Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-05-07 / 35. szám

LXV. étfoljam 35. Hisám

Vasárnap

Oynia, 1333 május 7.

Előfizetési árak: Negyedévre:

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési dij előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZtiAZDASZATI LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér. j Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC.

Orvosi Továbbképző Tanfolyam és Kaczvinszky János emlék-előadás Gyulán.

A Békésmegyei Orvosszövetség mint minden évben, úgy az idén is orvosi továbbképző tanfolyamot tart a gyulai állami kórházban. Az orvosi tanfolyamok célja az orvostudomány mindenkori haladásáról tájékoztatni az orvosokat a mai nehéz viszonyok között is, amikor orvosi kongresszusok vagy távolabb lezajló tanfolyamok látogatása, de meg drágább szaklapok tartása is folytonosan nehezebbé válik. A békésmegyei kiváló orvosi kar tudásvágyát bizonyítja, hogy az eddigi és a gyulai kórházban megtartóit továbbképző előadásokat igen nagy számmal látogatták. Az idei előadásokat is előreláthatólag a békés- megyei orvosok zöme hallgatja majd meg. Az ez évi tanfolyamot különösen nevezetessé teszi az a körülmény, hogy az első Kaczvinszky János emlékelőadást most tartják meg. A Békésmegyei Orvosszövetség u. i elhatározta, hogy kiváló volt tagja dr. Kacz- vinssky János emlékére évente előadást rendez, hogy annak a kiváló orvosnak, akinek nagy része volt a gyulai kórház országos hírében és fellendülésében, emlékét minden időkre megőrizze. Kaczvinszky János örök például szolgál arra, hogy vidéki orvos mostoha viszonyok között is nagy tudással, szorgalommal, mabicióval maradandót tud alkotni. Ö volt talán az első vidéki sebész, aki mind azokat a feladatckat, amelyeket eddig csak fővárosi kórházban, vagy egyetemi klinikákon oldottak meg, egy vidéki kisvárosban is a betegok ezrei javára elvégezte.

Az orvosszövetség elhatározta, hogy a Kaczvinszky emlókelőadásokat mindig egy

kiváló országos hirü orvos tartja meg, akinek a békésmegyei orvosszövetség egy Kaczvinszky képét megörökítő művészi plakettet ad át, amelyet Técsy László gyulai szobrászművész készített. Az első emlékelőadást a budapesti orvostudományi kar professzora a világhírű szemész, dr. Gróss Emil tartja meg. Grósz Emil, aki az orvosi továbbképzés központi bizottságának elnöke, eddig is mindig a leg nagyobb érdeklődéssel viseltetett a bókósme- gyei továbbképző tanfolyamok iránt és az első továbbképző tanfolyemot — amelyet még a háború előtt tartottak meg — az ő előadása nyitotta meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Kramár Jenő szegedi gyermekgyógyász professzor előadása is. A műit évben — sajnos az Alföld legnagyobb részén jár- váuyszerüen lezajlott gyermekbénulásról fog a kiváló tudós előadni. Vendégelőadók még a két professzoron kívül: dr. Hajós Károly budapesti egyetemi m. tanár és dr. Szentkirályi Zs'gmond a hódmezővásárhelyi kórház főorvosa lesznek.

Az előadások programmja a következő:

Május hó 20-án (.szombaton)

d. e. 3!49-kor: Elnöki megnyitó. Tartja Hajnal József dr.

d. e. 9—10-ig Dr. Purjesz Béla : A félreismert typus. Az 1932. évi járvány tanulságai, d. e. 10—11-ig Dr. Tauffer Emil: Hasznos tudnivalók a gyakorlat részére az orr-, fül- ós gégészet köréből.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

d. e. 11 — 12-ig : Dr. Szórády István: A paralysis incipiens.

d. e. 12— 1-ig : Dr. Szentkirályi Zsig- mond főorvos (Hódmezővásárhely) : Az állati élősdiek okozta börmeg- betegedésekről.

d. u. 3—4-ig : Dr. Jung Géza a panaritium és kezelése.

d. u. 4—5-ig : Dr. Hajós Károly egyetemi magántanár (Budapest) : Az allergiás megbetegedések újabb kezelési módjairól.

Kaczvinszky János emlékelöadás

d. u. 5—6-ig : Dr. Grósz Emil egyetemi tanár (Budapest): Az ideghártyaleválás gyógyítása.

d. u. 6— 7-:g: Dr. Páll Gábor: A gyakorlatban nem kórismé- zeit móhenkivüli terhességek.

Május hó 21-e’n (vasárnap)

d. e. 9—10-ig: Dr. Feldmann Ignác : Diagnostikai tévedésekről.

d. e- 10—ll-ig:Dr. Gáli Géza: A íüdő- tbc. therapiája a gyakorlatban.

d e. 11—12-ig: Dr. Kramár Jenő egyetemi tanár (Szeged): A polyomyelitisről.

d. e. 12— 1-ig: Dr. Becsey Oszkár: A neurastheniáról,

Jelentkezés vitéz Takácsy Lajos dr -nál Gyulán. Jelentkezési határidő május hó 10-ig bezárólag. A vezetőség a jelentkezők számára gondoskodik lakásról és ellátásról, valamint lehetőség szerint kedvezményes vasúti jegyről.

Tárca.

Göndöcs Benedek és Reményi Ede.

Visszaemlékezés.

Irta: Kóhn Dávid.

Az 1818. évi szabadságharc alatt ösmer- kedtek meg és lettek jóbarátok. Mindketten honvédek voltak, Görgey táborában szolgáltak. Reményi mint a fővezérnek muzsikusa, annak állandóan oldala mellett küzdött és hegedült.

Jókai, „Éltem legszomorubb napjai“ cimü gyönyörű visszaemlékezésében említi, hogy a világosi fegyverletétel előtti napokban kereste fel Görgeyt, akivel Arany János városában Nagyszalontán találkozott. Az erről a találkozásról szóló színes tudósításában a következd két Írja:

„ Vacsora után egy fiatal miivéss, kit Görgey nagyon szeretett s mindig magával hordott, vette elő nyirettyűjét, s hatalmas varáss hangokon hast a el as tikkor legkedveltebb népdalokat: „Talpra magyar!'1 „Ég a kunyhó, ropog a nád1, aztán meg ast. amely- nek as a refrainje, hogy „Éljen a magyar1. Olyan szépen husta, hogy nekem a szivem facsarodott el a gondolatnál, hogy talán egy hónap múlva már a dalokat nem less szabad énekelni; kemény, ssivtt urak megbüntetik érte még ast is, aki dallamaikat as utcán futyöréssi.

— Hissi-e Ön ? — szólt méla sásom kőiben

Görgey — hogy es a gyerek valaha európai hirü müvéss fog lenni ?

Olyan kedvem volt akkor, hogy semmit sem

táttem.

Pedig igaza volt Görgeynek, mert as a nyirety- tyiis fin abban a pil os bársony blúzban Reményi Ede volt.1

Reményi Ede neve a múlt század hatvanas óvei elején lett országos hírűvé és országosan népszerűvé. De rá is szolgált minda- keítőre. Városról városra járt nyirettyűjével koncertezni. Amit a hangversenyeivel keresett, azt az Izsó Miklós alkotta pesti Petőfi szobor létesítésére fordította. Össze is muzsikálta a szobor költségeit egymaga, mondhatni pár hónap alatt Az ő hazafias vállalkozása s áldozatkészsége nélkül a Petőfi szobor lótesülóse még egy évtizedig vagy talán azon túl is halasztódott volna.

Eme országos kőrútjában Gyulán is járt és adott koncertet a mai polgári leányiskola helyén állott akkori Korona vendéglő termében, amelyet a közönség, mondanom sem kell, zsúfolásig megtöltött és tekintélyes summával járult hozzá a szobor létesítéséhez

Göndöcs Benedek, akkor már egy évtized óta kigyósi plébános, egyben az apátián anyátlan kiskorú árva, feledhetetlen emlékű gróf Wenckheim Krisztina egyik gyámja és nevelője volt. A szabadságharc lezajlása után ekkor találkoztak először újra Reményi és Göndöcs, aki bejött Gyulára és a viszontlátás örömének hatása alatt Gyuláról magával vitte Reményit Kígyósra, ahol a zeneművész

napokon át volt vendégségben és az ó kastélyban szintén hangversenyezett, nagy honoráriummal, amelyet az utolsó fillérig ugyancsak a Petőfi szoborra áldozott.

Csodálatos dolog, de tény, hogy Reményi, a legmagyarabb muzsikus, mint hegedűművész nem tudott hazájában érvényesüld. Csaknem hárem évtizeden át mint vendég jött csak olykor-olykor haza külföldről, különösen Amerikában töltött igen hosszú időt.

Meg kell jegyeznem, hogy ritka zeneművész az, akiről anyi ellentétes kritika lett volna hallható és olvasható, mint épen ő róla. Voltak, akik azt állították róia, hogy játékában nyoma sinc3 a művészetnek és ezekhez tartozott az úgynevezett „szakértők“ táborának zöme, mig a laikus közönségnek nem volt olyan kedvenc zenésze, kit oly szívesen ^hallgatott és tapsolt, mint Reményi Ede. És annyi tagadhatatlan is, hogy magyar nótákat, annyi temperamentummal és olyan szép technikával mint ö, senki se játszott. A hires ,,Repülj fecském“-mü és az ,,Vgyan édes komáin asszony“ kompozícióival frenetikus hatást keltett. Lehet, hogy szigorú muzsikus keresett és talált ezekben is hibát. Lehet, hogy tényleg volt is hiba, de magyar közönségnek ezeket a darabokat az úgynevezett müórtők által kikiáltott első zeneművésze a kontinensnek sem játszotta úgy el a kedvére, megelégedésére s telkesítésére, mint ahogy Reményi eljátszotta. így Gyulán is, úgy 1861-ben, mint amikor másodszor és utol- szor is itt járt, harminc év múltával 1891 ben.