Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-10-12 / 80. szám
LXlV. évfolyam 80. s»ám Szerda Gyula, 1933. október 13 Előfizetési árak : Negyedévre: Selyben . . 1 P 60 fill.' Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Békésvármegye közigazgatási bizottsága táviratban üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt Az alispáni jelentés szerint a Bedeaux-rendszer bevezetése nem időszerű Több, mint négymillió pengő Békésmegyében az adóhátralék. (A „Békés“ munkatársától.) Békés ! ság a tengeritöróssel keresethez jutott. Az alispáni jelentés következő passzusát VANNAK momentumok úgy az egyének, mint a közösségek életében, amelyek kedvező kihasználása a fejlődés számára nyílegyenes utat jelent. Felfedezni perspektivikus jelentőségüket, megtalálni bennük a tett legmegfelelőbb irányát: egyet jelent a jövővel. Legtöbbször sóba többé vissza nem térő alkalmai ezek a sorsformálásnak, a naggyáfejlődés lehetőségének s éppen ezért az elhibázott tett bennük maga a végzet, a lennmaradás, az áporo- rodott stagnálás végzete, javíthatatlan hiba, amely keserves bünhődést és megbosszulást von maga után. A jövőt a jelen szüli, a holnap a ma lombikjában készül és pedig a mi kezünk nyomán, jól kell tehát vigyáznia mindenkinek, hogy tettét el ne vétse. Ha az egyén rosszul sáfárkodik a sors által neki juttatott alkalommal s a végzetet idézi maga fölé, méltán éri a rossz sors biinhődése, de ha elhibázott tettekért olyanok bűnhődnek, akiknek semmi részük nincs sorsuk kiformálásában, szóval a közösségek tagjai, akkor azok méltatlanul bűnhődnek és joggal idézik a múltat átkozódva. Gyulának régi és talán örök gyásza, hogy annak idején a vasüti fővonalat nem a város érintésével építették meg, hogy azok, akik akkor Gyula sorsát intézték, nem látták meg a fővonali forgalomba való bekapcsolódás előnyeit és jelentőségét. Ezt az elszalasztott momentumot nyögjük már évtizedek óta, ezt a szerencsétlen tettet gyászolja iparunk és kereskedelmünk. Elmaradtunk s elmaradásunkat hiába fájlaljuk, hiába akarunk kitörni keserű és szívós akarattal. A sors acél- korlátokafépitett mások által választott utunk szélein, hiába döngetjük sysi- phusi kitartással, hiába akarunk most már annexióval és minden lehetséges módon változtatni a jelenen: a korlátok nem engednek, a korlátok vasbetonban állnak s Trianon még gyámoszlopokat is sulykolt melléjük. Kegyetlen intés ez azoknak, akik a közösségek sorsának intézői, akik posztjukon jövőt formáló lehetőségek között állanak s azt vállalták magukra, hogy ezrek és ezrek jövendőjét készítsék elő mában való ihunkájukkal. vármegye közigazgatási bizottságát Korossy György főispán folyó hó 10 ón délelőtt 9 órára hívta egybe. Napirend előtt Berthóty Károly szólalt fel s javasolta, hogy Gömbös Gyula minisztereluököt kormányralépése alkalmából a közigazgatási bizottság táviratilag üdvözölje. A javaslatot a bizottság egyhangúlag elfogadta. A napirend előtti felszólalás után JJhrin László dr. vm. II, főjegyző az alispáni jelentést olvasta fel, melyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk. I Közbiztonság. A vármegye területén a személybiztonság 163 esetben, a vagyonbiztonság 281 esetben volt veszélyeztetve, mig öngyilkosság 7 esetben történt. Államellenes és defaitista mozgalmakról nem érkezett jelentés. 11. Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem. A mezőgazdaság körében, az elmúlt hónapban túlnyomó részben kukoricatöréssel foglalkoztak. A tengeritermés általában nem hozott csalódást és a járásokból beérkezett jelentések szerint az eredmény a várakozásnak meg felelt. A szőlő hozama közepes. A gyümölcstermés, beérkezett jelentések szerint, általában nem mondható kielégítőnek, aminek oka nem annyira a mennyiségben, mint abban rejlik, hogy a lakosság gyümölcsfáit megfelelően nem gondozza, a növényi kártevők elszaporodásának megfelelő védelmi szerekkel gátat nem vet és igy a termett gyümölcs férges, silány minőségű, amit értékesíteni csak igeu nehezen lehet. Síjnálatos a gyümölcstermelő gazdáknak ez a nemtörődömsége, mert tapasztalatok szerint a vármegye területén termett egyes bevált gyümölcsfajták Ízletes, jó minőségű gyümölcsöt hoznak, amely-kért fóregmentes minőségben, kedvező árakat lehet elérni, annál is inkább, mert a magyar gyümölcs, mint azt számtalan példa bizonyltja, keresett exportcikk. A vármegyének igen nagy érdeke tehát, hogy ez az állapot megszűnjék, miért is szükséges, hogy a gyümölcstermelők or szágos egyesülete által kilátásba helyezett széleskörű propagandát, a gyümölcstermelés megjavítására irányuló törekvéseket teljes erejével támogassa. A munkásság helyzetét illetőleg a múlt hónapban panasz nem érkezett, aminek magyarázata az, hogy a mezőgazdasági munkásszószerint iktatjuk ide : P »Az ipar és kereskedelem terén a helyzet változatlan. Meg kell említenem itt a gyulai kötött és szövött iparáru gyárban most már másodízben kitört munkássztrájkot, mely a gyárban bevezetett u. n. Bedeaux rendszer következménye. A gyár eddig akkord-rendszer szerint dolgoztatott, de miután termelését a nagy konkurenciára tekintettel szükségesnek látta olcsóbbá tonni, szakított a rendszerrel és a termelést racionalizálta. A munkásság azonban már megszokta az előbbi rendszert és az újabban bevezetett rendszer ellen számtalan panaszt hozva fel, annak állandósítását megakadályozandó, sztrájkba lépett. A munkásság panaszával hozzám fordult, minek alapján köztük és a gyár vezetősége között a közvetítést megkíséreltem, azonban eredménytelenül, mert úgy egyik, mint a másik fél álláspontjához mereven ragaszkodik, és mig az egyik, a gyár vezetősége azt a kijelentést teszi, hogy az általuk bevezetett újabb rendszer nélkül racionálisán termelni nem képes és üzemét inkább beszünteti, addig a másik, a munkásság, ragaszkodik ahoz az álláspontjához, hogy ezen rendszer mellett a munkát nem veszi fel, mert az egészségét veszélyezteti és emellett nem engedi meg, hogy megkeresse azokat a legkisebb összegeket sem, amelyre családja fenntartásához szüksége van. Nagyon sok támpont szolgál annak bi- zonvitékául, hogy a munkásság a gyár vezetőségével szemben támasztott igényei bizonyos mértékig jogosak A magam részéről még ez idő szerint határozott véleményt nyilvánítani nem tudnék, mert a rendszert tanulmányozni alkalmam nem volt és csak véleményekre támaszkodhatom. Szükségesnek látom tehát, hogy a gyár működését, az újonnan bevezetett rendszert olyan szakemberek vizsgálják meg, akiknek ezen a téren már gyakorlati tapasztalataik is vannak. Javasolom tehát a tekintetes Közigazgatási Bizottságnak, méltóstassék feliratot intézni a Kereskedelemügyi Miniszter Úrhoz és tőle megfelelő szakértő kiküldését kérni és egyben reá mutatni arra, hogy ennek a rendszernek a bevezetése kétségtelenül azzal a •következménnyel jár, hogy a gyár sokkál
