Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-04-13 / 28. szám
LXI¥. évfolyam 28« sasain Szerda Gyula, 1932. április 13. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Eirdetési dij előre ügetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A várm. közigazgatási bizottság ülése. (1932 április 11.) Az ülésen Korossy György főispán elnökölt. Az alispán rendszerinti havi jelentésének — amelyet dr. Pánczél József főjegyző olvasott fel, — főbb pontjai a kővetkezők: Március hónapban a személybiztonság 59, a vagyon biztonság 271 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 2, tűz 12 esetben történt. Az abnormis időjárás okozta károk és késedelmek ismertetése után igy folytatja a jelentés. Megemlitendőnek tartom, hogy a takarmánymagvakkal rendelkező termelők készleteiket most kedvező áron értékesíthetik, igy az orosházi járás területén a búzáért 20 P-ön felüli árat is el lehet érni. Sajnos csak az, hogy a gazdaközönség alig számbavehető része rendelkezik készletekkel. Az állattenyésztés az értékesítési lehetőségeknek mondhatni teljes megszűnése következtében csődbe jutott. A hízott sertés, hízott marha, kiválóbb minőségű tenyészállatok mind termelési áron alul kerülnek forgalomba. A mezőgazdasági és földmunkásság helyzete az elmúlt hónapban nagymértékben rosszabbodott és ennek megfelelően az Ínségesek száma lényegesen szaporodott. A nagy és középgazdasúgok nyári munkásaikat nagy részben már leszerzödtették, a kisgazdák azonban még nem, vagy csak igen kevesen. A munkaerővel való ilyetén takarékoskodás szociális szempontból káros, miértis ennek némi ellensúlyozásával javaslom, hogy az aratógépek használatának kormányintézkedéssel való megtiltása iránt felirat intéztessék. A kereskedelem és ipar helyzete nehéz és kilátástalan. A kisiparosság helyzete pedig még a földmivesosztályénál is súlyosabb, mert foglalkozásuk körébe eső munkát alig kapnak, a fizikai erőt igénysö mezőgazdasági és földmunkák elvégzésére pedig képtelenek, A vizek állásáról a folyó hó elejére vonatkozólag a jelentésben a következők foglaltatnak: Április 2 án Romániában Feketetót község viz. jelző állomása szerint az eddigi legmagasabb vízállásnál 23 cm-el magasabb vizet jelentik, úgy, hogy a legnagyobb veszély fenyegette a Fekete- Körös menti vidékeket, miéit is a Fekete- és Fehér-Körös deltájában fekvő tanyák teljes kiürítését kellett elrendelni. — Április 3. Reggel kulmináltak a Körösök vizei. A Fehér-Körös reggel 4 órakor Romániában Kisjenő alatt szinelte a jobb partot, a balparton 16 méter hosszban áttörte a töltést és a kiömlő viz a Fehér-Körös—József nádor csatorna és Csohos-ér deltájában fekvő román területet elöntötte. Ezen viz remélhetőleg magyar területre nem jön. — A Fekete-Körös ismét oly mértékben megduzzasztotta a „Töz“ vizét, hogy az kiöntve, folyton árasztja az alatta lévő területeket, igy nagyon félős, hogy Gyulavári községnél az u. n. árvizlokalizáló töltés képes lesz-e ezen nagy tömegű vizet feltartóztatni. A hatósági közegek mindent megtesznek, hogy ezen vizeket feltartóztassák és a viz tovább terjedését meggátolják. Jelenleg fizetett kubikos munkások erősitik a töltést. Szükség esetén a közerő fog kirendeltetni. Az alispáni jelentés ezen részéhez elnöklő főispán a következő kiegészítő kijelentéseket tette: Az a bizonyos lokalizáló töltés, araely- lyel a vizet feltartóztani igyekezünk, körülbelül 20.000 holdnak és 200 háznak a megvédésére szolgál. Ennek a védelmi munkának elvégzésére a hatóságoknak törvényadta joguk volna a közerőt igénybe venni. Kormányengedély alapján azonban intézkedés történt, hogy ezen munkálatok elvégzésére fizetett kubikos munkások alkalmaztassanak. Tény, hogy Gyulán és Gyulaváriban a munkások roppant tartózkodók voltak ezen munkákkal szemben, dacára annak, hogy napi 2 P keresetre volt kilátásuk. Az endrödiek és békés- szentandrási kubikos munkások azonban készséggel állottak munkába. A hatóságok igyekeznek megállapítani ezen vonakodás okát s amennyiben izgatásra jönnek rá, azokkal szemben a legszigorúbban fognak eljárni. Az alispáni jelentés további fontosabb részei a következők voltak: A hosszú, erős tél következtében az ínségesek száma, egész a lngujabb időkig napról-napra szaporodott és ezek ellátása a hatóságoknak igen sok gondot okozott. A hatóságoknak az ö érdé kükben kifejtett tevékenységét a munkanélküliek és Ínségesek már megszokták és agy tekintik, mintha a hatóságoknak ellátásukról és munka- alkalmakról gondoskodnak feltétlenül kötelessége lenne. Ezt a felfogást a munkások hozzám intézett beadványai igazolják. A gád'orosi munkásság p. u. bizalmat előlegezve, komoly szóval fordul hozzám és kér, hogy ne a szokásos sablonszerüséggel intézkedjem. — A munkásságnak ez a figyelmeztetése azt a feltételezést is tartalmazza, hogy azokon az intézkedéseken kívül, amelyeket tettem, nekem más mód is állana rendelkezésemre, holott köztudomásúnak kellene lenni annak, hogy nekem a költségvetések keretében állanak csak összegek rendelkezésemre, amely kereteket átlépnem nem lehet. Jelentem, hogy az Ínségesek részére a kormány által rendelkezésre bocsátott 133 w. búzát, valamint a vármegye által rendelkezésre bocsátott 50000 P-t kiosztottam. A terjedelmes és a vármegye közállapotait nagy részletességgel tárgyaló alispáni jelentéshez Dr. Telegdy Lajos bizottsági tag szólott hozzá. — Kifogásolja a munkásság magatartását a hatóságokkal szemben. A hangból, amelyet a hatóságokhoz intézett beadványaikban használnak, arra következtet, hogy ezek összefogása erőteljesebb alapot, erőteljesebb mértéket nyert. A gyulaváriba szükséges árvédelmi munkák végzésére Békés községben is kerestek munkásokat és dacára annak, hogy Békésen 4000 a földmunkások száma s ezek között 5—600-ra tehető azok száma, akik kubikmunkával foglalkoznak, ezen munkákra, amelyekre Békésen 250 munkást kerestek, mindössze 63 munkás jelentkezett. A kormány és a hatóságok beavatkozását sürgeti ezekbe a veszélyt rejtő dolgokba, érintkezésbe lépvén a munkásság vezetőivel Ha pedig ez eredményre nem vezetne, akkor a legteljesebb szigorral kell eljárni és ki kell irtani még a gon- dolatdt is annak a végzetes felfogásnak, hogy a nem dolgozókat is köteles eltartani a társadalom. Szóvá teszi az alispánnak az a rendeletét, amely az adóhátralékos községi tisztviselők fizetésének egyharmadát az adóhátralékok kiegyenlítésére visszatartani rendelte. Ezt a kisjövedelmű tisztviselők mai helyzetére tekintettel — igen szigorú rendelkezésnek tartja s a létminimumot látja ezen rendelkezéssel megtámadva. Kifogás tárgyává teszi azt a rendelkezést is, amely szerint az iskolai gondnokság illetményei is minden megértés nélkül állapíttattak meg a költségvetés tárgyalása során. Rideg számvevői munkát lát ennek a rendeletnek a megfogalmazásában és kéri az alispánt, akinél megértőbb ember a mai nehéz időkben alig van, s akiről közvetlen tapasztalatból tudja, hogy nagy szeretettel foglalkozik a hozzáfordulók panaszaival, hogy jövőben a vm. számvevőség által ilyen hehezen megfogalmazott rendeletekbe is megértő szivet és lelket vigyen bele. Szóvá teszi az élőállatok és húsárak közötti óriási és semmivel meg nem indokolható különbséget s a hitóság közbelépését kéri — épen most a gazdasági munkák megkezdésének küszöbén, hogy a húsárak — ha másképen nem lehet — hatóságilag állapíttassanak meg. Dr. Márky Barna alispán válaszolt a felszólalásra. — Általában a törvényhatóság közönsége nem látja azt a munkát, amelyet a hatóságok az ínségesek ellátása érdekében kifejtenek. Micsoda ideg kell ahhoz, minden ember panaszát, gondját, baját végighallgatni és igyekezni segíteni akkor, amikor tulajdonképen a segítő eszköz hiányzik ! Nagy hiba az, hogy a munkások a kínálkozó munkaalkalmakat nem igen akarják megragadni, hanem teljesen a hatóságok támogatására akarják magukat bízni. Bizonyos fokig érthető hogy a téli inségellátást most nehezen akarják leszolgálni, mert tény az, hogy teljesen ellátatlanok s igy valamit keresni is akarnak, hogy családjukat eltarthassák, azonban túlságosan követelők. Méltózias- sanak elképzelni, hogy a munkások engem általában mint jóindulatú embert ismernek s ennek dacára követelő hangú beadványban fordulnak hozzám. Ha velem szemben ilyen hangot tudnak használni, milyen hangon beszélnek azokkal, akiknek jóindulatáról nincsenek meggyőződve. A bizottsági tag ur említést tett a húsárakról és annak letörésére hatósági beavatkozást kér. Én a hatóság beavatkozását célravezetőnek nem látnám, sokkal célravezetőbb, — miként az Gyulán történt, hogyha a húsvágók kartelével szemben a husfogyasztók is kartelbe tömörülnek. Ma már Gyulán alig lehet beszélni husdrágaságról. — A békési tisztviselők fizetéslevonása és az iskolai gondnokság tagjainak tiszteletdija ügyében felhozott panaszokra kijelenti, hogy a tisztviselők adóhátralékának biztosítása tekintetében nem a számvevőségi főnök, hanem ö maga személyesen intézkedett. Itt nem a fizetés, hanem a magán vagyon utáni adóhétraiékról van szó. Ha azonban a létminimum van megtámadva, ez törvényellenes. Intézkedni fog. — Az iskolai gondnoksági tagok dijának törlésénél is csak azt vezette — köteles- ségszerüen a számvevőségi főnököt, javaslata megtételére, hogy a községi háztartás egyensúlyát lehetőleg biztosítani lehessen. Dr. Telegdy Lajos a nyert felvilágosítást tudomásul vette. Ezután a bizottság kimondotta, hogy az alispáni javaslat értelmében felír a kormányhoz az aratógépek használatának a folyó évben való eltiltása iránt és felhívja az alispánt a húsárak és főleg a zsir árak megvizsgálása iránti intézkedések megtételére. Majd dr. Pánczél József vm. főjegyző ismertette az alispánnak a Hármas Körös Halásztelki éles kanyar átmetszés sürgős elrendelése érdeké-
