Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-01-13 / 3. szám
LXIV. évfolyam 3. s*ám Szerda Gyula, 1933« január 13 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vidék sorsa. (Sóját tudósit ónktól.) A gazdasági válsággal szemben legszéttagoltabban és leginkább magára hagyva a vidék küzd. A nyomorúság elleni intézkedések és a gazdasági válság megoldását célzó hivatalos lépések megtétele főleg a fővárosban koncentrálódik, s a vidéknek úgyszólván magának kell megoldani olyan feladatokat, amelyek erejét túlhaladják. Szakítani kell azzal az eddigi rendszerrel, amely a vidék gazdasági fejlődését elhanyagolta. A vidék szívesen segítene magán, ha tudna. Hozzá kell tehát juttatni a vidéket a gazdasági szervezkedés modern módszereihez. A vidék nem kér könyörado- mányt, büszkébb ennél, de dolgozni nem tud, mert a közgazdasági programra irányítására nem rendelkezik a kellő erővel és befolyással. Az idén megalakult Magyar Mezőgazda- sági Társaság azt célozza, hogy a vidéket kiemelje a mai gazdasági programmtalanságból. Ezt a feladatot főleg szövetkezeti szervezkedés utján akarja megoldani a Társaság, mégpedig szövetkezeti reform utján, amely Dánia, sőt a ma már elénk nyomuló Bulgária példáját veszi alapul, amidőn olyan gazdasági prog- rammot óhajt megvalósítani, amely a ma szétzilált és iránytű nélkül bolyongó termelési erőket akarja közös célokra, a belföldi és külföldi piac meghódítására megszervezni. Ezt a fontos munkát a magyar szövetkezeti mozgalom eddig elhanyagolta. Csak fogyasztási szövetkezetek alakultak, inig a termelés és értékesítés megszervezése csak azóta lépett előtérbe, mióta a Magyar Mezőgazdasági Társaság megkezdte működését. Megkérdeztük lovag Sternád Istvánt, a Mag3mr Mezőgazdasági Társaság ügyvezető elnökét, hogy mondja el, mit várhat a vidék a Magyar Mezőgazdasági Társaság további munkásságától ? A következő választ kaptuk: — Megnyugvással állapíthatom meg, hogy magyar gazdasági és társadalmi mozgalom olyan erővel és olyan futótűzhöz hasonló sikerrel meg nem kezdte meg pályáját, mint a Magyar , Mezőgazdasági Társaság, amelynek élén a magyar mezőgazdasági élet legkiválóbbjai állnak. Főleg azokat szerveztük meg, úgy a városi, mint a falusi értelmiségből, akik lelkes katonái a termelő szövetkezeti mozgalomnak. A püspök, a birtokosok, képviselők díszes társaságában egyesíti ez a mozgalom a falu hivatott vezetőit, a papokat, tanitókat, gazdaköri elnököket és egyes kiváló kisgazdákat is, akik méltók rá, hogy a vidék utánuk menjen és lobogójuk alá álljon. Talán furcsa, hogy „mező- gazdasági társaságot“ kellett alakítani Magyarországon, amely az agrártermelésből él. Tény azonban, hogy indultak itt igen tiszteletreméltó gazdasági mozgalmak, amelyek azonban csak az ipar és kereskedelem célját szolgálták. Vannak képviseletei a birtokosságnak is. Értékes szövetkezeti mozgalom is volt Magyarországon, de az volt a hibája, hogy nem volt eléggé harcképes, nem haladt az idő követelményeivel, s ez az oka, hogy a v dék gazdasági fejlődése megakadt Arról nem is beszélek, hogy a magyar kistermelők az egész vonalon hátra maradtak az érvényesüléstől. Ezért sereglenek ma már ezrek és ezrek hozzánk. Társaságunknak Andrásy-ut 8 alatt lévő irodája valóságos központi antennája, felvevő állomása a vidék gazdasági javaslatainak, panaszainak és kívánságainak. A rettentő erővel ránk nyomuló bajok összefogásra késztetik a vidéket, a falvak népét s azok a gyűlések, amelyeket Társaságunk eddig rendezett, igazán felölelték a magyar gazdamozgalom és szövetkezeti eszme krémjét. Nagy Ferenc v. miniszter vitaelőadása a telepítés és parcellázásról s az ezt követő felszólalások eseményei voltak a falu törekvéseinek. Hangsúlyozzuk, hogy mi nem a régi kitaposott szövetkezeti utakon haladunk, amelyek ma már elerőtlenedtek, sőt sok helyen csalódást is keltettek. Mi szövetkezeti reformokat akarunk, a szövet kezeti gondolat megmentése érdekében abból a célból, hogy a vidék előrehaladjon a termelésben, az értékesítésben és a gazdagositásban. Mi azt akarjuk, hogy a falvak munkája a falvak megerősödésére szolgáljon s ez legyen az alapja a magyar nemzeti politikának. 32 éves a szövetkezeti mozgalom Magyarországon s el kell ismerni, hogy jelentékeny közhasznú sikereket is ért el. Ellenben csonka és fejletlen maradt, mert nem gondolt arra, hogy a kicserélendő javakat maguk a szövetkezeti erők termeljék meg a kicserélés céljára. Nem vádként mondom, de hangsúlyoznom kell, hogy a Magyar Mezőgazdasági Társaság szakitott azzal, hogy létét a mindenkori kormányok anyagi támogatására alapozza. Mi a vidék morális erőinek kifejlesztésére támaszkodunk, amidőn a termelő szövetkezeti mozgalmat megszervezzünk. 3400 község sorsa függ attól, vájjon fogunk-e elérni eredményt? A Magyar Mezőgazdasági Társaság feladata lesz, hogy abból a tespedésből, ahová szövetkezeti mozgalom jutott, kiragadja az erők tömörülésének ezt az eszméjét és odaállítsa, mint leghatalmasabb tényezőt a falu, a nemzet és az állam megerősödésére. A Bethlen Gábor Szövetség műsoros ismeretterjesztő előadása és mesedélutánja. Vasárnap, 10-én délután 4 órakor ismét zsúfolásig telt teremben tartotta meg a Bethlen Gábor Szövetség gyulai fiókja műsoros ismeretterjesztő előadását. Dr. Treba István hegedű- és Csiszár Sándor zongora- játéka vezette be a műsort. Számukat lelkesen megtapsolták. Frőhner István művészi szavalata nagy tetszést váltott ki. Fogarassy Gyuláné magyar népdalokat énekelt Kertész Lajos karnagy zongorakisérete mellett. Tapssal jutalmazta a közönség. Tátrai Károly evang. lelkész Ady Endre költészetét mutatta be nagyszerűen felépített tanulmányban. Tömöry Márta Ady költészete egyes fejezetének méltatása után kedves előadásban szavalta a költőnek idevonatkozó verseit. Az előadót és szavalót zajos tapssal jutalmazta a közönség. Gedó Margit népdalokat énekelt kellemesen csengő ab hangján, Kertész Lajos kísért» zongorán. Éneke nyomán taps- orkán zúgott fel. Nagy Bándiné, Szabó Vilma, Szilvássi Tériké, Frailer László és Szabó Sáudor által s-zinrehozott bohózat mindvégig hangos deiültségben tartotta a közönséget, tapsorkán volt jutalmuk. * A Balogh-féle iskolában Kustár Éva mesélt a megjelent 79 gyermeknek nagy Bercsényi Miklós kuruc hadvezérről és a Mike nevű kóehuszárról. A mesét áhítattal hallgató gyermeksereg a meséből megtanulta, hogy a hűség a gyengéknek is erős fegyvere. Szavaltak Kiss Piroska VI. o. Kender Erzsébet III. o,, K. Szabó András VI. o. és Cseke Ferenc IV. o. tanulók, énekeltek Toldi Julianna VI. o. Szekeres Katalin IV. o. és Fekete Mihály II. o. tanulók. (Sió)
