Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-08-06 / 61. szám

3LXIV. évfolyam 61«. mám. SKombai fjtyula, 8633, »n^UBztns 6. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. R R ;< R R *JU«sr É&ssw» «dlÜta «Jhs» ifinr.^ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A német birodalmi választások eredmé­nye a kétszer is lezajlott elnökválasztás és a porosz tartománygyiilési választások után nem jelentett meglepetést. Hogy Hitler pártja lesz a legnagyobb párt a birodalom- gyűlésen, az előrelátható volt. Kétely leg­feljebb abban a kérdésben merülhetett fel, vájjon Hitler a sok kérdésben hozzácsatlakozó német nemzeti-pártiakkal együtt megszerzi-e az abszolút többséget, vagy sem. Nem sze­rezte meg, de azért nyitva maradt a diktatúra kérdése, nyitva maradt az autark ia kér­dése, azé az autarkiáé, amelyről ugyan min­den higgadt nemzetgazdász azt állapítja meg, hogy legkevésbbé az industrializálódás szinte legmagasabb fokán álló Németországban le­het megvalósítani, mégis Hitler programm- jának legjelentékenyebb részét képezi. Nem kaptunk feleletet ezekre a kérdésekre, de a folyton megismétlődő hírek amellett szólnak, hogy bár az abszolút többséget Hitlerék nem kapták meg, mégis a mai német kormány támogatása mellett megtudják valósítani el­veiket. Az tényleg tagadhatatlan, hogy a Hitler-programm minden kaotikus volta dacára óriási tömegeket, csaknem 14 millió szavazót tudott maga köré gyűjteni. Viszont elveik erőszakos megvalósításával szemben ott áll a Marxista front: a szociáldemokra­ták és kommunisták frontja, amely ugyan ma egymással is szemben áll, de ezt a két, most ellenséges tábort egy Hitler diktatúra játszi könnyedséggel tudja egyesíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy lényegében véve ez a két párt együtt csaknem olyan erős, mint a Hitler pártja, szervezettségük pedig sem­mivel sem marad mögötte. Hisz szinte cso­dálatos az a fegyelmezettség, amely a német szociáldemokrácia pártját együtt tudta tar­tani. 1918. óta ez a párt hol hatalmon volt, hol támogatta a hatalmat, tudatában annak, hogy Németország szörnyű gazdasági viszo­nyai és Franciaország minden engedékeny­ségtől való félelme mellett ez által csak ál­dozatokat hoz és nem hódíthat uj híveket. Nem hódított, de a régit lényegében véve megőrizte, mert az a 600.000 szavazat, me­lyet elveszített, sem a polgári pártokat, sem Hitleréket, de a kommunisták erejét növelte. Ezzel szemben teljesen tönkrementek a régi hires német polgári pártok, a Stresemann pártja, a polgári demokraták pártja. Azt mondhatná erre bárki is, hogy igen ez igaz, de a kispolgári pártok helyébe lépett egy nagypolgári párt a Hitleré s ez sokkal jobb igy, mert a sok apró polgári párt helyébe lépett egy egységes nagy párt. Tényleg a Hitler-pártot hatalmassá duzzasztották azok a polgári elemek, amelyek abban a szörnyű gazdasági harcban, amelyet Németország folytat, tönkrementek. Az a német polgári középosztály, amely állás és kereset nélkül a proletárizálódás előtt áll és amelynek fiai nem tudnak sehol sem elhelyezkedni, mene­kült a Hitler-párt ideológiájához és mégis bár paradoxonnak hangzik, a Hitler-párt nem polgári párt. A német birodalom lakossága szinte hi­hetetlen anyagi fejlődésen ment keresztül a hetvenes évek óta. Rideg materialista világ- szemléletnek látszik, de valójában legjobban jellemzi a tényeket, ha két adatot állítunk egymás mellé. A német lakosság évenkénti és fejenkénti húsfogyasztása a hetvenes évek­ben 14 kg volt, cukorfogyasztása 6 kg. A világháború kitörésekor a húsfogyasztása 50 kg-on felül volt, a cukor fogyasztás 24 kg. A háborús éhség-évek után a legyőzött Németország ismét csodálatos erőre kapott, Anyagi és kulturális fejlődését a gazdasági krízis, amelyet viszont kétségtelenül Fran­ciaország és szövetségesei merevsége rob­bantott ki, ismét visszavetették és a német­ség ismét maga előtt látta egy újabb éhe­zés, egy újabb gazdasági nyomor rémét ki­bontakozni. Ez elől menekült a Hitler elvei­hez, de ezek az elvek nem polgári elvek. A Hitler gazdasági programjának legnagyobb része alig különbözik a kommunisták prog­ramjától, kulturális része tele van gyűlöl­ködéssel, fajgyűlölettel, egy újabb háború csiráit magában rejtő féktelen nacionaliz­mussal. Kétségbe kellene esni a polgárság, nemcsak a német, de az európai polgárság jövője felett, ha nem adua reményt a kat- holikus centrum szavazóinak nagy mérték­ben való megszaporodása. Ennek programja igazi polgári program, amely azonban egy percre sem feledkezik meg a munkássággal szemben fennálló polgári kötelességekről. Ibsen 1870-ben, amikor az olasz királyi csapatok elfoglalták Rómát, ezeket irta: „Most elvették az embertől az utolsó' vá­rost, amely még megmaradt az emberiség­nék és átadták a politikusoknak“. A nagy szociális pápák szelleme, a politikusoknak, a német centrum vezetőinek megmutatta a helyes utat, amelyen járva a tömegek köve­tik őket. Ha ez nem volna igy, akkor való­ban kétségbe kellene esni a polgári gondolat jövője felett és az európai polgár Shakespeare Calibánjával együtt elmondhatná: megtanul­tam beszélni, s belőle hasznom, hogy tudok átkozódni. Az a kevés reménysugár azon­ban, amely ezekben a szomorú időkben fel­felcsillan, mégis elhiteti velünk, hogy jobb sorsra születtünk. Dr. Gáli Gésa. Gyula közegészségügye teljesen kielégítő. Járváiifos megbetefedásek snég most a gfSmolc$*S£exot) eSóiHkextévet som történnek. (A „Békés“ munkatársától.) Sajnos, a nehéz világgazdasági viszonyok tünetei, nem­csak az iparban és kereskedelemben mutat­koznak meg, hanem szociális és egészségügyi tekintetben is, és pedig olyan formában, hogy a csökkent kereset, vagy annak teljes hiánya következtében az emberek nem tud­nak a kívánt módon táplálkozni. A táplálko­zás hiányossága pedig az emberi szervezet ellenálló képességén--k csökkenését vonja ma­ga után, ami azt jelenti, hogy az emberek a betegségek iránt hajlamossá, vagy hajlamo­sabbá válnak. Ezt tudváu és tekintettel arra, hogy a járványos megbetegedések egy igen jelentős része nyáron, a gyümöicsfogyasztás idején szokott jelentkezni, s még normális viszonyok között is nem ritkán nem kis mér­tékben, felkerestük lakácsy Lajos dr. tiszti orvost, hogy tájékoztatást szerezzünk tőle a város közegészségi állapotára vonatkozólag. Gyula közegészsége — mondta — a statisztika vonatkozó adatai alapján, általában véve, kielégítőnek mondható, sőt a tavalyival, 1 a tavalyi nyári idény állapotával szemben egyenesen kedvezőnek. Mert inig például ta­valy egy kutferlőzésből kifolyólag, de még egyéb okból is számos tifuszos megbetegedés történt, addig az idén mindössze két esetet jelentettek. A hatóság különben mindent megtesz, s ha a szükség úgy kívánja, még a legszigorúbb eszközöktől sem riad vissza, hogy a járványos megbetegedéseknek elejét vegye, mert a járványok legkomolyabb ellen­szere az idejében tett präventiv intézkedés. Gyula egyébként, tekintettel számos köz­egészségügyi intézményére, igen kedvező helyzetben van, úgy hogy a nehéz gazdasági viszonyok következményei itt nem mutackoz nak a közegészség terén olyan mértékben, mint más városokban. Az eddigi jelekből ítélve különben Gyulán nem igen lesz az idén nyá­ron sem számba vehető mér-ékben ragályos megbetegedés, ami, ha nem is vigasztaló, de mindenesetre szerencsés körülmény a mai aggasztó körülmények között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom