Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-10-19 / 82. szám

liXIV, évfolyam 8®, mm. Szerda ttyula, 1933. október 19. Elöflzetési árak : Negyedévre: äelyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: IIOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. „Csak az égboltozat lehet a papírja, a tenger a tintája annak, aki a magyar nép szenvedéseit le akarja Írni!“ Több, mint százezer ember vett részt a XXIII. Kathoükus Nagygyűlés eukariszfikus körmenetén. (A „Békés“ munkatársától.) A XXllI-ik Országos Katholikus Nagy­gyűlés vasárnapi programját euka- risztikus körmenet nyitotta meg, amelyet Zichy Gyula gróf kalocsai érsek vezetett. A körmenet útvonalán mindenütt óriási tömegek álltak sor­falat, úgy hogy a körmenet résztve­vőinek száma velük együtt jóval meghaladta a százezret. Részt vett a körmenetben Serédi Jusztinián biboros hercegprímás, An­gelo Bottá pápai nuncius, a püspökök, az apostoli kormányzók, a királyi hercegek és hercegnők, a kormányzó neje s az országgyűlés két házának tagjai. A parlament előtt, melynek or­mán villanyfényben izzó, hatalmas kereszt világított, Glattfelder Gyula Csanádi püspök szentbeszédet, majd Serédi Jusztinián biboros hercegprí­más szentmisét mondott. A herceg­prímás áldása után a körmenet az Oltáriszentséggel visszavonult a Ba­zilikába. Délután 4 órakor a pápai him­nusz eléneklése után, gróf Apponyi Albert nyitotta meg a Vigadóban az idei nagygyűlés első nyilvános ülését. A Vigadó termei szorongásig megteitek hallgatósággal. Apponyi beszédében Krisztus kétezer esztendős tanítását és egyhá­zát méltatta, az erkölcsi hatalomnak ezt a világban egyedül álló kifeje­zőjét. Angelo Rótta pápai nuncius latin nyelven mondott beszédet. — Láthat­juk, — mondotta — hogy az embe­riség hiába feszíti meg minden erejét a mostani szörnyű válság letörésére, ha a keresztény törvény kikapcsolá­sával az igazságnak és a szeretetnek az egyéni és társadalmi élet szabá­lyozásában nélkülözhetetlen paran­csait semmibe sem veszi. A nuncius után dr. Krüger Ala­dár országgyűlési képviselő tartott „Krisztussal előre“ cimen előadást, amelyben azt fejtegette,, hogy a mai nemzedék, a mai társadalom és a trianoni társaság sorsa: az Olajfák hegyén vérrel verejtékező Krisztus követése. Csak az égboltozat lehet a papírja, a tenger a tintája annak, aki a magyar nép szenvedéseit le akarja írni. Revízió szükséges a társadalmi, a gazdasági, a technikai életben, a kapitalizmusban is. A diszgyülés utolsó szónoka Bang ha Béla S. J. volt, aki a szociá­lis újjáépítés problémájával foglalko­(A „Békés“ munkatársától.) Múlt számainkban részletesen ismertettük már azokat az áldatlan állapotokat, melyek a kötőgyárban uralkodtak s amelyek felidéző! voltak a munkások sztrájkjának. Ismeretes, hogy a munkások sérelmeik orvoslásáért az alispánhoz fordultak, aki kezébe is vette az ügy elintézését. Időközben pedig a város, mint elsőfokú iparhatóság a tiszti főorvos javaslatára betiltotta a rendszer alkalmazását. A gyár a határozatot megfelebbezte. A kereskedelemügyi miniszter, kinek már tudomására jutott az ügy, a vármegyei közigazgatási bizottság felirata folytán, va­lamint az alispánnal és főispánnal való te­lefon és személyes tárgyalásai révén, hétfőre telefonon felrendelte dr. Korossy Györgyöt és dr. Márki] Barnát a minisztériumba. Az ott, valamint a Hitelbank gyárosz­tályával folytatott tárgyalásnak az lett az (A „Békés“ munkatársától.) A gyu­lai míivésztelep tagjai az idén is rend­kívül termékeny munkásságot fejtet­tek ki, úgy hogy tárlatukon mintegy 150 kép fog szerepein . Ez az ered­mény annál is inkább elismerésre méltó, mert a festőművészek nem­csak saját alkotásaiknak éltek, hanem a müvésztelep festőnövendékeit is ta­nították. A mesterek képeivel együtt a tizenkét növendék legjava munkái zott. Milliók szemében az dönti el ma az egyház életrevalóságának kér­dését, hogy a mai rettenetes válság­ban tud-e ismét megváltó eszméket termelni és az összeomló társadalom romjain tud-e újabb, boldogabb, igaz­ságosabb, szociális rendet teremteni. A Vigadóban megtartott diszgyü­lés után öt különböző helyen tartot­tak gyűlést: az óbudai róm. kath. egyházközség kulturházában, a bu­dai Vigadóban, a székesfővárosi Nép­szálló nagytermében, a Máv északi főműhely Törekvés kultúrtermében és az állami gépgyár lakótelepének dísztermében. Kedden reggel fél kilenc órakor a pápai nuncius főpapi szentmisét mondott az Örökimádás templomban, aztán Szent Ferenc harmadrendje, a katholikus tanítóegyesületek gyülé- seztek, majd eukarisztikus diszgyülés volt az Örökimádás templomban. eredménye, hogy egy négytagú bizottság jött le Gyulára a gyárban történtek felül­vizsgálása céljából. A gyárosztály Kertész Pált és Spiegel Oszkárt küldte ki, egyúttal pedig felkérte a kereskedelemügyi miniszté­riumot, hogy a Bedeaux-rendszer gyulai fe­lülvizsgálásán szakközegekkel képviseltesse magát. A minisztérium Visky László kir. iparsegédfelügyelőt és Wister Hugó műszaki tanácsos, miniszteri osztálytanácsost jelölte ki. A négytagú bizottság tegnap előtt Gyulára érkezett s tegnap reggel már meg is kezdte vizsgálatát a gyárban. A vizsgálaton a gyu­lai iparhatóságot Fáry István iparfelügyelő képviseli. A vizsgálat előreláthatólag napokig fog tartani. Itt említjük meg, hogy gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő a munkások felkérésére szintén közreműködött a közben­járó tárgyalások folyamán. szintén kiállításra kerülnek, úgy hogy a müvésztelep idei munkásságáról a városháza közgyűlési termében ren­dezendő tárlaton teljes képet nyer­hetünk. Horváth Béla, Mihalovits Miklós, Thomasz Autal, Parkász Lajos és Edvi-lllés Jenő, továbbá a növendé­kek képeinek tárlata 30-ikán délben nyílik meg. A megnyitó beszédet gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő mondja. A Hitelbank és a Kereskedelemügyi Minisztérium elrendelték a kötögyári munkások panaszainak megvizsgálását. A gyulai müvésztelep kiállítását folyó hó 30 án nyitja meg gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom