Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-02-27 / 15. szám
LíXIV. évfolyam 15, sxéxn §Kombat Cijuia, 1B33. lebrnár 27, Előfizetési árak: Negyedévre: Heiyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Doltay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kisiparunk Irta: dr. Kenéz Béla nt. kir. Súlyos gazdasági helyzetünk talán egyik társadalmi osztályra sem nehezedik akkora teherrel, mint éppen kisiparosainkra. Az élet anyagi küzdelmei, a máról-holnapra való puszta megélhetés gondjai, érthető ideges nyugtalanságba és bizonytalanságba ejtik kisiparostársadal- munkat. És kisiparosságunk ideges állapotában könnyű dolguk lehet azoknak — a legtöbbször nem a tisztes iparosok törzséhez tartozó embereknek, — akik e nehéz bajok- nem kivezető útját igyekeznek egyengetni, .. hanem a felajzolt idegzetű sokaságot szélsőséges jelszavakkal, olyan lépésekre törekszenek vezetni, melyeknek végeredményében a kisiparosság vallhatja legnagyobb kárát. Helyes cél tehát a hazafiasán gondolkozó tisztes magyar iparosságot egy táborba tömöríteni és irányt mutatni a nehéz helyzetből kivezető ut felé. Az Önálló kisiparosok számának hirtelen megnövekedése, a kellő szak- képzettség és a helyes kalkuláció hiánya folytán előállott oktalan, egymásközötti verseny mellett, a gyáriparnak erős konkurenciája', már a világháború előtt is nehéz helyzetbe juttatta évszázadokon át jobb napokat látott kisiparosainkat. E konjunktúra a kisiparosok számát méginkább megduzzasztotta és sokaknál az életstandardnak oly felemelésével járt, hogy rövid idő múlva következő válságos évek igen nagy reakcióval jártak. A gyáripar térhódításával sokan jósolták a kisipar pusztulását. De Németország példája világosan mutatja, hogy a kézművesség létjogosultsága megvan. A folyamatos gyártásra felszerelt gyárak csak bizonyos iparcikkekre vannak berendezve és aránytalanul nagy tőkét emésztenek fel. Természetes, hogy ilyen gyárnak más cikk gyártására való berendezkedése akkora újabb tőkebefektetéssel jár, amely már a legritkább esetben racionális. E mellett a kisipar a változó követelményekhez is sokkal könnyebben simul és mozgékonyabb. Úgy sejteni tehát, hogy a kisipar rövid időn belül éppen olyan konkurrense lesz a gyáriparnak, mint az automobil a nagy vas- utaknak. Addig azonban, mig ez bekövet- kezhetik, a máról kell gondoskodni. Kellő munkaalkalom minden égető bajt orvosolna. A ma nyomasztó gazdasági válságban ez szinte megoldhatatlan probléma. Mégis azokat a munkaalkalmakat, amelyek megproblémái kereskedelemügyi miniszter. vannak és amelyek jogszerint a kisipart illetik, oda is kell juttatni. A háború szükségszerüleg megduzzasztotta a legkülönbözőbb közüzemek számát. Azokat, amelyek a kisipar munkaalkalmait csökkentik, törvényadta jogomnál fogva mielőbb beszüntetem. A közszállitásokban mindenekelőtt a kisiparosságot akarom részesíteni. A kontárkérdést intézményesen igyekszem megoldani. A gazdasági helyzet legkisebb enyhülése mellett, a családi házak építését hathatósan elő akarom mozdítani. A kisipar hitelkérdését, az iparosság óhajának megfelelően rendezni óhajtom. Meg kell azonban állapítanom, hogy a kisiparosság problémáinak ezek az orvoslásai inkább csak felületiek. A jövő boldogulása szempontjából mélyrehatóbb és maradandóbb hatású eszközökhöz is kell fordulnunk. Mindenekelőtt az ipartestületek reformja és az ipartestületi központ által egy olyan szervezettséget és összhangu munkálkodást kell megteremteni, amelynek segélyével a gazdasági kérdések is rendszeresebben nyerhetnek megoldást. Kisiparosainkban a testületi szellemet életre kell ébreszteni az egymásért való közös munkálkodás gondolatában, ma még hiányos szövetkezeti szellemet kialakítani. A technika rohamos fejlődése és a megrendelők igényeinek növekedése megkívánja az iparostovábbképzés, a tanoncnevelés korszerű reformját. Ma, amikor — sajnosán — meg kell állapítanom, hogy olyan iparosok is vannak, hogy a saját mesterségüket se tudják teljes szak- szerűséggel, az iparosképzés a kisiparnak egyik legfőbb problémája. Ha a szabó, avagy cipész a nála megrendelt ruhát vagy cipőt elszabja, nem lehet azon megütközni, hogy a rendelőközönség nem a műhelybe, hanem inkább üzletbe megy, ahol addig próbál magára kész ruhát, vagy cipőt, mig megfelelőt talál. A jó szabót és jó cipészt ma is felkeresik. az elsőrendű szakképzettség a kisiparos, boldogulásának egyik legfőbb eszköze. Bár a ma égetőbb kérdésekkel áll elő, de a közeljövő szempontjából az iparosképzésre, a kisipari racionálisabb termelésre már most gondolnunk kell. Magam -egy kisiparos család nyugodt polgári otthonában nevelkedtem. E tisztaérzésü, független, hazafias gondolkodású otthonnak lelkét őrzöm magamban. Legfőbb óhajom és törekvésem, hogy kisiparosainknak ma még zaklatott otthonukat mielőbb egy nyugodt, kiegyensúlyozott élet melege hassa át. Törvények, kormányrendeletek, ezt nem hozzák meg, gyökerében sohasem segítenek az iparosságon. A törvények, rendeletek betűi merevek. Életet csak az iparosság adhat belé, egyetértéssel, fegyelemmel, tanult- sággal és becsületes mnnkával. Ä várni, kisgyülés ülése. (Február 26.) Ma tartotta a vármegye kisgyülése a febr. 27-iki rendes közgyűlést előkészítő ülését Korossy György főispán elnöklete mellett. — Elsősorban azokat az ügyeket tárgyalta le, amelyek elintézése saját hatáskörébe tartozott. 48 ilyen ügyet intézett el a kisgyü- lés, amely-k között Gyula városát és a gyulai járás községeit érdeklő ügyek közül az alábbiak tárgyaltatíafe : Gyula városnak a város monográfiája, valamint néhai Góg János volt városgazda özvegyének megszavazott kegydij ügyében hozott határozatai, továbbá Rétegyháza községben a vásári állatorvosi szolgálat ellátása és Újkígyós községnek a Molnár György-fólo alapítvány visszaállítása ügyében hozott határozatai változatlanul jóváhagyattak. A kúgyülós hatáskörébe tartozó ügyek letár- gyalá;a után — elnöklő főispán javaslatára kimondotta a kisgyülés, hogy a jövő hónapban, — a mind'n hónap első keddjére előirt szokásos havi ülést tekintettel az első kedd közelségére nem tartja meg, csak sürgős szükség esetén fog az elnök rendkívüli ülést egybehívni. Ezek után rátértek a rendes közgyűlés ügyének előkészítésére, amelyeket majd febr. 27-iki kisgyülésről szó'ó tudósításunkban fogunk részletesen ismertetni. Cserhésséiet. Rovatvezető: SCHÁD JÁNOS. Előadás a hadigázokról az öregcserkészeknél. 20 án este a Kath. Körben jöttek össze az öregcserkészek, hogy meghallgassák Bellosit8 Pál öregcserkész előadását a hadi- gázokról. Előadó történelmi visszapillantásban ismertette a hadviselésben használatos gyújtó, fojtó, leplező anyagok használatának fejlődését, majd rátért az utóbbi háborúkban használatos gázok ismertetésére és azok alkalmazására. Beszélt az illanó és kötött gázokról, azoknak hatásáról, statisztikai adatokkal támasztva alá az általuk okozott pusztítás arányait. — A gázok elleni védekezés módozatait második előadásában fogja ismertetni. Fazekas Mihály csapatparanesnok köszönte meg előadónak érdekes és közhasznú előadását. — Ugyancsak ő szólott az öregcserkészekhez az összejöyetef elején a cserkész- törvényekről általában, majd az első törvényt ismertette részletesen. Schád János a cserkészet történetét i mertette. Megemlékezett Baden Paul világfőcserkész 72. születésnapjáról is, kérve Istent, hogy a Hváló férfiút még soká tartsa meg a cserkészet ügyének előbbvitelére.
