Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-11-16 / 90. szám

LiXIV. PTfolyam 90 »*»m. Szerda Gyula, 1033. november 16 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. ' Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kritikai hangok az adóbehajtási rendelet szigoráról és a malomellenőrök működéséről. Az óriási adóhátralék miatt a nyugdíjasok már csak lakbér nélkfil kapták meg illetményüket (A „Bék黓 munkatársától.) Békés vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én délelőtt tartotta rendes havi ülését. A tárgysorozat első pontja az alispáni jelentés volt, amelyet kivona­tosan az alábbiakban ismertetünk: Személybiztonság elleni cselekmények száma 235 volt, öngyilkosság pedig 9 esetben történt. Államellenes és defaitista mozgalmakról nem érkezett jelentés. Földmivelés, ipar, kereskedelem. A mezőgazdasági munkálatok közül a tengeri termés betakarítása a múlt hónapban befejezést nyert. A gazdasági termények árai az elmúlt hó­napban nagyjából változatlanok voltak, vagyis a régen várt emelkedés a termények áraiban, mely ezt a termelést a gazda számára rentábilissá ten­né, a múlt hónapban sem következett be. Az ipar és kereskedelem helyzete változat­lanul súlyos. Az ipari munkásság tekintélyes ré­sze a folyó évben alig jutott keresethez és a múlt hónapban is kereset nélkül állott. A mező- gazdasági és földmunkásság a mult hónapban még jutott némi munkához. Abból azonban, amit a nyári és őszi időszakban megkerestek, tartalé­kolni nem tudtak miért is kötelességszerüen je­lentem a Közigazgatási Bizottságnak, hogy a mun kásság helyzete a téli hónapoki a igen nehéznek igérke. ik. A hatóságok készséggel sietnének a munkások támogatására megfelelő munkaalkalmak teremtésével, azonban a munkaadókhoz intézett ilyen irányú kérelmeik túlnyomóan eredménytele­nek maradnak, mig a hatóság, mint munkaadó, részben költségvetési, részben pedig tényleges fe­dezet hiányában ennek a kérdésnek gyökeres meg­oldása szempontjából, számba sem jöhet. Köztu­domású, hogy a hatóságok a folyó év elején igen tekintélyes közmunkákat tettek folyamatba a mun­kanélküli munkásság foglalkoztatása céljából és ezekkel a munkálatokkal a költségvetésileg elő irányzott öszzegeket már túlnyomó részben kime­rítették, igy nincs reménység arra, hogy a folyó év folyamán újabb közmunkák legyenek folyamatba tehetők, hacsak a kormány erre a célra fedezetet nem bocsájt rendelkezésre. Az adófizetések terén tett tapasztalatokat tekintve, azonban a kormány aligha lesz abban a helyzetben, hogy egyelőre erre a célra jelentősebb összegeket áldozhasson. Közlekedés, tűz és árvédelem. A kiépített utak állapota ellen általában pa­nasz nem érkezett. Vármegyénk területén október hónapban előfordult tüzesetekről tiz Ízben érke­zett be tüzkárjelentés és számlálólap. A tűzkár épületekben 809 P, ingóságokban pedig 3353 pen gö. Az összes tűzkár 4162 pengő, ebből csak 905 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingó­ság nem volt biztosítva. Vegyesek. A közigazgatás menetében lényeges fenn­akadás az elmúlt hónapban nem volt. Igen nagy munkát jelent az adóhátralékok behajtása. Az adó befizetéséről a kir. pénzügy­igazgatóság havi jélentése nyújt tájékoztatást, de itt a jelentés kapcsán is m^g kell emlékezni ar­ról, hogy az esedékes adók befizetése a legszeré­nyebb várakozásnak sem felel meg. Az adóbehaj­tással foglalkozó közegek véleménye szerint, az ez évi búzatermés silánysága nem indokolja teljes egészében azt a nagy hátralékot, mely az adózók terhén fenn áll és kétségtelennek látszik, hogy te­kintélyes számmal vannak olyanok is, akik köte­lezettségeiknek eleget tudnának tenni. A kormány az adók behajtása végett igen szigorú intézkedé­seket tett, melyeknek végrehajtása a tényleges helyzetet rövid időn belül fel fogja deríteni. A gyulai Columbia Textilgyár munkássága a gyárban bevezetett u. n. Bedeaux rendszer mi­att sztrájkba lépett és ennek során panaszával az alispáni hivatalt is felkereste. A munkásság pa­naszában azt adta elő, hogy a rendszer mellett folytatott munka a munkást fizikailag olyan rend­kívüli teljesítményre kötelezi, mit hosszú időn át bírni semmiesetre sem lehet és hogy a végzett megerőltető munka ellenében a gyár által fizetett bérek rendkívül alacsony nivón mozognak, annyira, hogy keresetükből az életfenntaitáshoz szükséges eszközöket beszerezni sem képesek. Panaszolták ezenkívül a gyár ellenőrző közegei részéről tanú­sított és a munkásság előtt eddig ismeretlen bá­násmódot, továbbá azt, hogy jogos panaszaik meg­hallgatásra egyáltalán nem találnak, illetve, ahe­lyett, hogy panaszaik előterjesztésére alkalmat kapnának, sérelmeik orvoslása helyett büntetés­sel sújtják őket. A panaszok valódiságának meg­állapítására a közigazgatási bizottság fel is irt a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez és tőle a rendszer és ezzel kapcsolatban emelt panaszok megvizsgálását kérte. A kerrskedelemügyi minisz­ter a panasz megvizsgálására, két szakértő köze­get küldött, akik a gyár központi vezetősége ál­tal kiküldött két központi igazgatóval együtt a gyár üzemét megvizsgálták, de az általuk észlel­tekről nyilatkozatot nem tettek. A munkásság a mult hó végével újból munkába állott, bár emelt panaszaik és sérelmeik gyökeresen orvosolva nem lettek. Az í. foku iparhatóság a bevezetett rend szernek a munkásság egészségére való hatását azonban továbbra is figyeli és amennyiben ezen megfigyelés alapján intézkedés szüksége merülne fel, úgy az iparhatóságok a megfelelő törvényes intézkedéseket meg fogják tenni. A vármegyei és községi nyugdíjasok illetmé­nyeire szükséges összegeket a mult hónap folya­mán nem lehetett egybegyüjteni és a nyugdijakat folyó hó elsejére csak lakbérek nélkül folyósítót iák. Annak megvilágítására, hogy ez a vármegye életében még eddig ismeretlen késedelem miért kö­vetkezett be, a következő adatokat sorolja fel az alispáni jelentés : vármegyei pótadóban, közmunka és ebadóban a mult évi hátralékkal és az idei ki­vetéssel együtt 2.976.520 02 P a vármegye kive­tése. Erre befizetés mindössze 876.617*30 P volt, hátralék tehát 2.099.902 72 pengő Ilyen adólero- vási eredmény mellett a vármegye sem tehet ele­get nyugdíjfizetési kötelezettségének. Az alispáni jelentés után Pánidéi József dr. vármegyei főjegyző a távozó Spóner Károly pénz­ügyigazgató bucsuiratát ismerteti, melyben a bi­zottságnak köszönetét mond támogatásáért. A bi­zottság elhatározza, hogy nagyrabecsülését s hosszú és értékes munkásságáért köszönetét fejezi ki Spóner Károlynak. A miniszter leiratát az adóelengedésekkel kapcsolatos mezőgazdasági kárbejelentések ügyében tudomásul veszi a bizottság. A belügyminiszter a közlekedési csendörség megszervezésére vonatkozó­lag közli a feliratot intéző bizottsággal, hogy az országúti közlekedés intenzivebb ellenőrzését anyagi okok miatt rövid időn belül megoldani nem tudja, de a közlekedési rendtartás fokozottabb ellátására addig is megteszi a szükséges intézkedéseket Ezután a békési és tótkomlósi munkamegta­gadások vizsgálatára vonatkozó főszolgabírói jelen­tések ismertetése következett, melyek szerint sem a tarhosi, sem a vizesfási uradalmakban munka­megtagadás nem történt. Annak, hogy a munká­sok nem jelentkeztek munkába a kívánt és remélt számban, magyarázata az, hogy a kukoricatöréssel voltak elfoglalva. Elek Lajos h. pénzügyigazgató jelentése sze­rint az egyenesadó hátralék a megyében 6.236.879 pengő, vagyis 97.37 százalék. Az adók igen las­san és a kivetésnek szinte csak jelentéktelen há­nyadában folynak be. A pénzügyigazgatói jelentéshez elsőnek Te- legdy Lajos dr. szólt hozzá s aggodalmát fejezte ki az adóbehajtási rendelkezések szigorúsága mi­att. Vigyázni kell, hogy a lelket ki ne öljék az emberekből, mert akkor hiába várjuk az ország feltámadását. Kifogásolja, hogy az árverések nem forgalmi értékben történnek, továbbá azt is kifo­gásolja, hogy a malomellenörök nem kívánatos és nem jogos módon megszámoltatják a gazdákat ter­mésük felöl. Ez zaklatás. Javasolja, hogy a köz- igazgatási bizottság illetékes helyre terjesszen fel javaslatot, hogy a gazdákat hagyják békében. Csizmadia András országgyűlési képviselő szerint némely malomellenört a jutalékszerzés hajtja. Szük­séges, hogy lelkiismeretesebben dolgozzanak. A gazdák kamarájához semmi köze sem az ellenőr­nek, sem a fináncnak. Elek Lajos b. pénzügyigazgató válaszol a felszólalásokra s leszögezi, hogy a szigorú adóbe­hajtásokra már csak a példa--tatuálás szempont­jából is szükség van. Igen sokan már évek óta nem fizetnek adót, jóllehet tehetnék. A gazdák megszámoltatásának magyarázata pedig az, hogy a gazdák egyrésze több gabonát visz a malomba vámőrlésre, mint amennyire szüksége és joga van. A rendeletek kijátszását az ellenőrzés alapossága nélkül megakadályozni nem lehet, Korossy György főispán Telegdy Lajos ja­vaslatának mellőzését kivánja. Az adómorál ugyanis nagyon megcsökkent, ezért az adóügyek elbírálása feltétlen szigorúságot kíván. A malomellenörökröl, mint Összességről, szórványos esetek alapján álta­lános megállapításokat tenni uem lehet. Kétségte­len, vannak akik túlbuzgók s akik félremagyaráz­zák a rendelkezéseket, de intézkedni fog, hogy még ezek az elszigetelt túlkapások is megszűnjenek. Telegdy Lajos a válaszok után elállt javas­latától. A tisztifőorvos jelentése szerint a tífusz még mindig nincs szünöben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom