Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-09-14 / 72. szám
2 Békés 1932. szeptember 14 munkások közé bebocsájt. Botyánszkinénak módjában lett volna bármikor eltávoznia. Otlakán nem veszi tudomásul a polgármester válaszát. A napirend előtti felszólalás után a költségvetést vették tárgyalás alá, minek során elsőnek Lindenberger János szólalt föl s indítványozta, hogy a mezőőrök fizetésével ne a földadó, hanem az általános adóalapot terheljék meg. Javaslatát több hozzászólás után elfogadták. Több felszólalás történt a túl magas piaci helypénzek miatt is, a polgármesteri válasz szerint azonban a panaszok orvoslása a vonatkozó alapszabályok módosítása nélkül nem vihető keresztül. Dr. Schriffert Ferenc költségvetési redukciót sürget az egész vonalon és nehéz- ményezi, hogy a mai súlyos időben Göndöcs Benedeknek szobrot állítanak. Göndöcs Benedek, ha tehetné, maga tiltakozna ez ellen a legélesebben. A polgármester válaszában Schriffert Ferenc dr-nak tudomására hozza, hogy a szobormű elkészítése nem érinti a város háztartását, amennyiben arra a fedezetet egy több évtizedes Göndöcs-alap szolgáltatja. Abahási András a tandijhátralékos polg. iskolai tanulók felvétele ügyében kér közbenjárást a polgármestertől. Kesst Zoltán dr., amint erre javaslat hangzott el, a költségvetés visszaadását nem tartja célravezetőnek, mert annak tételei nagyrészben törvényen és szerződéseken alapulnak, tehát érinthetetlenek. Azoknál a tételeknél pedig, amelyeken a képviselőtestületnek módjában állna változtatni, jelentős összegű redukciót nem lehet végrehajtani. A város administrációs költségeit ő is túl nagynak tartja, a költségvetést azonban mégis elfogadja, mert tudatosan nem kíván komplikációkat csinálni. A költségvetés érint- hetetlensége miatt más módon kell változtatni a polgárság helyzetén. Nagyvonalú várospolitikát sürget. Felhívja a polgármester figyelmét arra a komoiy mozgalomra, amely Eleken indult a járás Gyulához való csatoltatása érdekében. Ennek az akciónak a sikere Gyulának eminens érdeke, miért is kívánatos, hogy a város vezetősége azt minden eszközzol szorgalmazza. ötlakán Tivadar a költségvetés szellemét kifogásolja s ezért azt nem fogadja el. Schneider Mátyás igen érdekes statisztikával a város költségvetését világítja meg, kimutatván, hogy a nyugdijterhek teszik oly súlyossá a polgárság adózását, A költségvetést elfogadja. A felszólalásokra Varga Gyula dr. polgármester válaszol, majd a költségvetés részletes tárgyalása veszi kezdetét. Csige- Varga Antal dr., Schneider Mátyás és Készt Zoltán dr. javaslatára a költségvetés különböző tételeinél 6.208 pengő redukciót visznek keresztül. A pótadó kulcsát 98, a kereseti adó kulcsát pedig 6 százalékban állapítják meg. A költségvetés után a homokgödör csatornázása került megvitatásra. Heilinger Károly ismerteti az ügyet, tudomására hozván a közgyűlésnek, hogy az aktát az alispán visszaküldte, mivel azt nem találta rendben. Az ismertetés urán az izgatott hangú felszólalásoknak egész sora következett. Pfaff Ferenc súlyos kijelentéseket tesz s tények alapján megállapítja, hogy nemcsak az ajánlat kijavításával, hanem azáltal is súlyos mulasztás történt, hogy a munkáról nem vettek fel felülvizsgálati jegyzőkönyvet. A csatorna megépítését Heilinger Antal válal- kozó nem az ajánlat szerint végezte el. Minisztériumi szakértőket kér az ügy felülvizsgálatára. Molnár Albert, Ottlakán Tivadar csatlakoznak a javaslathoz. Ezzel szemben Schneider Mátyás az államépitészeti hivatal felkérését tartja célravezetőnek. A közgyűlés az ő javaslata mellett dönt. A Göndöcs-mellszobor pályázatára beérkezett két munka közül a közgyűlés Téchy László szobrászművészét fogadta el, s felállításának helyéül a népkerti Wenckheim- szobor helyét jelölte ki. Kesst Zoltán dr. és Lusstig István dr. ellenvetései után Kohn Dávid emelkedett szólásra s tartalmas és lelkes szavaival leszerelvén a szobor felállításának ellenzékét, a szoborbizottság javaslatát ajánlotta elfogadásra. A közgyűlés, több felszólalás után, meg is szavazta a javaslatot. (Téchy László munkájának kritikai méltatására következő számunkban még visszatérünk.) A tárgysorozat legtöbb következő pontját a közgyűlés minden további vita nélkül fogadta el. A gyulai általános Vadásztársulat évi haszonbérét jövő évtől kezdve 1000 pengővel leszállították. A lómészárszék fellállitásáról a város (A > Békés“ munkatársától.) Az OMKE gyulai fiókja vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta meg kerületi gyűlését. A gyűlést országos jelentőségűvé emelte az a körülmény, hogy a gyűlés előadója Balkányi Kálmán, a nemcsak nálunk, hanem az ország határain túl is előnyösen ismert közgazdász volt. A gyűlésen egy 7 tagú iparos küldöttség is megjelent, annak demonstrálására, hogy az iparosság ma a kereskedőkkel együtt érez s érdekük velük együtt dolgozni a gazdasági helyzet megjavításáért. A gyűlést Sándor Dénes, az OMKE gyulai csoportjának elnöke nyitotta meg, üdvözölvén a megjelenteket és az előadót. Majd felkérte Baíkányit előadása megtartására. Balkányi előadása elején Sándor Pál üdvözletét tolmácsolta a megjelenteknek, majd az OMKE mostanában kifejtett munkáit ismertette. Magyarországon 280 millió adóhátralék terhe nehezedik a kereskedők és kisiparosok vállára. E hátralék kifizetése ügyében sikerült Kenéz Béla kér. miniszter közbenjárásával a pénzügyminisztertől a kereskedők, iparosok és gazdák számára kedvezményt kapni, mire vonatkozólag a rendelet a napokban már meg is jelenik. Az OTI és MABI terhek sokszor súlyosabbak az adóterheknél is. Az OMKE tiltakozott is annak idején a lex Vas I. és II. ellen, mert előre látta, hogy a tönkremenés szélén álló kereskedő és iparos osztály nem bírja majd ezeket a terheket. Sajnos, ez a jóslás bekövetkezett. Határozott Ígéret van azonban most arra. hogy e két intézmény terheinek behajtását bizonyos időre majd felfüggesztik. Az OHE statisztikai kimutatása szerint a kereskedő és iparostársadalom tönkrejutá- sának harmadik leghatalmasabb tényezője a magas üzlet- és mühelybér volt. A bérek megmaradtak, viszont a viszonyok, amelyeknek létrejöttüket köszönhették, teljesen leromlottak. Ennek a kirívó hibának orvoslására törvénytervezetet nyújtottak be, melynek codificálása rövidesen megkezdődik. Az adózás terén az általános fázis rendszer bevezetéséért küzd az OMKE. A mezőgazdasági moratorium egyoldalú keresztülvitele megbénította a hiteléletet. Ennek az egyoldalúságnak az eltüntetésére lemondott, átengedve ezt az iparágat magánosoknak. A Gyulai Korcsolyázó Egyesületnek rendelkezésére bocsájtotta a képviselőtestület a holt Körös meder vöröskereszt melletti részét korcsolya-pálya céljaira. Sebestyén Mihály 2000 pengős segély kérését elutasították. A tárgysorozat legutolsó pontja a választás alá eső városi képviselők felének kisorsolása volt. A sors úgy látszik nem igen kedveli az ellenzéket, mert kevés kivétellel a legértékesebb ellenzéki vezérek estek ki a városi pari:imentből. A kiesettek névsorát itt közöljük: Sebestyén Mátyás, Sál József, Mazurek Ferenc, Ottlakán Tivadar, Abaházi András, Baráth István, Wo lent Mihály, ifj. Steigenvald István, Ludvig József, Heilinger Antal, Kohn Dávid, Fejes Bertalan, dr. Csete József, Kertes György, Salamon Ferenc, Kiss András. Az uj választás decemberben lesz. Ezután még két illetőségi ügyet tárgyaltak, minek utána a gyűlés este háromnegyed 7 órakor véget ért. máris folynak az előkészítő munkálatok. Mai súlyos és speciális bajainkhoz nagyban hozzájárul kereskedelmi szerződéseink hiányossága, a deviza korlátozások és kompenzációs vámpolitikánk is. A Papen-tervek részletezésével kapcsolatosan rámutat Balkányi arra, hogy a helyzet megjavítását csak a magángazdasági rendszer alapján lehet eszközölni. Beszéde végén még egyszer hangsúlyozza a kereskedő és iparostársadalom, valamint a gazdaközönség egy táborba való tömörítésének szükségét. Az előadás végeztével több felszólalás történt. Réser Béla orosházi bankigazgató, az ottani kereskedelmi csarnok titkára hangoztatja, hogy mivel a kereskedő és iparososztálynak nincs elegendő parlamenti képviselete, tömörüljenek az OMKE zászlója alá érdekeik megvédésére. Az egyik gyulai kereskedő nagy méltatlankodást keltő bejelentéssel szolgál. Oly értelmű rendeletet ismertet, mely szerint takarékossági okból (!) az adófelszólamlási bizottság ülésein ezentúl csak 4 tag jelenhet meg, amit Hézer Béla azzal egészít ki, hogy az adófelszólamlási bizottság üléseire a kereskedők adózási szakértőiket nem vihetik magukkal, ami pedig rendkívül sérelmes. Kátag András az iparosok nevében kér tetteket, mert az inségakcióra szorulók tábora az idén 100 százalékkal megnagyobbodott, már pedig az iparos nem ingyenebédet, hanem munkát akar. Reméljük, hogy az iparosok örömest fognak a kereskedőkkel egy táborba tömörülve harcolni. Ogulai Csinczár Dezső demagógiától tartózkodó, objektiv szemléletű kritikát mond a rendszer gazdasági politikájáról, s kimutatván, hogy látszólag kis dolgok milyen széles és mélyreható következményeket tudnak felidézni, javasolja, hogy állítsanak fel vidéken sertéspestis elleni oltó laboratóriumokat, mert a magyar embernek sokszor egész vagyonkáját és megélhetését jelentő disznója megfelelő oltás hiánya miatt igen sokszor majdnem teljesen elpusztul. Gyulán a sertésállomány 90 százaléka semmisült meg. Schriffert Márton ipartestületi titkár A gyulai ŐSIKÉ gyűlése.
