Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-08-24 / 66. szám
SL'XIV. évfolyam 66 swáwau Szerda %n!a, 193S. »ngnNKlu« 24. Előfizetési árak : Negyedévre: Seiyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Mi tate jtefflll iiitani a mm gyáripar pártolásai? Mi a hits ÄStzts h Ittititltl szsies ? A „Békés“ számára irta NÁDOR JENŐ, az MIKÉ titkára. Most hogy a TESz arra kérte a kereskedelmi minisztériumot, rendelettel tegye kötelezővé a magyar gyári áruk származásának megjelölését, továbbá, bogy ugyancsak most folytak beható tárgyalások arról, hogy megrendezzék-e újból a Magyar Hetet, vagy sem s döntöttek : a „sem“ melleit, ez a két momentum kettőzötten teszi aktuálissá annak a kérdésnek a felvetését, hogy vájjon hazafiasjelszavakkal lebet-e előmozdítani a magyar gyáripar pártolását? A magyar kisipar, az u. n. kéz- müvesipar pártolásánál nincs vita, mert egyrészt itt úgyis mindenki kötelességének tartja, hogy elsősorban a maga lakóhelyén lévő helyi kisiparosokat foglalkoztassa, amikor kisipari tevékenységről van szó, másrészt attól úgy sem kell félni, hogy aki pl. mérték után készitteti lábbelijét, az egy pár cipő elkészittetése végett ki fog utazni k ülföldre. Egy épülő ház asztalos- vagy lakatosmunkálatainak elvégzésére sem hivatnak külföldi iparost az épittetők, vagy vállalkozók, a lovat sem viszik külföldre patkolni s apróbb kivételektől eltekintve igy áll ez a kisipar egész vonalán. Komplikáltabb a kérdés a gyáriparral szemben. Ennek a problémának tárgyalásánál külön kell választanunk a iörgalombahozó kereskedelem és külön a fogyasztóközönség szerepét. A kereskedő bebizonyitolta: nincs semmi szükség arra, hogy mások oktassák ki akár hazafiasságból, akár iparpártolásból. Az OMKE-vel élén a kereskedelmi érdekképviseletek is ott állottak a kamarák mellett, amikor a Magyar Hét meghonosításáról, majd megismétléséről volt szó. Szívesen csatlakoztak a kereskedők is a kezdeményezőkhöz. Gyakran volt olyan eset, hogy egy-egy csinosabb külföldi árunak a kirakatba-belyezésével inkább be tudtuk volna csalogatni a vevőt az üzlet belsejébe, mégis heteken át kizárólag magyar áruval di- szitettük kirakatainkat, hogy a maFelelős szerkesztő : DOBAY FERENC. gyár gyáriparnak csináljunk propagandát. Tehát a kereskedelem levizsgázott hazafiasságból és bebizonyította, hogy jogos önérdekein túl tud altruista is lenni. De valljuk meg őszintén, a legtöbb esetben a kereskedelemnek önérdeke is az, hogy magyar gyári árut vásároljon. Nem is kell, hogy a magyar áru olcsóbb, vagy jobb legyen, mint a külföldi. Ha csak nem drágább és nem rosszabb a magyar áru a külföldinél, már sokkal kifizetődőbb a magyar kereskedő részére, hogy magyar árut tartson. Vegyük pl., hogy egy gyulai divatárukereskedőnek kifogy az 5-ös és 6-os számú gyermek patentharisnyája. Beküldi tanoncát a gyulai kötőgyárba, az a hóna alatt azonnal magával hozza az árut és a kereskedő áruraktára már utánpótlásban részesült. Ha azonban a kereskedő Chemnitzből akarná hozatni harisnyáit, hetekkel előbb kellene gondoskodni a megrendelésről és legalább egy ládával, vagy nagyobb csomaggal kellene egyszerre vásárolnia, hogy a szállítás kifizetődjék. A magyar árut pengőért kapja, mig ha külföldi áruhitelt vesz igénybe, vállalnia kell a valutaárfolyamok ingadozásának rizikóját. Ha külföldről kap is hitelbe árut, a vámot mégis megérkezéskor azonnal le kell fizetnie, mig a magyar árut esetleg teljes egészében hitelbe kapja, ha megfelelő a bonitása. És sok hasonló előnye van a magyar gyártól való árubeszerzésnek. Ha ennek ellenére külföldről hozat árut a kereskedő, akkor ez esetben igen nagy előnyének kell lenni a külföldi árunak a magyarral szemben, viszont, ha az előny igen nagy, akkor senki sem veheti rossznéven, hogy ezt az előnyt a kereskedő igénybe is veszi, különösen, ha számításba vesszük, hogy ezt az előnyt (árdifferencia, minőség, stb.) tovább nyújtja a vevő részére is. A gyáripar necsak elvárja, hogy támogassák, hanem igyekezzék ezt a támogatást ki is érdemelni. Egy alkalommal 16 uj autót mutattak be a rendőrségen a használatbavétel engedélyezése céljából. A 16 autó közül 15 magyar kocsi volt és csak 1 volt közöttük külföldi gyártmány, ezt az egyet azonban épen a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vásárolta, amely úgy látszik, Megjelenik szerdán és szombaton. vizet prédikál, de bort iszik, s elvárná, hogy minden feltétel nélkül támogassák, de ő maga mindjárt külföldit vásárol, mihelyt a magyar áru nem ugyanolyan jó. Egyes automobilkereskedők reklám céljaira újsághirdetéseikben közölni szokták vevőik névsorát. Az egyik külföldi automobil- vállalat magyarországi képviselőjének hirdetésében, tehát a külföldi autókat vásárlók névsorában szerepel az udvartól kezdve a királyi hercegi családon keresztül akkori miniszterig egész bosszú névsor azokról, akik mint magánszemélyek vettek külföldi autót. Éhez nekünk semmi közünk. Azonban szerepel a vevők névsorában a Szent Imre Collegium, az állam által támogatott Hangya Ipar R. T., de nem utolsó sorban a magyar országgyűlés elnöksége és a magyar országgyűlés felső háza is. Ha a hirdetésben felsoroltak külföldi árut vásároltak, akkor ez semmiesetre sem a kellő hazafiasság hiánya, hanem annak bizonyítéka, hogy egyes cikkekben a magyar áru nem tudja még helyettesíteni a külföldit. Agrár- államban ez nem is szégyen, de viszont akkor a GyOSz és TESz ne akarják ennek ellenkezőjét elhitetni velünk. Amint a magyar gazda azon az Alföldön, ahol az alma, körte, barack, stb. kitűnő minőségben terem, nem akar mindenáron citromot is termeszteni, — pedig ez legalább olyan szükséges gyümölcs, de a magyar talaj erre nem alkalmas, — ugyanúgy a nálunk is kitünően prosperáló iparágak mellett, ne akarjanak mindenáron itthon előállítani olyan cikkeket is, amelyek gyártására nálunk nincs meg a kellő talaj. Könnyen úgy járunk, mint az újpesti hatos hamisítója, aki társaságban virtusko- dott, hogy ő pénzverde nélkül is tud 10 krajcárosokat előállítani. Bizonyításul meg is próbálkozott vele, minthogy azonban nem volt úgy berendezkedve, mint a pénzverde, minden egyes 10 krajcáros előállítása 12 krajcárjába került. Ugyanigy ne akarjunk mindent idehaza előállítani csak azért, hogy verhessük a mellünket; itthon készült. Sok esetben nagyon drága lesz a mellveregetés, nem ér annyit Különben is hogyan kívánjuk, hogy a külföld beengedje fölöslegeinket a magyar búzából, lisztből, gyümölcs-
