Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-09-24 / 75. szám
ILXIV. 75 *sán. Szombat Gyula, 193S. szeptember 31. Előfizetési árak : Negyedévre : Selyben . . 1 P 60 fill. Yidékre . . 3 P 20 fill. f'M!*4etési díj előre* tlyeteiidol roLrriMAi, társadalmi is közgazdászai lap Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézeti (lök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A förtréí*yhaf:esas§ps bixottság Ssxi közgyűlése Somogy vár megye e magyar—osztrák—olasz vámunió, Ceanéd—Arad- Torentái vármegye pedig & férjes közalkalmazottak elbocsájtáss ügyében küidöti körirafof. Békéscsaba törvényhatósági jogú várossá akar alakulni. (A „Békés11 munkatársától.) Korossy György főispán, néhai dr.Fábry Sándor, a vármegye volt alispánja és főispánja, néhai Ambrus Sándor, a vármegye volt alispánja és főispánja és dr. Daimel Sándor, a vármegye nyugalmazott alispánja arcképének ünnepélyes leleplezése céljából, a vármegye törvényhatósági bizottságát, Gyulán, a vármegye szókházá- nak közgyűlési termében folyó évi szeptember hó 29-én, délelőtt 9 órakor tartandó díszközgyűlésre, s ezt követőleg délelőtt 10 órára, a folyó évi harmadik rendes közgyűlésre hívta össze. A rendes közgyűlés tárgysorozatának jelentősebb pontjait az alábbiakban közöljük : Alispáni jelentés a vármegye közállapotairól és a legutóbbi rendes közgyűlés óta történt fontosabb eseményekről. A számonkérőszók jelentése, a tisztikar tevékenységéről. A vármegye 1933. évi háztartási költségelőirányzata. A vármegye közúti alapjának 1933. évi költségelőirányzata. A vármegye ebadó alapjának 1933. évi költségelőirányzata, Somogyvármegye körirata, magyar-osztrák—olasz vámunió létesítése tárgyában. Csanád —Arad—Torontái vármegyék körirata, a közhivatalokban alkalmazott férjes nők elbocsátása tárgyában. A vármegyei közegészségügyi ebadóalap hozzájárulása az 1933. évi inségmunkákkaí kapcsolatban felmerülő költségekhez. A vármegyei nyugdíjalap terhére ellátást élvező nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási dijainak csökkentése tárgyában kiadott kormányrendek) ek végrehajtásának bejelentése. Alispáni előterjesztés a gyámpénztári kölcsönök kamatlábának mérséklése iránt. Alispáni előterjesztés Békéscsaba m. városnak törvényhatósági joga varossá leendő átalakulása érdekében felirat intézése iránt. Nyilas András th. biz. tag önálló indítványa, a statárium és a gyűlési tilalom megszüntetésének tárgyában. Steinberger Imre th. biz. tag önálló indítványa, a boletta rendeletnek ez év végével való visszavonása tárgyában. Dr Gyöngyösi János th. biz. tag önálló indítványa, a tartozások utáni kamat és tőketörlesztési szolgáltatások megfelelő csökkentése tárgyában. A gyulai adéfelszélamlési bizottság 185 fellebbezést tárgyait, Ä kérelmek legnagyobb része kedvező elintézést nyerL Aggéivá figyeli az ország az eseményeket. Ki jön Károlyi Gyula gróf helyett kormányzásra s mi lesz: pártkormány, vagy koncentrációs kabinet? Ki lesz az, aki a világesemények viharos hullámain táncoló hajó parancsnok lását átveszi, s tudja-e majd kemény kézzel úgy tartani a kormánykereket, hogy a hullámok minden önkénye mellett is a cél és a nyugalom öblébe kerüljünk? Nem lesz-e majd a fedélzeten kapkodó szaladgálás, bódult frakció-tánc a kötelek körül, nem az önző pártérdekek vitorláit huzzák-e majd fel az egyetemes, nemzeti célok vitorlái helyeit? Akik Károlyi Gyula gróf puritánságát ismerték, azok a szerdai eseményeket már régen előrelátták, s szinte várták is majdnem már attól a naptól kezdve, amelyen a kormányzást átvette. Nem volt pártember Károlyi Gyula s talán ezért is nem számították — politikusnak. Felülállott minden pártszemponton, ko mányzási elgondolása rovására engedményeket soha nem tett, haladt eltérés nélkül állandóan azon az utón, amelyen lelkiismerete, s puritán szándéka vezette. Nagy tettek, igaz, nem fűződnek a nevéhez, de ma mar nemcsak a maíició/.us kritika mérőeszköze az, hogy valaki mit nem tett, hanem azé a mérlegelésé is, amely tudja, hogy milyen nehéz a mai politikai és közéleti tótágas világban ellenállni bizonyos áramlatoknak és milyen értéke van ilyen reiátiókban annak, hogy valaki semmit nem tesz. Károlyi Gyula gróf puritán egyéniségének kivonulását a politikai frontról mindenkinek sajnálnia kell, s távozásának aggódást kell keltenie mindazokban, akik nyugodt judiciummal, pártállási elfogultság nélkül ítélik meg az eseményeket. Súlyosbítja a kormányválság következtében előállott helyzetet, hogy mfadez a tél küszöbénél történik, abban az időszakban, amikor a legteljesebb felkészültséggel és poli ikai zavartalanságban kellene hozzáfogni a nagyon súlyos feladatok s szociális problémák megoldásához. Telve vagyunk ezernyi gonddal, politikailag a tél felé már régen egyenesben kellene lennünk, s helyette itt vagyunk a kormányválság idegölő rostokolásá- ban. Jól megvizsgálja magát, aki ma a kormánykerékhez áll. legyen acélkarja és pártlármát tulharsogó szten- tori hangja s olyan leiekre és célokra esküdjön fel, amely olyan makulátlan fehér,, mint a habokban percenként megfiirdő sirályok szárnya. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai adófelszólamlási bizottság, amely Eleknek adózás szempontjából Gyulához való csatolása következtében j az eleki delegátusok bevonásával nemrégiben alakult újjá, tiz napi intenzív munka után, folyó hó 20-án befejezte tárgyalásait. A bizottság, melynek elnöke gróf Pongrács Jenő országgy. képviselő, alelnöke pedig Scherer Benedek, 165 adócsökkentési kérelmet vett tárgyalás alá. A fellebbezések nagyrészét iparosok és kereskedők nyújtották be, a földbérlők és földtulajdonosok közül mindössze csak tizen fellebbezték megadókivetésüket. A kérelmek iránt a bizottság a legmesszebbmenő megértést tanúsította, méltányolván azt a Súlyos válságot, amely úgy az iparra, j mint kereskedelemre, termelésre és értékesítésre egyaránt nehezedik. A 165 fellebbezés közül 126 nyert kedvező elintézést, iiietve a bizottság 126 esetben szavazott meg adócsökkentést, 33 kérelmet elutasított, 6 esetben pedig, nem éppen parallel a fellebbező elgondolásával, a kivetett és csökkenteni kért adóösszeg felemelése mellett határozott. A tárgyalás tekintélyes anyaga most van statisztikai feldolgozás alatt.
