Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-04-29 / 33. szám

LXV. évfolyam 33 »»ám Szombat Ctyula, 1333 április 39. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az országzászló Az Országzászló felavatásának részletes programmja. holnap lelröppen a rúdra, de, sajnos, nem a tetejébe, csak a közepéig. Ott, a félúton megáll,-mint egy ráébredéstől megtorpanó büszke gondolat, s úgy csüng majd felettünk, nemzeti gyászunk szimbólumaként. Nem röp­köd büszke magasan, mint diadalok idején röp­ködött, hanem éppen csak a por felett. Mert a nagymajtényi sik tragédiáját ismét föl­dünkre idézte a végzet. Mert letörött ismét a magyar lobogó. De nemcsak szimbólum ez a zászló, hanem egyben örök memento is arra, hogy : nagy és szent feladatok be­töltése vár reánk és a nemzeti gondolatnak minden időkön túl kell jutnia, mint, ahogy a zászló sem vészit szimbolikus erejéből, tépjék, verjék bár ronggyá szélviharok és zivatarok. S mint történelmünk nagy taní­tása áll majd s beszél némaságában is fen­nen szóval ez az országzászló arról, hogy bár sok próbát szenvedtünk, bár félországot vesztő balszerencsék idején zászlónk oly sokszor porba hanyatlott, eljött mindég az idő, amikor a háromszinü oltárteritő újra magasan röpködött a büszkén és diada'ban rugtató magyar ármádiák felett. És ez büszkeséggel és biztos reménységgel kell, hogy eltöltsön mindannyiunkat s éppen ezért gyászunk sem lehet több múló megilletődés- nél, percnyi megállásnál. Utána fogadalom­má, daccá és akarattá kell, hogy acélosod- jék. Maroknyi mivoltunk Kelet és Nyugat örök harcmezőin sok dicsőséget vett magá­nak, annak jeléül, hogy a magyar fajban nagy erők élnék s ez a tény a jövendő Ígérete is. Mi húsvéti nemzet vagyunk, a feltámadás, az uj életrejutás választott nem­zete, amelynek életjogát, mint az örök szere- tetet, mint Isten rendeléseit, nem lehet csak nagypénteki sírba temetni. Lehet ugyan az idő csütörtök estétől Husvétig évtizedes, vagy még annál is nagyobb, de letelik és letel­tével a gyarló emberi munkával támasztott sir megiiresül. S nekünk ez az országzászló még többet is jelent, mint trianoni gyászunk szimbólumát és a betöltendő feladatok örök mementóját, jelenti azok emlékét is, akik értünk harcba szálltak s életükkel áldoztak a haza oltárán. Nekünk még nincsen hősi emlékmüvünk, hová csokorrá fogott szelíd virágainkkal időnként elzarándokolhatnánk, s hol kegyelettel áldozhatnánk azok emlé­kének, akik a háromszinü zászló alatt a ha­lál torkába masíroztak. Ez az egyetlen hely, mely a régen elmentek és vissza többé sohasem tárók lábányomát őrzi s ezért több­szörösen szent és többszörösen áldott. All ugyan már a rúd, áll az emlékmű, de igazi fundámentumát majd csak ezután kapja meg. A szivünket. Mert azon kell állnia, a szive­inken, az kell és csak az lehet méltó fun- dáinentuma. Mert a vasbeton a fizika hatá­rain túl csak szétmálló homok, melyben nin­csen erő még annyi sem, hogy a zászlót akár félárbócon is megtartsa. A Vármegyeházával szemben felállított „OrszagzászlóM folyó évi április hó 30-án dél elől t 11 órakor avatják fel és adják át rendeltetésének az alábbi műsor keretében. 1. Hiszekegy. Énekli a Református dal­kör Kertész Lajos karnagy vezetésével, sza­valja Kovács Zoltán a Gyulavezér Bajtársi Törzs tagja. 2. Megnyitót mond Schreiber Ottó, az Oktatók Egyesületének elnöke. 3. Nem ! Nem ! Soha ! Énekli az Erkel- dalkör ár. Kovalszky Róbert vezetésével. 4. Ünnepi beszédet mond Harsányi Pál ref. esperes. 5. Hit, Remény és Szeretet Irta: Szent­it may Mihály, szavalja Maár Tibor, 229. sz. cserkészcsapat cserkésze. 6. Az Ereklyés Országzászló Nagybizott­ság képviselőjének, a TESz képviselőjének beszédei és a zászló megkoszorúzása. 7. Maznrek Ferenc bizottsági tag megőr zés és gondozás végett átadja az Országzász (At „Békés“ munkatársától) A városi kép­viselő testület tavaszi közgyűlését előrelátha­tólag május hó 15-én tartja. A közgyűlés tárgysorozatának összeállítása már kezdetét vette. Egyik igen érdekes tárgya lesz a köz­gyűlésnek az a beadvány, amely néhány gyulai kertész aláírásával érkezett a város­hoz a városi kertészet megszüntetése tárgyá­ban. A gyulai kertészek ugyanis sérelmezik, hogy a város közpénzen egy olyan közüze­met tart fenn, amely szerintük méltánytalan konkurenciát csinál. Gyulán összesen 80 konyhakertész van, akik mintegy 200 hold földön gazdálkodnak. A város konybakertószete mindössze 6 bold (A „Békés“ munkatársától.) Tavaly augusz­tus folyamán a törökzugi szöllőkben Implom József tanár vezetésével ásatás indult, amely­nek az volt a célja, hoey azokat az épület - maradványokat, amelyekről különféle feltevé­sek alakultak ki, napfényre hozzák. Az ása­tás igen érdekes eredménnyel végződött: egy 500 éves ferencrendi templom terméskőből rakott meglehetősen ép fundámentumát talál­ták meg, mellette pedig egy kolostor szintén alapmüvi maradványait. Hogy az értékes em lékeket meg lehessen menteni a további lót Gyula ro, város polgármesterének. 8. Dr. Varga Gyula polgármester, Gyula m. város nevében az Országzászlót átveszi. 9 Hymnus. Énekli az Erkel-dalkör dr. Kovalszky Róbert karnagy vezetésével. Diszőrséget ad a zászló felvonása után a Gyulavezér Bajtársi Törzs. A rendező b'zottság kéri az egyesülete­ket és intézményeket, amelyek testületileg vesznek részt az ünnepélyen, hogy kijelölt helyeiket lehetőleg már háromnegyed 11 óra­kor foglalják el Háromnegyed 11 órától 11 óráig a ref. templom tornyából tárogatós zene. Ünnepély előtt a eserkészzenekar az 554. és a 229 sz cserkészcsapattal együtt zenés felvonulást rendez az ismertetett utvo nalon. A zászlót a Bajtársi Törzs tagjai és az 554. sz. cserkészek minden templomba el­viszik megszentelés, illetve megáldás cél­jából. területű, úgy hogy ha a 6 bold terméséből leszámítjuk azt a mennyiséget, amit az Er­zsébet ápolda ellátására fordítanak, akkor a fennmaradó zöldségféle olyan minimális kvantumot tesz ki, hogy annak piacra való juttatásával érzékeny károsodás nem érheti a 80 gyulai konyhakertészt Annyival is inkább nem, mert a kertészet termelvónyeinek nagy részét nem is Gyulán, hanem Budapesten ér­tékesítik. Tudomásunk szerint Békéscsabán is ha­sonló mozgalom indult, tekintettel azonban arra, hogy indokolásuk túlzott szempontok alap­ján áll, sikerre nem igen vezethet az akció. pusztulástól, Lindenberger .János dr. apostoli kormányzó a telket a gyulai egyház részére megvásárolta. Az egyház a fundámontum tel­jes feltárására aztán munkálatokat indított, az ásatásnál kitermelt főidből pedig vályogot veretett, hogy annak eladásából a további munkálatokra, a bekerítésre és konzerválásra szükséges anyagiakat előteremtse. A romokat ugyanis cementtel konzerválni kellett, illetve meg kellett erősíteni az egymáshoz már itt- ott bizony csak lazán összeálló köveket. Tanczik Lajos rondőrfőtanácsos odaadó Előreláthatólag május 15-én lesz a városi közgyűlés. Cementtel konzerválják a törökzugi ferences templom romjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom