Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-07-13 / 54. szám
2 Bűkéi 1932 julius 13. és igy Nagy József kártérítési kérelmét elutasította. Harmadik pont dr. Csige-Varga Antal és társainak indítványa volt a Szeretetház átvétele ügyében. Szerintük a város, akkor, amikor a Szeretetházat a patronázs egyesülettől átvette, olyan kifizetést is teljesített, amelyet nem lett volna szabad teljesítenie s ezért kérik: tétessék vizsgálat azon irányban, hogy kit terhel felelőség, illetőleg történt-e mulasztás és azt ki követte el ? Az iuditvány felolvasása után dr, Csige-Varga Antal állott fel szólásra, részletesen ismeretve az egész ügy histórikumát. Véleménye szerint annak idején a maga kulisszatitkaival nem hozatott teljes egészében a közgyűlés elé ez a meglehetősen nagyra nőtt Szeretetház-komplexum és igy a képviselőtestület tagjai az ügy tökéletes ismerete nélkül hozták meg határozatukat. Jantsovits Emil dr. főügyész válaszában kifejti, hogy a Szeretetház ügyével kapcsolatosan a »Békés«-ben annyiszor jelentek meg különféle nyilatkozatok, hogy túlzás nélkül nem állítható az, hogy a közönség tájékozatlan lett volna a szeretetházi ügyeket illetően. Ha széles alapon nem is pertraktálta a fejleményeket, annyit mindenesetre tudomásul lehetetett venni közleményeiből, amennyi a kifogásolt, különben dr. Csige-Varga Antal képviselőtestületi tag által is megszavazott vonatkozó közgyűlési határozat megnyugtató mérlegeléséhez elegendő volt. Ottlakán Tivadar, aki szintén aláírója az indítványnak, 5 tagú bizottság kiküldését kéri! Utána dr. Beréngi Armin, mint a patronázs tagja szólal fel s napirendre térést javasol. Dr. Gábor Imre Ottlakán érveit teszi magáévá, mig Góg András és Abaházi András az indit vány etutasitását javasolja. Dr. Csete József fulmináns szavakban a »közakarat« létezését vonja kétségbe és mint aki az ügy legelső tárgyalásakor is nemmel szavazott, elfogadásra ajánlja dr. Csige-Varga Antal és társai indítványát. Dr. Lusztig István a higgadt megítélés hangján foglalkozik a kérdéssel s kijelenti, hogy erre a javaslatra semmi szükség nem volt, hiszen az illetékes tisztviselők fegyelmit kértek maguk ellen, a fegyelmit azonban a felettes hatóság nem rendelte el ellenük, mert nem látta annak szükségét. Az ilyesmi csak a gyanú hintésére jó, már pedig ma erkölcsi integritásra van szükség a közéletben. Utána még dr. Berényi Ármin és dr. Csige-Varga Antal szólaltak fel, majd az ügyész névszerinti szavazásra tette fel a kérdést. 24-en az indítvány ellen, 11-en pedig mellette szavaztak s igy az indítvány elutasittatott. Több kisebb ügy után megszavaztak a Sebestyén társulatnak 800 pengő segélyt és ingyenes villanyáramot, a Lampel-gőzfürdőnek pedig 500 ingyenes is- kolásfürdöjegy ellenében 10 öl fát. A közgyűlés háromnegyed 1 kor ért véget. Minden uiinjliisii w i néniért olvasható a „PÁLFFY“ kölcsönkönytárból. A közigazgatási bizottság gyűlése. (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye törvényhatósági bizottsági hétfőn délelőtt gyűlést tartott, amelyen Korossg György főispán elnökölt, Eísőnek az alispáui jelentést olvasta fel Pánczél József vm. főjegyző, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk : Közbiztonság. A vármegye területén a személybiztonság 54 esetben, vagyonbiztonság 324 esetben volt veszélyeztetve. Öngyilkosság 8 esetben történt. Allamellenes és defaitista mozgalmakról jelentés nem érkezett. Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem. Az őszi árpa, repce és rozs kielégítő termést hozott. Búzában a jó közepes termésre való kilátások alaposan megváltoztak, mert a fellépő rozsda s az utóbbi napokban beállott nagy hőség igen nagy kárt okozott. A mezőgazdasági munkásság tekintélyes része jutott aratási munkához, aránylag azonban tekintélyes azoknak a száma is, akik aratási munka nélkül maradtak. Az ipari munkásság helyzete a mező- gazdasági munkásságénál semmivel sem kedvezőbb. A kereskedelmi életről sincs semmmi kedvező jelenteni való. Még a tavasszal a kereskedelem terén volt némi fellendülés észlelhető, most az teljesen szünetel, a forgalom a legminimálisabb. Közlekedés, tűz és árvédelem. A törvényhatósági utak általános jó karban vannak. A munkanélküliségre tekintettel is intézkedés történt, hogy mindazon munkálatok, amelyek a közúti költségvetésben előirányozva lettek, — az év folyamán tényleg el is végeztessenek. A vármegye területén junius hónapban előfordult tüzesetekről 16 Ízben érkezett be tüzkárjelentés. A tűzkár épületekben 12070 pengő, ingóságokban 7181 pengő. A vármegye tűzrendészete terén az az említésre méltóbb változás, hogy a malmi tűzoltók létszáma ismét gyarapodott. Vegyesek. A közigazgatás menetében általában nincs fennakadás. A tisztviselők nyári szabadságoltatása kezdetét vette, de ezek a szabadságolások az ügyek intézését nem akadályozzák. Az alispán szintén kiveszi szabadságát, de szabadsága alatt nem lesz távol a hivatalától, s a helyzet csak annyiban változik, hogy szabadságideje alatt feleket nem fogad, A vármegye munkásságának nehéz helyzete a munkásság hibáján kívül álló. Idegen vármegyék területén alkalmazást kapni nem tudott, mert a hatóságok saját munkásaik védelme érdekében a nem helybeli munkások elhelyezését mindenütt akadályozni igyekeztek. Fokozza a helyzet nehézségét az is, hogy a g-tzdák, különösen a kisgazdák arató- gépeiket a hatóság tanácsa és kérése ellenére használatba vették és azt másoknak is kölcsön adják. A hatóság meg fogja akadályozni ezeknek a gépeknek iparszerüleg kölcsöndij fejében való továbbadását. A panaszok tömegeiből és hatósági jelentésekből azt lehet megállapítani, hogy sem a helyi hatóságok, sem a vármegye nem lesz képes saját erejéből megoldani a munkásság ellátását, miért is az alispán javaslatot tesz, hogy a kir. Kormány figyelmét a közigazgatási bizottság az előrelátható nehéz helyzetre már most hívja fel és kérje, hogy megfelelő produktív munkák biztosításával a feltétlenül bekövetkezendő inséguek elejét vegye. Az alispáui jelentés után Sebők Elek dr. szólalt fel elsőnek és a gazdák megsegítésére vonatkozó 3800—1932, sz. miniszteri rendelettel foglalkozott. Abban az esetben, — mondta — ha a termés kielégítő lenne, ngy a rendelet tényleg segítene a bajban lévő agrárrétegen, mivel azonban a termés nem hogy nem jó, hanem különösen megyénkben, egyenesen katasztrófális, a rendeletnek semmi auxiliáris értéke nincsen, mert a gazdák kamatokat fizetni földjük hozamából nem tudnak. Kéri a bizottságot, Írjon fel a kormányhoz, hogy a 4800 sz. rendelet kamatfizetésre vonatkozó része módosittassék. Az indítványt elfogadják. Dr. Pánczél József főjegyző közli, hogy a földm. min. a Körös—Tisza—M^ros Arm. Társulatnak nem adja meg a 3,600,000 P kölcsönt. Spóner Károly pónzügyigazgató jelentése után, mely szerint az egyenesadó hátralék 3,477.521 P, Márky Jenő gazd. felügyelő jelenti, hogy a termés az egész megyében gyenge, de a gyulai határban a legrosszabb. A bizottság ülése 11 órakor ért véget. Nagy visszaesés a gyulai postahivatal forgalmában. (A „Békés“ munkatársától.) Az általános gazdasági válság, amely az egész ország iparát, kereskedelmét és mezőgazdaságát sajnos, napról-napra mind nagyobb mértékben teszi inaktívvá, hatását a posta forgalmában is megérezteti. Ugyanis az ipar, de különös- képen a kereskedelem, adminisztrációs munkájának egy jelentékeny részét a postán keresztül bonyolítja le, világos tehát, hogy a posta forgalmi statisztikájának kialakításában mindkettőnek igen jelentős szerepe van. Az ipar és kereskedelem helyzete igy, mint egy tükörkép jelenik meg a posta forgalmi kimutatásában, úgy gondoltuk tehát, nem lesz érdektelen, ha a gyulai posta vezetőségét megkérdezzük a folyó esztendő első félévének eredményeire vonatkozólag. Az információ, amelyet Szász Domokos felügyelőtől kaptunk, bizony meglehetősen szomorú. A posta forgalma — mondta — miuden tekintetben visszaesést mutat, nemcsak az előző esztendők féléveivel való ösz- szevetésben, hanem az utóbbi hónapoknak a félév eleji hónapokkal való összehasonlításában is. Például az ajánlott levelek száma havonként eddig 3—4000 között mozgott, ezzel szemben az utóbbi hónapok forgalma már csak a 2—3000 között, tehát a gyulai postán havonta mintegy 1000 ajánlott levéllel kevesebbet adnak fel, mint eddig. És ez a visszaesési arány sajnos, szinte kivétel nélkül, minden osztály forgalmában fellelhető, amiből igen lehangoló megállapításokat lehet tenni nemcsak az ipar és ke-
