Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-09-10 / 71. szám
2 Kékei 1932 szeptember 10 A megyeszékhely Gyula zenei élete — halott. Legalább kultúrában kellene élen haladnunk. (A „Békés“ munkatársától.) A kik tudják azt, hogy a zenei élet már az ó-korban is mennyire szoros tartozéka volt a műveltségnek, s hogy a zene kultusza nélkül ma sem mondható teljesnek egy város szellemi élete, azoknak Gyuláról azt a szomorú tényt kell megállapitaniok, hogy kultúrája hiányosságot mutat, Pedig Gyula egy 25.000 lakosú, elég nagy város, melyben a tisztviselőosztály a müveit réteget tekintélyes százalékban képviseli, zenei élete tehát nem abszolút hiányt, hanem virágzást, szélességet és intenzitást mutathatna. Kovalszky Róbert dr., a kiváló pianista, kit Gyula zenei életére, annak múltjára és mai helyzetére vonatkozólag megkérdeztünk, a következőket mondta: „Sajnos, a zenei életről, csak mint halottról beszélhetek. Az auditiv művészetet Gyulán jelenleg csak a dalegyesületek képviselik, ami pedig, bármily értékes és lelkes is a dalárdák munkája, mégis csak kevés ahoz, hogy a mai kulturember és egy város zenei szükségletét kielégítse. Volt ugyan egy zenekarunk anno dazumal, amely a Közművelődési Egyesület keretében alakult, azonban csak néhány évig tarthattuk életben, mert a közöny, amely úgy a társadalom, mint más oldalról is megnyilvánult vele szemben, próbálkozásunkat fiaskóba fullasztotta. Hiába rendeztünk koncerteket, sikere alig egy-kettőnek volt, a többire ráfizettünk, s nem egyszer megtörtént, hogy a lehozott vendégművész honoráriumát a sajátunkból adogattuk össze. A részvétlenség azután rövidesen meghozta az anyagi bajokat is. Adósságba kerültünk s tartozásaink rendezése miatt potom áron el kellett adnunk az egyesület egészen uj, kitűnő zongoráját, valamint a 40 tagú zenekar egyesületi hangszereit is. Az orkeszter feloszlott és bár a lehetőség megvolna rá, Gyulán ezidősze- rint nincsen orkesztrális zenei élet. Kovalszky Róbert, aki a zenekar dirigense volt, keserű és lemondó gesztusokkal kisérve igy adta meg dióhéjban Gyula zenei életéről szóló beszámolóját. Szomorú beszámoló. Egy városban, amelynek szellemi végvárnak, ahol a lélekkel és szellemmel kapcsolatos minden kultúrának mély gyökerűnek és virágzásben állónak kellene lennie, a kultúra egy igen jelentős ága halott, Nagy mulasztás úgy a közönyös társadalom, mint a közönyös hivatalos faktorok részéről, hogy ide, a halottiságba engedték jutni egy város, egy huszonöt- ezer lelkes közösség zenei életét, hogy potom eladásba engedték a zeneegyesület zongoráját és hangszereit, kottáit s nem siettek az egyesület megmentésére. Gyulának pedig, mint megyeszékhelynek, élen kellene haladnia, — ha már kereskedelmi téren szerencsétlen vasúti relációja miatt lemaradt, — legalább szellemi téren s lenni nemcsak közigazgatásilag, hanem kultúrában is centruma a megyének. Itt az ősz, jön a tél, valamit cselekedni kellene, hogy a hosszú esték ne az unalom, vagy a gépi zene jegyében múljanak el tőlünk. Életre kell hivni újból a zenekart, fel kell támasztani Gyula tetszhalott zenei életét, megmutatván, hogy nem puszta frázis ajkunkon a szó, amikor szellemi fölényünk szükségéről és városunk kultúrájáról és érte való lelkesedésünkről szólunk. Nietzsche ezt Írja valahol: „De ami még a legemberségesebb angolban is sértő : az a zene hiánya . . .* Bodán Margit és Cseiényi József szombati dalestjének műsora. Az Erkel-Dalkör rendezésében Bodán Margit és Cseiényi József szombaton este 8 órai kezdettel tartja az Erkel-szinkörbm nagy érdeklődéssel várt dalestjét. A dalest műsora a következő : 1. Ammer: Nam, nem soha, énekli az Erkel Dalkör, dr. Kovalszky Róbert vezetésével. 2. Bodán Margit magyar nótákat énekel Ku- bányi György vezetése alatt, Bikvó Jóska zenekarával. Csöves tengerit ■ előre lekötve és fi^eiveS ■ vásárol Barna HD 360 v3—3 Kossuth-tér 5 sz. 3. Cseiényi József magyar nótákat énekel Bakró Jóska zenekara kísérete mellett. Szünet. 4. Bodán Margit énekszámai. 5. Cseiényi József énekszámai. 6. Molnár A.: Mi az magyarnak lenni. Az Orsz. Magyar Dalosszövetség könnyű mű- dal-csoport békéscsabai kötött versenykara: énekli az Erkel-Dalkör, dr. Kovalszky Róbert vezetésével. A műsor közötti részt Kubányi György budapesti iró tölti ki, mint konferanszié. Jegyek ma és holnap Dobay János könyvkereskedésében, szombaton este 7 órától a színház pénztáránál kaphatók. A töiozpíisi Ittál ülése. (A „Békés* munkatársától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartja ülését. Tárgysorozatán az al- ispáni jelentésen kívül a rendes adminisztrációs ügyek szerepelnek. Legnagyobb anyaga a népoktatási albizottságnak 16 aktával és a gyámügyi felebbviteli küldöttségnek van 13 aktával. Az alispáni jelentést lapunk következő számában részletesen fogjuk ismertetni. Szeptember 8-án a Mavart uj menetrendet léptetett életbe. (A „Békés“ munkatársától.) A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata folyó évi szeptember 8-ikán uj menetrendet léptetett életbe, s eszerint a jelzett naptól kezdve Gyuláról Elekre 10 perccel későbben, azaz 13'20-kor, Szarvasra és Szeghalomra pedig 15 perccel későbben, azaz 13'00 órakor fog indulni az autóbusz. A szeghalmi járat a jövőben Füzesgyarmatig fog közlekedni és igy a megyének legtávolabb fekvő pontja is be lesz kapcsolva a Mavart békésmegyei hálózatába. Gyuláról Dobozra hetenként kétszer, minden kedden és pénteken 7'55-kor, Dobozról vissza 1247-kor indul autóbusz. A szarvasi autóbusz- járat forgalmát a Ma vart még szept. hó folyamán Öcsödig fogja kiterjeszteni. A Mavart járatok úthálózatának kiszélesítését, és pedig Füzesgyarmatnak és Öcsödnek a megyei járatokba való bekapcsolását egész Békésmegye őszinte örömmel fogadja, mert általa a vasúti közlekedés szempontjából kedvezőtlenebb fekvésű városok között is közvetlenebb kapcsolat tud majd kifejlődni. B0DANML4RGIT és CSELENYI JÓZSEF szeptember hó 10-én, szombaton este L AZ ERKEL SZÍNKÖRBEN ! 382 2 2
