Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-11-02 / 86. szám
LXIT. évfolyam 86- stám Csütörtök Gyula, 1933. november 3. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. R@üdÍ€Íw£i§i vármegyei fcüxgyfilés. A központi választmány ujjáalakitása« — Miniszteri leiratok. Javaslat a tankönyv-uzsora letörésére. — A vármegyei nyug« dijterhek problémája. Kétségtelen, tudomására kell hozni azoknak, akiket illett, hogy az állam nem teketóriázhat az adóbehajtások terén, ha csak nem akar csődbe kerülni. Az adófizetőkkel szemben, igaz, az állam köteles megértést és jóindulatot tanúsítani, azonban ennek a megértésnek és jóindulatnak is meg van az a határa, amelyen túl már további engedményt — az adófizetők látszólagos előnyére — nem lehet tenni anélkül, hogy az az államra nézve kiszámíthatatlan, vagy talán nagyon is kiszámítható, súlyos következményekkel ne járna. Magyarország adóhátraléka mintegy 260 millió pengőt tesz ki s szakkörök szerint ennek az összegnek egy igen jelentős hányada nem azért szerepel még most is, mint kintlevőség, mert a befizetéseknek nincsenek meg az anyagi feltételei, hanem azért, mert sokan nem is akarnak eleget tenni adófizetési kötelezettségeiknek. Kétségtelen, ilyenek is vannak, az adómorál igaz, sok ember életében megszűnt lelki- ismereti parancsszó lenni s az ilyenek meg is érdemlik, hogy portájukon megperdüljön a dob s az állam a legnagyobb iigorozitással szerezzen érvényt jogainak, azonban az is bizonyos, hogy a tartozások legnagyobb részének oka a tényleges „nincs“3 a kategorikus nyomor. Tisztviselő legyen a talpán, szemét és szivét pedig jó helyen hordozza, aki e két kategória osztályozási munkájára vál- lalkozik, aki dönteni mer abban, hogy ki érdemli meg és ki nem azt, hogy életéhez hozzánőtt bútorait kihurcolják a szobájából. A magyar ember nagy átlagában jó adófizető volt mindég, tudta és teljesítette kötelességeit hazájával szemben, búzája vagy kukoricája árával a „boltosától rendesen az adóhivatalba ment legelőször, mert adóját rendezni nem is annyira moráljához, mint inkább lelke nyugalmához tartozott, nem valószínű tehát, hogy e tekintetben pont az ellenkezőjére változott volna. Nagy kérdőjel ez a probléma s megoldásán áll vagy bukik a kormányzás. Veszélyes hagyaték a Bethlen rezsim túlköltekezése s nem népszerű feladat e túlköltekezés következtében előállott hiányokat az államháztartásban pótolni s a jelenlegi költségvetés fedezetét is biztosítani. (A nBékésu munkatársától.) Békésvármegye törvényhatóságát Korossy György főispán október hó 29-én rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A tárgysorozat első és legfőbb pontja a központi választmány újjáalakításáról szóló főispáni javaslat volt. Harmincnégy tagot kellett választani, szavazólapokkal, titkosan és lajs- tromosan. A választás érvénye hárem éven át tart s 1933 január 1-vel kezdődik. A közgyűlés elfogadta a főispán előterjesztését, amely a választás elnökéül Korossy Lászlót, a választási bizottság tagjaiul dr. Gyöngyösi Jánost, Kató Ferencet, Ssobek Andrást és Nagy Jánost, jogi tanácsadóul dr. Hoffmann Károlyt, jegyzőül pedig dr. Uhrin Lászlót jelölte ki. Ezután a gyűlést a szavazás tartamára Korossy György főispán felfüggesztette, majd háromnegyed 11 után újból megnyitotta. Felolvasták Pargly Emil volt földmivelésügyi miniszter, valamint Karafiálh Jenő volt kultuszminiszter búcsú-, majd Gömbös Gyula kormány- elnök kinevezési-leiratát. A közgyűlés elhatározta, hogy Gömbös Gyulát és kormányát feliratban üdvözli és támogatásáról biztosítja. Imrédy Béla pénzügyminiszter és Hóman Bálint dr. kultuszminiszter, továbbá Kállay Miklós dr. földmivelésügyi miniszter leiratait kinevezésükről ugyancsak tudomásul vették és elhatározták, hogy feliratban biztosítják őket a törvényhatóság támogatásáról. Komárom és Esztergom egyesített vármegyék törvényhatóságának köriratát Moldoványi Gábor tartalmas beszéde után csak részben tette magáévá a közgyűlés és pedig a tankönyv-uzsora letörésére vonatkozó részében, az egy pengős elemi iskolai beiratási dij eltörlésére vonatkozó javaslatot azonban nem fogadta el, mert ez a beiratáskor és csak a nem szegénysorsu tanulóktól szedett ösz- szeg teljes egészében szociális célokat szolgál. Felerészben a szegénysorsu tanulók tankönyvsegélyezésót, felerészben pedig a tanítóság szociális intézményeit. A tárgysorozat következő pontja a vármegyei egyesitett nyugdíjalapra háramló kötelezettségek mikénti viselésére vonatkozó alispáni előterjesztés volt. Azóta ugyanis, hogy a pótadók együttes adókezelésbe vonattak, a vármegye igen nehéz helyzetbe jutott. A pótadó kivetések nem folynak be, s hogy a nyugdíjalap eddig mégis eleget tudott tenni fizetési kötelezettségeinek, az csak úgy volt lehetséges, hogy kölcsönvett az eb- adóalapból, továbbá mert valamelyes összeg a múlt évi maradékból még rendelkezésére állott. Ennek a kérdésnek megnyugtató és végleges megoldása csak úgy lehetséges, ha az állam vagy átvállalja a nyugdij- terheket, vagy előleget ad a nyugdijak kifizetésére. Az alispáni előterjesztést a közgyűlés tudomásul vette, elfogadta továbbá azt a javaslatot is, amely a békéscsabai képviselőtestületi tagválasztáshoz kiküldendő elnökül Korossy Lászlót, h. elnökül pedig Uhrin Károlyt jelölte ki. Pina János békéscsabai cselédszerzőnek az elhelyezési jutalék felemelésére vonatkozó kérelmét, tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra, elutasította a közgyűlés. A József kir. Herceg Szanatórium Egyesület gyulai fiókjának 500 pengő segélyt szavazott meg, ellenben a bé- késszentandrási tűzoltó egyesület, az öcsödi földmives kör, továbbá a kis- esákói népház segély iránti kérelmeit, fedezet hiányában elutasította. Ezután Korossy László, a központi választmány tagjainak megválasztásához delegált elnök hirdette ki a szavazás eredményét. Tagjai lettek a központi választmánynak: Dr. Gyöngyössy János Békéscsaba, Kovács Sz. Mihály Békéscsaba, Lepény Mátyás Békéscsaba, dr. Linder Károly Békéscsaba, dr. Láng Frigyes Békéscsaba, Szóbele András Békéscsaba. Dr. báró Apor Vilmos Gyula, dr. Schriffert Ferenc Gyula, K. Schriffert József Gyu'a, dr. Varga Gyula Gyula, Heilinger Károly Gyula, Sál József Gyula. Grämling Alajos Újkígyós. Dr. Tó- bak István Orosháza, dr. Mitlasov- szky János Orosháza, Szemenyei Pál Orosháza. K. Mészáros Dániel Nagy-
