Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-08-27 / 67. szám
2 Békfls 1932. augusztus 27 Mire kötelezi a Salgót szerződése a hálózati rádiókészülékek ügyében? (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején, amikor a Salgó villamos müvekkel a város megállapodást kötött a Salgó által tér melt villamos energia használatára vonatkozólag, a szerződésbe, igen helyesen, bevettek egy olyan passzust is, amely, többek között, az uj áramnem bevezetése folytán régi konstrukciójában használhatatlanná lett hálózati rádiókészülékek tekintetében intézkedik. A szerződés vonatkozó részét teljes egészében ideiktatjuk, hogy olvasóink a Silgó által leküldött rádiótechnikussal folyta^ adó tárgyalásaik során tudják magukat mihez tartani : » . . . a jelenlegi egyenáramú hálózathoz 1932. március 1-én bekapcsolva volt, vagy ezen idő óta a vállalkozó engedélyével bekapcsolt tartalék motorokat, műszereket, számlálókat és általában minden olyan háztartási és ipari berendezési tárgyakat, ideértve a hálózati rádiókészülékeket is, melyek az áramnem megváltozása következtében használhatatlanná válnak, a legjobb belátása szerint a saját költségén vagy átalakítja, vagy kicseréli, úgy, hogy a meglevő egyenáramú hálózatnak 3 fázisúvá való át(A „Békés“ munkatársától.) Azok a gyulaiak, akiket a túlfűtött lokálpatriotizmus arra késztet, hogy lépten-nyomon összeha- sonlitást tegyenek Gyula és Békéscsaba között fejlődés szempontjából, s akik aztán ebből az összehasonlításból szőkébb hazájukra vonatkozólag keserű megállapításokat vonnak le. azok minden bizonnyal megenyhülnek keserűségükben és vigasztalásra lelnek, ha azokra a nagyszerű közegészségügyi intézményekre gondolnak, s köztük legelső sorban a kórházra, amelyek Gyulának a vidéki városok ranglistáján, minden kereskedelmi és forgalmi lemaradottsága ellenére is, a legelőkelőbb helyek egyikét biztosítják. És méltán, mert a gyulai kórház nemcsak impozáns méreteinél, hanem tudományos eredményeinél, továbbá a vezetés és a gyógykezelés kvalitatív értékeinél fogva is, nemcsak a vidék, de az egész ország hasonló intézményei sorában is, egyike a legjelentősebbeknek, sőt akkor sem tulzunk, ha hírével kapcsolatosan a kontinentális kitételt alkalmazzuk. Annak ellenére azonban, hogy a kórház itt van városunkban s hírneve is oly széleskörű, mégis nagyon sokan vannak, akik ezt a nagyszerű intézményt csak hírből, vagy talán csak fotográfiáról ismerik. Ezért elhatároztuk, hogy számszerű adatok és helyszíni tapasztalatok alapján bemutatjuk a kórház működését, hogy fogalmat alkothassanak olvasóink arról a munkáról, amely a kórház falai között folyik, továbbá, hogy tisztában legyenek azzal, mit is jelent ennek az intézménynek a működése a magyár közegészség- ügy, s közvetlenebbül Békésvármegye és Gyula város szempontjából ? építéséből a városra és lakosságára semmiféle teher, hagy kiadás ne háramuljók.« Tudomásunk szerint Gyulán körülbelül 400 hálózati, illetve anódpótlŐs-hálózati készülék vau. A tulajdonosok egy részével a Salgó leküldött technikusa már meg is egyezett, és pedig olyan formában, hogy a tulaj donosok 20—30 pengő ellenében lemondanak arról, hogy átépítési, vagy kicserélési igóny- nyel lépjenek fel a Silgóval szemben. Az elfogadott összegért magukra vállalták az át szerelés vagy becserélés minden előálló költségeit, jóllehet, illetékes helyen nyert információink szerint a felajánlott, öelvesebben : elfogadott összegből a jelenlegi egyenáramú hálózati készülék nem alakítható át váltakozó áramú készülékké, legalább is nem olyan ki vitelben, amely kivitel legtöbb készülék jelenlegi kvalitásának ne esnék rovására. Azért az mutatkozik e probléma legmegfelelőbb meg oldásának, ha a rádiótulajdonosok készülékük használhatóvá tételét teljesen a Salgóra bízzák. Óvatossággal kell eljárni természetesen az esetleg felajánlandó cserék tekintetében is. llgy gondoljuk, nem lesz érdekesség nélkül való, ha dióhéjban a kórház történetét is ideiktatjuk, kezdve pedig a közel évszázados múltnak egészen az alfájánál: a megalapítás előkészületeinek históriájánál. 1838-at Írtak akkor a sercegő ludtollak, amikor Virág Sándor főadóvevő uram, ki később, elsőül, igazgatója is lett a kórháznak, a következő kezdetű levelet vetette papírra : „Tekintetes Első A1 Ispány Ur!“ Farsangi napokban vig dolgokról kellvén gondolkozni, én is a folyó évi sept. 27-én a megye kórháza javára tartatni célzott tánc- mulatságról gondolkoztam, s e tárgybeli gondolkozásomat hogy Tekintetes Első A1 Ispány Úrral ne közöljem, meg nem állhatván, akár helyesek ezek, akár nem, ezennel közlöm.“ Következett pedig ezután egy igen nagy gonddal és alapossággal kidolgozott terv egy tárgysorsolással egybekötött táncvigalomra vonatkozólag, amely terv az Első A1 Ispány Ur által el is fogadtatott. A mozgalomnak igen nagy visszhangja támadt, az országban szerteküldött tárgysorsjegyek nagyrészben mind megváltattak és a kisorsolandó nyereménytárgyakat is igen szép számmal küldözgették be a felhívottak, közöttük Szend- reij Julia (később Petőfiné) is egy igen hi- mes csengettyühuzót, amelyet is aztán gróf Wenckheim József volt szerencsés megnyerni. „Az ártatlan esti vigalommal párosult nagy célt közlelkesedésre emejni kegyes volt kecs és bájteli hölgysereg“ a bálon nagyszerűen mulatta magát, nemkülönben a másnembeli fiatalság is. Jövedelme a bálnak mintegy 4.000 pengő volt, s igen valószínű, hogy ez az a 4.000 pengő forint, amelyből a kórház épületét (egy részben vályogból, részben téglából épült földszintes házat) Vidov ich Ferenc tői megvásárolták. A tízágyas kórházat 1846. május elsején adták át a beteggyógvitás nemes céljainak. Azóta közel 100 esztendő telt el. s ez alatt a 10 ágyas kis ápolda 1250 ágyas nagy modern kórházzá fejlődött. 1870-ig az intézmény szinte semmi fejlődésen nem ment keresztül, de tulajdonképpeni kiépítése is csak 1896-ban vette kezdetét, amikor az igazgatás Berkes Sándor dr. kezeibe jutott. Az ő nevéhez fűződik a kórház egész hatalmas fejlődése és modernizálása. Szinte gomba módra nőtt egyik épület a másik után a földből, úgy hogy a szerény körülmények közt működésbe kezdett kórház az ő igazgatása alatt rövidesen olyan hatalmassá fejlődött, nemcsak ágyszám, de eredmények tekintetében is, hogy hire nemcsak a város és a megye, de az ország határain is messze túlterjedt. Az ő 28 évi munkássága a vármegyei közegészségügy történelmének legragyogóbb lapjait adja, a kórház történetének pedig epikusán nagyszerű korszakát. Nyugalomba vonulásával örökét méltó utódként dr. Tauffer Emil igazgató-főorvos egészségügyi főtanácsos vette át, aki Berkes Sándor örökét hozzáértő, lelkes munkájával továbbfejlesztette és fejleszti óvről-évre, már amennyire azt az ország s vele együtt a kórház nehéz helyzete megengedi. (Az utóbbi évek eredményeiről következő cikkünkben adunk beszámolót.) Gráf Poográcz «Jenő kápolnát építtet Szigetmajorban. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulavári katholikusság őszinte örömére gróf Pongrácz Jenő országgy. képviselő és felesége gróf Almásy Jeanne elhatározta, hogy Szigetmajorban kápolnát építtet. — A kápolna, amelynek alapkőletétele ünnepélyes keretek között vasárnap fog megtörténni, valószínűleg szeptemberre már el is készül. A kápolna nem magánhasználatra épül, hanem a szigetmajori, illetve gyulavári katholikus hívek összesége számára. A Szentháromság-kápolna restaurálási munkálatai szépen haladnak előre. (A „Békés“ munkatársától.) A Kossuth- téri Szentháromság-kápolna javítási munkálatai serényen folynak s előreláthatólag a jövő hó elején be is fejeződnek. A megáldás ünnepi aktusa után a kápolnában a jövőben rendszeres szentmisék lesznek és pedig az iparostanonc-iskola tanulói számára. Szó van arról, hogy a kath. reálgimnázium növendékei is a Szentháromság-kápolnában hallgatnak majd szentmisét. Perfekt gyors- és gépirónőt Keresek azonnalra. — Jelentkezes .Ügyvéd“ jeligére, levélben a Békés kiadóhivatalába. 1-3 A közei százesztendős gyulai kórház.
