Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-11-23 / 92. szám
LiXIV. évfolyam 93 w.ám Szerda Gyula, 1933. november 23 Előfizetési árak : Negyedévre : Selyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre fizetendő. OjC/IVIZl/O POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterék inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: HOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A pápa Pacelli bíboros államtitkár utján áldását küldte Pongrácz Jenő grófnak és családjának a gyulavárii kápolna felépíttetéséért. (A „Békés“ munkatársától.) Amint lapunkban már több Ízben is megírtuk, Pongrács Jenő gróf Árpádházi Szent Erzsébet és a fiatalon el-, hunyt, tragikus sorsú gróf Almásg Erzsébet emlékére Gyulaváriban kápolnát építtetett. A kápolnát, amely mintegy száz embert képes be fogadni, Lindenberger János dr. apostoli kormányzó áldotta meg s adta át magasztos hivatásának. A megáldás csendben ugyan, de igen bensőséges ünnepség keretében folyt le s a grófi családon kivül résztvettek rajta báró Apor Vilmos dr. 8pátplébánossal az élükön a környékbeli egyházak plébánosai is, továbbá a gyulavári és a gyulai hivek, akik zászló alatt, processióban, gyalog vonultak ki Gyulaváriba, hogy meghalgassák az uj kápolna első (A „Békés“ munkatársától.) A békésmegyei hadirokkantak csoportja vasárnap Békéscsabán a Városi Színházban gyűlést tartott, amelynek fő programpontja annak eldöntése volt, hogy a csoport hol állítsa fel hadirokkantgondozó otthonát ? A legutóbbi közgyűlés ugyanis úgy határozott, bogy a rokkantházat Békéscsabán állítják fel, mert Békéscsaba vasúti gócpontjánál lógva erre a legalkalmasabb. Erurciálta az elnök, bogy a gyulai csoport nevében Antalóczy Nándor vár megyei főlevóltáros ellenjavaslatot Dyujtott bei melyben azt ajánlja, hogy a csoport a Gyula és Sarkad között, de Gyulához közellekvő Szeretetházat vegye át a várostól a hadirokkant (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai szó '• ciáldemokrata-párt folyó hó 20 ón, vasárnap délelőtt a népkerti pavillonban gyűlést tartott, melynek vendógszónokául Farkas Istvánt, a párt egyik parlamenti képviselőjét hívták le. Abaházi András megnyitója után Farkas István emelkedett szólásra, aki beszédének kéz deti részében a Bethlen-rezsimre vonatkozó stereotip ellenzéki megállapításokat szövegezte meg, majd a mai kormányzat bel- és külpolitikáját tette éles hangú kritika tárgyává. A jelenlegi magyar—olasz gazdasági tárgyalások mérlegelése során például azt mondta, hogy ez az egész probléma nem egyéb, mint töpszentmisójét Lmdenberger János dr. apostoli kormányzó celebrálta megáldás után a kápolna első szentmiséjét, mily alatt Huszár László kántor vezetésével a gyulai Cecilia-énekkar vallásos énekeket adott ölő. Szentmise után Pacelli b bornok-államtitkár sürgönyét olvasták fel, melyben közölte, hogy a pápa Őszentsége PoDgrácz Jenő grófnak és családjának áldását küldi a kápolna-épittetcs nemeslelkü cseleke detéért. A gyulavárii kápolnában ezután min den vasárnap, 9 órai kezdettel szentmise lesz. Pro memoria, mint érdekességet jegyezzük ide, hogy kedden már az első esküvő is megtörtént a kápolnában: Hajdú Mária és Gőg János gyulavárii lakosok esküdtek örök hüsó get egymásnak gondozó céljaira. Helyesebbnek tartom, mondta ajánlata előterjesztése során a javaslattevő, ha már meglévő, kész épületet veszünk meg, mintha jóval nagyobb költséggel újat építtetünk. A javaslatra az elnök válaszolt, s rámutatott arra, hogy Békéscsaba vasúti fekvésénél fogva sokkal alkalmasabb a gondozó felállítására mint Gyula, illetve mint a belterületen kivül fekvő gyulai Szeretetház. Végre is szavazásra tették fel a kérdést, s e szerint a csoport Békéscsabán állítja fel a gondozóházat. Ezután a hadirokkant-gondozó alapszabályait tárgyalta és hagyta jóvá a közgyűlés. rengés és vitázás afelett, hogy vájjon fehér, vagy tarka babot vigyüok-e be Olaszországba? Nem sok jót vár ettől az iránytól. A belpolitika s a szociális helyzet vizsgálata során határozott hangon leszögezte, hogy a gazdasági válság és a súlyos munkanélküliség forrása a még mindég élő nagybirtokrendszerben van. Ezen változtatni kell, mert a feudális és a banknagytőke malomkövei közé került munkásság már a végsőkig jutott. Azt mondták, munkanélküli segély pedig nincs, hanem csak munka Munka sincs. A munkásságot sorsára hagyják, jóllehet más országokban az állam minden erejével a munkásság megsegítésén fáradozik. Svájcban például nagyobb egy munkanélküli ember segélye, mint idehaza a dolgozó keresete, ig^z ugyan, hogy ott nincsen Lillafüred, s onnan lyukfarm-pénzeken bizonyos urak nem mentek ki lumpoini. (Egy ellenzéki hang: s a genfi sortüz ?) A kartelekről és a munkaadó nagytőkéről szólva, Gömbös Gyula kormányelnök szózatával és kijelentéseivel kapcsolatban, azt állapítja meg Farkas István, hogy a kartelek és a nagytőke jobb belátására appellálni nem lehet, mert azoknak s8 Istenük, se hazájuk nincs. A kapitalizmus nemzetközi és könyörtelen. A szocializmusnak sohasem volt nagyobb igaza, mint ma, a kartelek és a kapitális túlkapások korában A „szenteltvíz“ politikának véget kell vetni s eredményre vezető eszközökhöz kell folyamodni. A magyarság létkérdését megoldani a miniszterelnök elgondolása szerint, a telepítésekkel, nem lehet, csakis komoly földreformmal a nagy birtoktestek felosztásával. Lépést kell tartanunk a korral, nekünk is be kell vezetnünk a kollektiv termelési rendszert, politikai tekintetben pedig a tikos választójogot a jelenlegi feudális formák helyébe, az uj kormánynak is erre az alapra kell helyezkednie s nem szabad összetévesztenie a kapitalista érdekekkel a nemzet érdekeit A szoeiállisták nem akarnak sem vörös, sem fehér diktatúrát, hanem demokráciát. Farkas István beszéde után Ottlakán Tivadar és Abahási András szólaltak még fel, s ezzel a gyűlés véget ért Több mint hatszázan vettek részt Békésvármegyéből a Nagyatádi- szobor leleplezésén. (A „Békés" munkatársától.) Nagyatádi Szabó István szobrának leleplezése az egész ország társadalmát, különösképpen pedig az agrárréteget, megmozgatta, s a kedvezményes tarifájú jegyekkel valóságos zarándoklat indult meg Budapest felé. Békésvármegyéből is igen sokan, mintegy hatszázan vettek részt a szoborleleplezési aktuson, részint a vármegye alispánjának, Márkg Barna dívnak vezetésével, mint hivatalos deputáció, részint pedig külön csoportokban. A vármegyei képviselők közül Csizmadia András, Orosháza parlamenti megbizouja volt állandóan együtt a békés-negyei deputációval. Filléres gyors indul vasárnap Gyuláról. (A „Békés" munkatársától.) Folyó hó 27-én, vasárnap a máv Gyuláról filléres gyorsot indít Budapestre. A gyors 5 óra 40 perckor in dúl Gyuláról, s Békéscsabán csatlakozva a csabai szerelvényhez, folytatja útját és 10 óra 18 perckor érkezik a nyugati pályaudvarra. Budapestről éjjel 12 óra 25 perckor indul vissza és hétfőn hajna ban 4 óra 50 perckor érkezik Gyulára. A menetdij oda vissza 4 pengő 50, fillér. A gyulaiak rendelkezésére az 1., 2 3., 4, 5., 6, 6/a és 7. számú kocsik állaoak. A nemdohányzók az 5 számú waggonban nyernek elhelyezést. Jegyek az Első Gyulavárosi Takarékpénztárban kaphatók. Miután a filléres vonat iránt igen nagy az érdeklődés, ajánlatos a jegyeket mielőbb megváltani. A Honsz békésmegyei csoportja nem veszi át a Szeretetházat a rokkant-otthon céljaira. A szociáldemokraták sehogysem tudnak meg- békülni a magyar-olasz-barátság gondolatával. A g$u!ai csoport vasárnapi gyűlése.
