Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-07-23 / 57. szám

IjXV. évfolyam 57 Vasárnap «yuJla, 1»33 jnliiiN 33. EISflzetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P HO fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. JjJSJxll/O POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : OOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság megkezdte a hajózhatóvá tétel előkészítő munkálatait. fiz utolsó nein!m honi koldulva, kéregetve tengeti életét Nagyvára­don.« Szomorú, hogy a negyvennyolcas sza­badságharc még életben levő hősének ilyen sorsot kellett megérnie. Még szomorúbb azon­ban az a hir, amelyet rna egyes lapok jelen­tenek s amely szerint ezt az aggastyánt a minap kéregető utján megtámadta s agyba- főbe verte egy részeg vasgárdista oláh diák. Nem tudjuk kikerülni ezt a nagyon szo­morú képet. Újra meg újra megjelenik lelki szemeink előtt a nagyváradi utca kövezetére leroskadt fehérszakállas aggastyán, amint vi­zenyős, fénytelen szemeiből könnyeket töröl ki és tehetetlenül, védtelenül tűri a részeg havasi martalóc reázuduló iitlegeit és ékte­len szitkait. Hej, bezzeg nem igy volt valamikor! Magyarígenben tizenkét honvéd több­száz főnyi hordáját szalasztotta meg az ilyen oláhoknak — akkor, amikor még a negyven- nyolcas honvédek fiatalok voltak. Most bezzeg Magyarigenben is . . . Lehetetlen szabadulniuk ezektől az egész ma élő magyarságot vádoló emlékek­től és gondolatoktól s e vád súlya alatt mentséget keresve eszünkbe jut, hogy a ki­egyezés után, még a múlt század utolsó tize­deiben is, bőséges császári nyugdijat húztak, hintón jártak és úri módon éltek Erdélyben a negyvennyolcas oláh vérengzések Uevitéz- lett« oláh vezérei. Önkéntelenül következik az a fájdalmas megállapítás, hogy a negyvennyolcas honvé­deket már akkor is méltatlan sors érte és a magyar nemzet akkor sem tudott sokkal többet tenni értük, mint most, ezért a nagy­váradi aggastyánért. A vád súlya tehát most is jó részben arra a hatalomra száll, amely a szabadságharc idején és azóta is többre becsülte Magyarországon a martalóc oláho­kat, mint a magyarságot. Ennek a hírhedt bécsi nemzetiségi politikának köszönhetjük, hogy Trianon gyásza ránk következhetett s annak a nagyváradi agg honvédnek a vérző, mártír szivében, az ő fénytelen sze­mének hulló könnyeiben a magyar múlt fáj­dalma sir. Azt az agg honvédet át kellene hoz­nunk a határon. Életének végén ne kelljen ilyen gyalázatot elviselnie. Ha Németországból kiebrudalnak egy kétes elemet, az egész világon akad párt­fogója és oldalas táviratokban tiltakozik az »Emberi Jogok Ligája.« Csak egy agg magyar honvédnek nincs védelmezője abban a hazában, amelynek szabadságáért harcolt? Hol a kábel, hol a rádió, amely világgá mondaná, hogy milyen sorsra jutott a »fel­szabadított« Erdélyben Kossuth Lajos utolsó élő katonája! M. {A „ Békés“ munkatársától.) A Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság, amely Márki/ Barna dr. és Sebők Elek dr. kezdeményezésére nem­régiben alakult, folyó hó 20-án délelőtt intéző bizottsági ülést tartott a vármegyeházán. Az intéző bizottságnak a folyammórnöki hivatal vezetője, az ármantesitő társulatok főtisztvise­lői és a halászati, társaságok képviselői voltak a tagjai. Az értekezlet előkészítő műszaki kérdé seket tárgyalt. A földmivelósügyi kormányzatnak ugyanis a Körősvölgy vizeinek hajózhatóvá tételére általánosságban megvan a maga elgondolása, szükséges azonban, hogy a végleges tervek már most elkészüljenek, ho y amikor a mun­kálat végrehajtásának meglesz az anyagi fel­tétele, a szükséges tervek készen álljanak és ezek hiánya miatt ne késsen a munkálat. Már pedig a tervek elkészítéséhez ismerni kell mindazokat a műszaki kérdéseket, ame­lyek az érdekelt vizitársulatok és halászati társulatok részéről merülhetnek fel. A megbeszélés értelmébon az intéző bi­(A „Békés11 munkatársától.) A Gödöllőn megnyíló nemzetközi cserkésztáborozáson Bókésvármegyéből is több csapat rósztvesz. Az úgynevezett főtáborban Schreiber Ottó parancsnoklása alatt a következő csapatok alkotják a bókósmegyei csoportot: a 175-ös Bocskay Békésről, (gimn.), a 180-as Kárpát Szarvasról, (gimn.), a 184-es Csaba Békés­csabáról (gimn), a 286-os Maróti Gyuláról, (parancsnok Jockel József dr.) együtt a körös- ladányí Kont csapat 6 tagjával, az 554-es Gyula Gyuláról (iparos), (parancsaok Fazekas Mihály), az 568 as Körö$ Békéscsabáról (ipa­ros), a Botond Gyomáról és a Gábor Áron Szarvasról (iparos), továbbá a Péter András Szeghalomról (gimn.), összesen 8 csoporti csoportonként 35 fővel, összesen tehát 280 cserkész. A segéd-táborba a 229 es gyulai Pálf'fy (polg. isk , parancsnok Tóth László), az 58l-es Rákóezi-fejedelem Kondorosról (iparos), a Velek-vezér Sz ghalomról (iparos), a 239-es Munkácsy Békéscsabáról (iparos), továbbá Orosházáról az iparosok és Békéscsabáról a kér iskola csapatai nyertek beosztást. A kü­lönbség a két tábor között anyagiak tekinte­tében az, hogy a főtáborban résztvevők napi 2 pengő ellenében a tábor közös nagykony­hájáról étkeznek, inig a segódtáborban levők maguk főznek maguknak. A csapatok együt­tesen indulnak s egy szerelvényen futnak be Szolnokra, illetve Hatvanon át Gödöllőre. Az 554 esek zenekarának 12 tagja szintén részt vesz a jamboreen, a szegediekkel, bajaiakkal zottság tagjai tehát elkészítik észrevételeiket, azokat együttesen megbeszélik, kiterjeszked- nak az öntözés és sportélet kérdéseire is és az igy közös egyetértéssel elkészült műszaki elgondolásukat egy memorandumba összefog­lalva a kormányzat elé terjesztik. Ha ezt az első lópást követni tudja a kormányzat részéről elkészítendő tervezet, a Körösvölgyben jelentékeny és nagyon értékes munkákra nyílik alkalom, A Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság azonban nem áll meg a munkának ennél a szellemi részénél, hanem ismerve az ország költségvetésének súlyos állapotát, anyagilag is támogatni kívánja az egyébként állami fel­adatot képező cél elérését Ezért magát a tör­vényhatóságot, a városokat és községeket, s minden tehetős közületet anyagi támogatásra kér fel, hogy ezzel is tanujelét tudja adni annak, hogy a Körösvölgye ebben a fontos kérdésben nem mindent a kormányzattól vár, hanem maga is igyekszik a tőle telhetőt meg­tenni. és szentesiekkel alkotván a tábor egyik zene­karát. A bókésmegyei csapatok táborhelyének bejárata igen szép és hangulatos lesz. A ka­put ugyanis a gyulai vár kapufelőli részének kicsinyített mása fogja alkotni. Kovács Lajos ipariskolai tanár készítette el a kaput, kulissza­szerben, lécekre feszitett vászonra festvén a falat és ablakokat. A várkapu lesz a tábor kapuja. Elkészült továbbá egy tornya is a várnak, a kapuhoz szabott arányos méretben, úgy, hogy a bókósmegyeiek táborhelyének bejárata kétségkívül egyike lesz a legsikerül­tebbeknek. Több mint hatvan rizses-zsíkot használt f'ei Kovács tanár a kitűnő ötlet meg­valósításához. A kivitel nagyszerűen sikerült, a kulisszák a gödöllői fenyvesben pompás illúziót fognak adni. Rajta lesz a kapun a megye cimere is, továbbá (a zászlója és a nemzeti zászló. Áz 554-es csapat táborhelyének is stílu­sos bejárata lesz: a Dürer-kapu, rajta a város jól sikerült ovális címerével, amelyet szintén Kovács Lajos tanár készített. Mindent össze­vetve és ismervén cserkészcsapataink fegyel­mét, megállapíthatjuk, hogy Bókésvármegye felkészülten küldi fiait színei képviseletével a nemzetközi táborba. 1 Gyulai Nőegylet e hó 23.án, vasarnap fél 11 órakor tartja évi közgyűlését Árpád u. 14 sz. házában, melyre a tagokat és érdeklő dókét tisztelettel hívja meg a Vezetőség. A gyulai vár kicsinyített mása a gödöllői jamboreen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom