Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-10-29 / 85. szám

2 s é k e * 1932 október 29 Szabó Emil. Valamelyik szomszédos város leánygim­náziumában a hetedik osztályba járó tudós kis hölgyeknek »középkori ember és modern ember* címmel kellett mostanában magyar dolgozatot irniok. Szinte megijedtem a gon­dolattól, hogy milyen nehéz lenne most ne­kem ősz fejjel beülni a padba és megírni ezt a művelődés-történeti tanulmányt. Cseppet sem irigyeltem a fiatal leányokat, akik ahe­lyett, hogy az őszi napsugár még megmaradó ragyogását kint a szabadban élveznék, bent a szobában bújnak komoly forrás-munkákat. S még jobban megszomoritolt a gondolat, amikor az jutott eszembe, hogy milyen nehéz sorsuk lesz e kislányok gyermekeinek, amikor majd a világháború előtti és a világháború utáni ember közötti különbségről kell ha­sonló tanulmányt irniok. A mi szemünk előtt zajlott le a világháború előtti csendes, min­den szépet élvezni tudó, optimista lélek át alakulása a világháború utáni gondoktól űzött, semmit nyugodtau élvezni nem tudó, pesszimista magyar lél ékké. Mégis, már mi csak iiggyel-bajjal tudnánk erről a tárgyról Írni, — mert alig vannak már hozzá »modell­jeink.« Csak igen kevesen voltak azok, akik a régi generációból is meg tudták őrizni bölcs és napsugaras világszemléletüket, a háború után felnövő generáció már csak ököl­harcot ismer. Abból a régi generációból, amely bölcsen tudta élvezni az életet és minden műveltsége mellett is meg tudta őrizni lé­lekből fakadó vallásosságát, amely miaden államépitő optimizmus alapja, sajnos, egy ismét elköltözik Gyuláról, hogy ez a város ismét kevesebb legyen egy színnel. Szabó Emii, Bókósvármegye nyugalma­zott árvaszóki elnöke, aki idestova 40 éven át lakott ebben a városban,'amely az öreg Mogyoróssy könyvének sokak által nem hitt tanúsága szerint valamikor Attila nagy biro­dalmának székvárosa volt, most pedig csen­des határszéli kis város lett, elköltözik Gyu­láról. Családi körülményei máshová szólítják. Az árvaszéki elnöki és ülnöki hivatás lénye­gében rokon a bíróéval, és egyenes utóda a régi magyar táblabirónak. Szabó Emilben valóban sok van a régi magyar táblabiróból. Müveit és olvasott, de nem fitogtatja ezt. Nyakas kálvinista magyar, de megértő mások hitével szemben. Szerette a hivatalszobához kötött foglalkozását, de amikor már deres fejjel a háború alatt hidakat kellett őriznie, akkor azt is a legnagyobb buzgósággal csi­nálta. Katonái rajongtak érte, mert tudták, hogy ez a tanult ember nemcsak a feje logi kaja, de a szive érzései szerint is tud csele­kedni. Ez a meleg szív késztette arra, hogy szinte bucsuzás nélkül, mintegy feltűnés nél­kül hagyta itt a várost, mert nem akart még a bucsuzkodással sem senkinek terhére lenni. Azután a 40 évi férfias múlt után nem akart könnyes szemmel szentimentálisnak lát­szani. Mi, a Békés, amelynek régi barátja volt, azt hisszük az egész város nevében, jegosan küldhetjük utána baráti üdvözletün­ket és jókívánságainkat, amelyek kisérjók őt a távolban is! G. HÍREK. Reménytelen levél a valuta- sibolókhoz. Tisztelt cégtársak, én bosszankodom a leg jobban, hogy vasrácsos cellában kellülniök, mikor sokkal megfelelőbb lett volna, ha egyszerűen spi- rHúszba kerülnek azért, a természeti csodáért, hogy pár nap alatt egy millió pengőt kerestek a mai világban. Kiadásuk mindössze annyi volt, amennyibe három tisztám ultu ártatlan külsejű — de dnplnfenekü bőrönd kerül, — a többi tiszta nyereség. És egyébként is nagyon hihető, hogy egy lassított spirituszhalál tudott volna csak megfelelő elégtételt szolgáltatni a mi üres zsebünknek a nincs esek kopogó szemének Se fut ott igényünk nincs, se fölösleges ambíciónk és nem próbálunk az erkölcsi érzek minimumával valutasibolóknah előhozakodni. Tapasztalásból tudjuk, hogy abban a dnnaparti kávéházban, ahol tervezgettek csen desen, se erkölcsi érzéket, se lelkiismeretet nem ái útnak. De mégis meg kell kérdeznünk, hogy ak kor, mikor Zürichből sikeres távirataik érkeztek, nem vették észre, hogy 10 óra előtt pár perccel szaladni kezdenek komoly, becsületben megörege­dett emberek az utcán, hogy megtakarítsák a 10 fillér kapupénzt ? De mégis. . . nem pirultak el néha ? Mikor mindenfelé csörgették a pengőiket, nem találkoztak sose emberekkel, akik összeestek az éhségtől ? Mikor hanyag mozdulattal zsebre gyűrték a tízeseket, nem olvastak arról a csata dós magyar gazdáról, akit kukoricacsörgeléssel csalogattak be a főkapitányságra, mert beleörült abba, hogy elárverezik az egyetlen disznaját? Vagy ha körúti mulatókban dőzsölték el a száz­pengőseiket, a francia pezsgők mámorában nem rémeiéit fel pillanatokra egy diplomaerdö lidérc­nyomása, az állástalan ifjak árnya, akik könyv­tárakba járnak melegedni., És mikor súlyos ezresekkel összesibo/t luxuskocsijok végigszuszo­gott a Lánchídon, nem találkoztak Magyarország miniszterelnökével, aki siklón jött le a Várból? De mégis . .. Mikor zsebrevágtdk azt az egy milliót, nem fakadtak vérpatakok ezerszer edzett arcbőrükön arra a gondolatra, hogy miből lett ez a pénz ? A bíróság bizonyosan alkalmat fog adni, hogy gondolkozzanak ezen, mi pedig örüljünk, hogy megszüntették a statáriumot. Mert milyen hallatlan bosszúság lenne, hogy a rögtönitélö bi röság működik, de hatásköre nem terjed ki az önökhöz hasonló va/utasibo/ókra, kedves cégtársak. Konkoly Kálmán, Vasárnapi szentmisék. Vasárnap Krisztus Király ünnepén 8, 9, 10 és fél 12 órakor lesz szentmise A 10 órai ünnepélyes szentmisén dr. báró Apor Vilmos apát plébános mond szenlbeszódet. A józsefvárosi templomban dr. Szabó János prédikál. Mindenszentek napján a szentmisék sor­rendje azonos a vasárnapival. Préd kál Farkas István s. lelkész. Délután 4 órakor a Szent- háromság temetőben a bősök sírjánál emlék ünnepély lesz, melyen a megemlékezést dr. Zimmer Frigyes reálgimnáziumi tanár tartja. Vasárnapi istentiszteletek a reformáius templomban. Vasárnap d. e. 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes, ágendázik Horváth István s. lelkész, d. u. 6 órakor prédikál Szabó Pál ”allásíanitó lelkész. lézns Krisztus királysága ünnepén, október 30-án az Ave és az Urak Kongregációja testü­letileg vesz részt a 10 órai nagymisén. Gyüleke­zés fél 10 órakor a belvárosi elemi iskolában. Kovács zijiia fells is Mi a szokásos őszi zon­gora hangolásokat november hó közepén kezdi meg. ~~ Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. Áthelyezték Spóner Károly pénzügyigazga­tót. Spóner Károly min. tanácsos, gyulai kir. pénzügyigazgató eme hivatali minőségében a székesfővárosba helyeztetett át és úgy tudjuk, hogy ott rövid időn belül nyugalomba is vonul. Spóner Károly körünkből való távozása határo­zott, súlyos veszteség a pénzügyigazgatóságra éppúgy, mint az adózóközönségre. A pénzügyi tisztviselői kar megértő főnököt, az adózó kö zöpség pedig jóindulatú méltányos pénzügyi főtisztviselőt vészit el benne. Távozása nemcsak város, hanem megyeszerte is őszinte samálatot kelt. Hivatalt működése mellett tevékeny társadalmi működésével is igen jó emléket hagy maga után. üj székkapitány. Békósvármegye vitézi szébkapitányi tisztségével az Országos Vitézi szék folyó hó 10 ével vitéz Barabás Emil vk. ezredesi, a m. kir. 10 honvéd gyalogezred parancsnokát bízta meg. Az uj székkapitány, az ezredparancsnoki beosztása mellett fogja a vármegye vitézi ügyeit irányítani. Megbízás. A m. kir. Fó dmivelésügyi minisz­ter a debreceni m. kir. erdőigazgatóság főnö­kének, Kovássy Kálmán miniszieri tanácsosnak nyugalomba helyezése folytán, az erdőigazgató- ság vezetésével Králl János m. kir erdőtanácsost bizta rn-.g Vasárnap Liane Haid és Szőke Szakáll KIPRÓBÁLOM az uramat Halálozás. A gyulai iparostársadalomnak egy rég', közbecsülésben álló tagja, Névery Ist­ván, folyó hó 25-én, 63 éves korában, váratla­nul elhunyt A megboldogult a gyulai Bőranyag­beszerző Szövetkezet és Bakkancsgyár egyik alapitó tagja és elnökigazgatója volt, hathatósan kivette részét azonkívül a gyulai Áltaiános Ipar­testület alapításában és mint egyik alelnök, an­nak vezetésében is, Temetése 27 én volt a ka- tboiikus egyház szertartása szerint igen nagy részvét mellett Október hó végnapjain megállapíthatjuk, hogy ez a hónap mondható már évtizedek óta valamennyi társa között a legnormálisabb idő­járásúnak Az idén is beigazolta ily irányú jó hírnevét Nem volt sem tulmeleg, sem tulnideg, hanem egyenletes őszies, mint aminőnek lennie kell és lenni szokott is Mezőgazdasági szem­pontból is kedvezően folyt le és minden gazda nehézség, akadály nélkül elvégezhette azt a me­zei munkát, ami októberre előírva van. Az őszi buzavetés mindenfelé kikelt már, amiben része volt a nem túl bő, de gyakori enyhe esőknek és az esőket követő derűs napsugárnak. Azért van még elég szántani és vetni való, aminek oka, hogy mindig szaporodnak, többen vannak, akik­nek nincsen saját igájuk és vagy feliben, vagy pénzért munkáltathatják csak földjeiket. Ilyenek különösen a hadirokkantak, hadiözvegyek és ár vák, akik a földosztás utján jutottak pár holdhoz és akiknek alig öt százaléka tudja saját jószá­gával a neki juttatott földet felszántani De még nagyobb baj az, hogy a vetőmagot pedig nem tudják beszerezni, mert az idén vagy semmi, vagy nagyon kevés és rossz búzájuk termett, ami nemcsak az ő bajuk, hanem száz meg száz kisgazdatársuknak is. A kormány a hét elején a már régebben kiosztott 150-en felül pótlólag még 50 mázsa búzát adott ugyan a gyulaiaknak ve­tőmagul de ezt csak a saját, nem pedig kiosz­tott rokkant földekkel biró kisgazdák kaphatták, pedig a rokkantak arra elsősorban lettek volna ráutalva. Több kölcsönbuzára pedig nincs többé kilátás, mert az államnak magának sincs. II és ll 454 1—1 nyilik meg Gyulán s november bó 7-én. Mielőbbi jelentkezéseket a kiadóba kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom