Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-05-11 / 36. szám
LXV. évfolyam 36. szám. Csütörtök Oynla, 1933 május 11 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. !É! Hétfőn délelőtt félórás díszközgyűlés lesz. A kormáiiyelnököt díszpolgárrá választják. Idestova húsz esztendeje annak, hogy az egymás ellen emelt fegyverekből az első golyók kiröppentek. Húsz esztendeje, hogy a maroknyi magyarságra megérkezett az első válságos esztendő, bevezetője annak a két évtizednek, amely egyebet sem hozott, mint gyászt, veszteséget, könnyet és keresztet. Két évtizede már, hogy beborult ég alatt, vértől és könnytől iszamos földön bukdácsolunk, hogy siratunk és temetünk, hogy javainkban kevesbedünk. Mint dühös és mohó kezű rablók, mindenünket elvitték a két decennium kegyetlen esztendői. El véreinket, aranyunkat, határainkat. Úgy álltunk immár a vérszüretes magyar tarlón, mint egy megnyuzott, csonkává szabdalt óriás, akinek fájdalma oly nagy, hogy már kiáltani sem tud. Akinek az alvadt vér és az elfásulás lassan már a szemeit is vakká teszik. A szemeit, melyek pedig vágyva kutattak a firmámentumon a csillag után, amely a reménységet, a vezérlést, a jövendőt jelenti. Biztatásokra elfásultunk, Ígéretekre megsüketiiltünk, apátiába sülyedtünk, s már-már úgy volt, hogy elvágódunk a földön s ránkszakad a kétségbeesés ólomégboltja. Sehol nem volt egy hang, egy mozdulat, sehol az egész magyar horizonton. Súlyos és süket csend ülte meg a Duna—Tisza történelmi táját, a gyász, az ólomkezü töprengés, a reménytelen tépelő- dés iszonyú csendje. S ebben az elátkozott csendben egyszer csak toborzók kürtjei kezdtek harsogni s a legyőzött kishitűség romjain valaki a jövendőt kezdte prédikálni. A tér megtelt a hit és akarat szétáradó erejével, s amire oly régóta vártak hiába az emberek: tüzek gyultak az éjszakában. A mellre csuklott fejek felegyenesedtek, a tenyerek erővel teltek meg s testvéri mozdulattal keresték meg egymást, hogy összefonódjanak. Az akarat kemény s a hit lelkes szavai mindenkit talpra állítottak, s uj erővel kelt életre az ajkakon és szivekben a nem-nem-soha, a magyar integritás, a nemzeti hit erőtadó hitvallása. Az utolsó órában, a lelkek s vele az anyagiak összeomlása előtt való órában. S ezért, aki a kishitűség romjain a jövendőt kezdte prédikálni, aki a vak éjben a tüzeket gyújtotta s hite és akarata erejét szertesugározta, annak méltán jár ki a legteljesebb megbe csülés és tiszteletadás. Az iránt a nemzet örök hálára köteles. A lelkek uj honfoglalásának Árpád vezérét örömmel hívjuk városunk díszpolgári méltóságába, Kossuth Lajos és Apponyi Albert gróf elárvult örökébe, mert nekünk, határszéli, béna városnak különösen jövőt jelentő az ő kormányzási programmja, értékesek eddig való s még ezután következő tettei. -''**>■* (A „Békés“ munkatársától) A város polgármesteri hivatalához a napokban beadvány érkezett, amelyben Tarján Béla dr. kir. közjegyző és társai azt kérték, hogy a város képviselőtestülete Gömbös Gyula miniszterelnököt válassza meg díszpolgárrá. A beadvány fölött való döntésre Varga Gyula dr. polgármester díszközgyűlés egybehivását rendelte el, amelyet hétfőn (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-lkán délelőtt tartotta rendes havi gyűlését. A gyűlésen az alispáni jelentés felolvasása után több érdekes felszólalás történt, amelyek között báró Apor Vilmos dr. felszólalása keltette a legnagyobb feltűnést. — Azt Írták a lapok, — mondta — hogy Sarkadon 200 Németországból kiüldözött ember telepedett le s ezeknek egy ottani vállalat keresetet biztosított. Mivei megvan a lehetősége annak, hogy Békésvármegyében is hasonló dolgok történjenek, kénytelen vagyok a történteket szóvá tenni, Nem akarok politi kát keverni a kérdésbe, tisztán csak erkölcsi és szociális szempontból kívánom megvilágítani. — Lehetetlen állapot, hogy amikor Magyarországnak egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség s amikor itt nagy tömo- gek vannak kereset nélkül, akkor idegen országból jött emberek kenyérhez jussanak. Gömbös Gyula kormányelnök annak idején felhívást intézett a munkaadókhoz, hogy minél több embert alkalmazzanak, horry minden anyagi erejüket fordítsák a munkanélküliek foglalkoztatására. Sajnos, a felhívásnak nem nagy visszhangja támadt. Akkor magyar polgárok számára nem ak'adt munka most pedig idegen bevándorlók számára akad ? Az ilyen események csak a szélsőséges politikai elve két propagálják, szükséges tehá*, hogy megakadályozásukra az egész magvar társadalom ossz fogjon, minden tagozódás nélkül. A beszéd igen nagy konsternációt keltett s a bizottság felkérte az elnöklő főispánt, hogy a hír valódiságát ellenőriztesse s annak megtörténte után tegye meg a kormányi ál a szükséges intézkedéseket. Felszólalt még Sebők Elek dr. a zárlat alatt levő gazdaságok Telegdg Lajos dr. pedig az állítólagos fizetéscsökkentés, az állásmegszüntetések és a megszállt területről átköltözött nyugdíjasok illetményei ügyében. A bizottság elhatározza, hogy a zárlati gazdálkodás és a megszállt területi nyugdíjasok illetményei ügyében felír a kormányhoz. Sajnálattal jelenti be Márkg Barna dr. alispán egy délelőtt 9 órakor fognak megtartani. A díszpolgárrá választás mozgalma, amelynek hire mär a fővárosi sajtót is bejárta, Gyulán minden társadalmi rétegben a legmelegebb helyesléssel találkozott, bizonyosra vehető tehát, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt a hétfői díszközgyűlés a legnagyobb lelkesedéssel választja majd meg Gyula város díszpolgárává. vonatkozó felszólalás kapcsán, hogy a vármegyei nyugdíjasok a következő hónapban illetményeiket majd csak 15-ike táján kaphatják meg, mivel a hónap elejére a vármegye nem tudja előteremteni az arra szükséges összeget. * A sarkadi főszoJgabiróság a gyulai fő- ispáni hivatal érdeklődésére azt az információt adta, hogy az a 30—35 ember, akik Sarkadon ideiglenesen letelepedtek, Némelor- szágból emigráltak ugyan, de magyar állampolgárok. A sarkadi csendőrség valamennyit leigazoltatta, úgy hogy az a híresztelés, hogy emigrált német állampolgárok lepték el Sár- kadot, a főszolgabírói hivatal információjával megcáfolínsk tekinthető. Az igaz, hogy Németországból jöttek, de innen mentek ki oda s bár mint magyar állampolgároknak joguk volna véglegesen itt maradni, mégis csak pár hónapig maradnak, addig, amig a földművelésben gyakorlatot szereznek. Innen ugyanis Palesztinába mennek és ott telepednek Ta. leimül ríH ül i miéi püsáfi-ieii. (A „Békés" munkatársától.) A békésmegyei polgári fiú és leányiskolák folyó hó 25:én, Gyulán tornaversenyt rendeznek. A versenyre máris több iskola nevezett be, úgy hogy azon előreláthatólag körülbelü öt-haíszáz tanuló fog résztvenni. A tornaverseny egyrésze a szabadban és pedig a sport-telepen, más része a polgári fiu-iskola modern felszerelésű tornatermében fog lezajlani. A rendezőség úgy a megye, mint a város vezetőségéhez azzal a kéréssel fordult, hogy a tornaverseny győztesei számára vándordijat adjanak, hogy a vándordíj elnyerésének dicsősége még fokozottabb teljesítményre sarkalja a tanulóifjúságot. Értesülésünk szerint az illetékesek nem zárkóznak el a kérés teljesítése elől, annál is inkább nem, mert a testnevelés egyik legjelentősebb pontja a jelenlegi kormány kuhurprogrammjának. lémet emigráltak Sarkadon? Báré Apor Vilmos felszólalása a közigazgatási bizottság ülésén.
