter polgártársunk tulajdona. Erről a telepitvényröl ezt a határrészt ma is „urasági“ dűlőnek nevezik. Clique nemcsak az uraságnak, hanem a maga számára is ültetett tiz hold szőlőt és arra épített házat, amelyet a nép „Klikk majorinak nevezett el és nevez ma is, pedig legalább a ti­zedik tulajdonos, ma a Dudás család birtokolja, persze mint kipusztult szőlöföldet. Az uradalmi telep és Klikk voltak Gyulán az első, egyben leg­kitűnőbb szőlők ; kár, hogy kipusztultak. Clique nemcsak maga jött el Magyaror­szágra, Gyulára, hanem hozott magával néhány francia vincellért is Ezek közül az egyik, egy „Casoyu ntvü Gyulán természetesen teljesen elma- gyarosodott; itt nősült meg, itt született egy fia is, akit azonban magyarosan már „Kazai“-nak hittak. Ennek egy fiú utódja Kazai Mihály már maga sem tudta, hogy ő apai vér szerint francia volna. Az ő le­ánya Kazai Erzsébet volt a családi nevet viselő utolsó Kazai, aki több gyermek hátrahagyásával mint Jámbor Mihály földműves özvegye halt el néhány évtized előtt. Gyermekei, unokái most is élnek. Szerhet ? Ki tudná azt ma már megmondani ? Talán az árpádkori határjáró oklevelek fognak majd valamelyes útbaigazítással szolgálni. Gyula város mai határának területén a tő­rök világ előtt 14 község osztozott Egyiknek- másiknak a nevét a határrész, ér vagy zug meg­őrizte. Vannak azonban olyan részei is a határ­nak, amelyek elnevezése nem a török világ elöttj időkből származik. Karácsonyi püspök, nagy tör­ténet Írónk tanítása szerint Biczere, Szabadka, (Szentbenedek mellett) és Szeregyháza is alig kétszász esztendős elnevezések. A török világ után az 1700-as évek elején a rác (szerb) várka­tonaság nevezte el igy ezeket a határrészeket. Ebben a bizonytalanságban csak az deríthet majd némi világosságot, ha a muzeum — aminthogy azt a debreceni muzeum tette a hortobágyi pusz­tatemplomokkal — sorra feltárja a gyulai tem­plom maradványokat. Két évvel ezelőtt Gyulának talán Karkó nevű külvárosában a ferencrendiek XV. század gótstilusu templomát és kolostorát tártuk fel a mai Törökzugban. Most ime előkerült egy annál két évszázaddal légibb, románstilusu* kis templom Szeregyházán. lmplom József. Az evangélikus egyház köz­gyűlése. Az arad-békósi egyházmegye folyó hó 24-ón tartotta meg évi rendes közgyűlését Békéscsabán az esparessógbeli egyházak ki­küldöttjeinek és híveinek nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést megelőző istentiszteletet Rohály Mihály lelkész végezte. Dr. Krayzell Miklós egyhm. felügyelő megnyitója után a közgyűlés letárgyalta az egyházak hitéletéről, iskolákról szóló jelentéseket, a számvevőszók javaslatait stb. A közgyűlés egyik iegfontosabb tárgya volt az egyházmegyei II. felügyelői ál lás betöltése, s e tisztségre egyhaugulag Dr Vangyel Endre gyulai főszolgabírót választot­ták meg, aki emelkedett gondolatokkal és ma gasztos érzésekkel átszőtt rövid székfoglaló beszéddel vette át uj tisztségét. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a bodzás-ot lakai egyházközség Dr. Kulitzy Béla kir. tör­vényszéki birót egyházfelügyelőjóvó válasz­totta, kinek beiktatása rövidesen megtörténik. Meghalt Macojlovits Lázár, akit Fabinyi miniszter a napokban kitüntetett. (A Békés“ munkatársától.) Több Ízben is beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy Ma- nojlovits Lázár gyulai pékségedet, aki Leopold Béla pókmühelyóben több, mint negyedszáza­don át dolgozott szorgalmasan, Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter oklevéllel és pénz­jutalommal tüntette ki Annak idején, amikor a városháza közgyűlési termében az átadás lefolyt, már beteg volt Manojloviis, úgy hogy helyette felesége és fiai jöttek el a kitüntetés átvételére. Állapota azóta állandóan sulyoso- dott, úgy hogy a napokban meghalt A derék, szorgalmas iparos halála iparos társai s mind­azok körében, akik értékelni tudják a becsü­letes és odaadó munkát, őszinte részvétet kelt. m í sv SZABADKÁM 20 hold szító és lo bőm légi tanyával kedvező feltételek mel­lett eladó, esetleg haszonbérbe kiadó. Feltételek megtudhatók az Első Gyolavárosi Takarékpénztára*!. 1933 augusztus 27 II I R E M. Szentmisék. Vasárnap délelőtt 8, 10 és fél 12 órakor lesz szentmise az anyatemplomban A szentbeszédet báró Apor Vilmos dr. mondja A józsefvárosi templomban 9 órakor, a gyula várit Szent-Erzsébet kápolnában ugyancsak 9 órakor lesz szentmise. A józsefvárosiban Szabó János dr, Gyulaváriban pedig Irányi György mond szentbeszédet. Istentiszteletek folyó hó 27-én a retormátns templomban. Délelőtt 9 órakor prédikál Horváth István s. lelkész Este 6 órakor Tömöry Lajos theológus. Az evangélikus istentisztelet vasárnap, folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor kezdődik, prédikál Rohály Mihály lelkész. Délután a sarkadi fiók­egyházban Lsz istentisztelet. Halálozás. Nagy Ferenc józsefvárosi tanítót és családját folyó hó 26-án su'yos és fájdalmas veszteség érte: 9 éves kis fiuk Lacika, hosszas szenvedés és a hüdoldók szentségének ájtatos felvétele után visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése ma délután 4 órakor lesz a Szent- József temetőben. Nyugodjék csendesen ! Augusztus hó utolsó hetébe lépve, az idő. járásnak ősziesre válásáról írhatunk. A kánikula Szent István napján csúcspontjára hágott, de egyben ki is tombolta magát, mert következő nap éjjelén beállott a fordulat, amelyet egy egész éjszakán tartó erős zivatar okozott, amely meg tisztította a Lvegőt egyben elenyésztette a nagy forróságot. Ez a zivatar másfelé nagy viharral dúlt, de bennünket megóvott a nagyobb káro­sodástól, sőt a nyomában járó eső, amelyre a nagy forróság után az egész növényzet vágyott, kimondhatatlanul jótékony hatású volt, különösen a késői tengerire, melynek sorsát el is döntötte ; nevezetesen ezután az eső után annak termése is biztosiíva van, természetesen úgy, ha tartós, hosszú, enyhe ősz lesz és a dér nem fog októ­ber közepéig beátlani A levegő annyira lehűlt, hogy a felöltő, kü önöszn az állandó nagy szé' miatt a déli órákban is nemcsak elviselhető, hanem szükséges is. A cséplésböl kevés van már hátra, a gazdák nagyobb részé már bevégezte, csak nagyobb gazdaságokban van még csépelni való A pénteki heti piacon most már nagy tömegben volt görögdinnye felhozatal, még pedig messze vidékről is, úgy hogy a dinnye ára le­esett, aminek oka külömben a hűvösebb idő okozta kisebb keresletben is rejlik. E mellett pedig abban is, hogy a piacon a dinnyével együit meg­jelent immár a szőlő is. Orvosi hir. Dr. Glück Margit orvos szabad­ságáról hazaérkezett és kozmetikai rendeléseit a törvényszéki palota szomszédságában levő Er­délyi ut 14 szám alatt újból megkezdte. 1—3 A Józsefvárosi Olvasókör műkedvelő elő­adása. Vasárnap este az Erkel Ferenc Színkörben a Gyulai Józsefvárosi Olvasókör műkedvelő gárdája szinielőadást tart, amelyen az „Érik a búza kalász“ című, háromfelvonásos operett kerül bemutatásra. A hangulatos és kedves operettet Sebestyén Mihály társulata is bemutatta és pedig igen meleg sikerrel, valószínű tehát, hogy a Közönség ezúttal is teljesen megtölti majd a nézőteret. Nemcsak azért, mert a darab meg­érdemli, hanem azért is, mert a józsefvárosi műkedvelők játéka mindenkor érdemes volt a legteljesebb érdeklődésre. A szereposztás jó, a helyárakat a rendezőség a viszonyokhoz alkal­mazkodva szabta meg, biztosra vehető tehát, hogy az „Érik a buzakalász“ t a derék és ru­tinos józsefvárosi műkedvelők szép sikerrel fogják eljátszani. Pályázat. A gyulai Községi Iparostanonc Fiúiskola Felügyelő Bizottsága pályázatot hirdet egy óranélküli igazgatói, és két maximálisan heti 5 órás közismereti óraadói tanszékre A pályázati kérvények 1933 szeptember 8-ig a bizottság elnökéhez adandók be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom