Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-07-30 / 59. szám
liXIV. évfolyam SO. sueum. Szombat tftyula, 1033. Julias 30. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : ÜÖBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György dr. nyugalmazott kultuszminiszter nagyszabású beszédet mondott Genfben a leszerelési konferencia záróülésén' A handlovai bányában arai a napokban történt, az már nagyon is kegyetlenül őszinte színvallása annak a mind teljesebbé váló irányzatnak, amelyet a tőke, már a háború előtt is, a háború után azonban egyre fokozódó tempóval, úgy a mások, mint önmaga vesztére követ. A termelés mechanizálásának minél szélesebb alapokra való fektetése, illetve magyarul: az emberi munkaerőnek a termelésből mind nagyobb mértékben való kiszorítása, ez az irányzat, amelyre céJzunk s amely irányzatnak a handlovai eset, üzembe állított, 300 ember munkáját elvégző gépével és az üzembehelyezéskor szélnek eresztett háromszáz munkása sorsával, olyan pregnáns kifejeződése. A gépeket feltaláló emberi zseniálitás tragédiája, hogy azok a gépek, amelyeket az emberiség- boldogitására, az élet kényelmesebbé tételére szántak, önző kisajátítás folytán, igazságtalan felhasználásban hovatovább az emberi közösség végzetévé lesznek, s a helyett, hogy a megelégedés és politikai nyugvószint eredményét adnák, a munkanélküliség állandó duzzasztásával a fokozatos forradalmasítás ágenseinek céljait szolgálják. A termelő tőkének ez a politikája a fejjel falnak való rohanásnak szinte iskolapéldája, mert az, hogy a géperejű termelés tultekint bizonyos kollektiv szempontokon, idővel nagyon megbosszulhatja magát. Mereskovszkij Tolsztojról és Dosztojevszkijről szóló tanulmányában a cári Oroszországot agyaglábon álló érckoiosszusnak mondja, s ez a kifejezés, ha a mechanizálás esztelen utján meg nem áll, rövidesen a termelési tőkére is alkalmazható lesz. Ez a kérdés, a géperejű termelés ma már egyike a legsúlyosabb világ- problémáknak, s csodalatos és szomorú, hogy a politikai konferenciá- zások, a nemzetközi együttülések divatja idején erre nem gondolnak és nem szakitnak időt. Pedig a mechanizálás, ha nem is primer, de következményében nagyon is súlyos politikum és már éppen ideje volna, ha az államok, s minden állam egyformán, a géptermelést, a gépgyárak működését ellenőrzés alá helyezné. Mert a gépeknek csak ott van helyük, ahol teljesítményüket emberi munkával helyettesíteni nem lehet. (A „Békés“ munkatársától.) A Géniben ülésező Interparlamentáris Unió 28 ik ülésszakán, amelyen Henderson, volt angol külügyminiszter elnökölt, a leszerelési vita során Lukács György dr. is felszólalt. Beszédében a kisebbségi problémákkal foglalkozott, s kijelentette, hogy a jelenlegi kisebbségi eljárás elzárja a kisebbségeket azoktól a fórumoktól, amelyek sérelmeik orvoslására lennének hivatottak, már pedig az Unió erkölcsi integritása úgy kivánná meg, hogy ülésein a kisebbségi kérdés rendszeres tárgyalások anyagát képezné. Objektiv érvelésű, hatásos beszédében rámutatott a paktum 8 ik cikkelyére is, amely azt mondja, hogy a Nemzetek Szövetségének tagjai egyetemesen elismerik, hogy a béke fenntartása megköveteli a a fegyverkezések csökkentését addig a legalacsonyabb fokig, amely a nemzeti bizton Sággal és a nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás után való kikényszerítésével még összeegyeztethető. Ezzel szemben áll azonban a leszerelési konferencia előkészítő (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai iparosok demonstrativ nagygyűlése, amint az előrelátható is volt, igen nagyszámú, mintegy 600 főnyi hallgatóság jelenlétében folyt le. Az ipartestület nagyterme ebből az alkalomból szűknek bizonyait, úgy hogy az érdeklődők egy része a bejáratok körül csoportosulva, kívülről volt kényt *len hallgatni az előadókat. A gyűlést Birát István, a gyulai Ipar- testület. elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd áttért annak magyarázatán, mi is késztette az iparosságot ennek a tüntető nagygyűlésnek a megrendezésére, a boltok bezárására és a munkának a műhelyekben való három órás beszüntetésére. Az iparosok eddig független polgárok voltak, akik nem kértek és nem vártak soha senkitől semmit, — mondta — dolgoztak és megéltek s megélhetésükön felül megteremtették még annak a lehetőségét is, hogy a rájuk rótt közterheket mindig pontosan lerójják. Az iparosság egyik legértékesebb rétege volt a társadalomnak, akikhez, ba adni és áldozni kellett, sohasem fordultak hiába. Fundamentum munkálatának egy szakasza, amely kimondja, hogy az úgynevezett legyőzött nemzeteknek nincs joguk a nemzeti önvédelemre, az önvédelem lehetőségéig való felfegyverkezettségre. Ez a paragrafus éles ellentétben áll a nemzetek szuverénitásáuak elvével, nemkülönben a nemzetek egyenlőségének elvével is, reméli azonban, hogy a nemzetek egyenlőségének nagy elve, a jobb belátás győzelmével, a leszerelés terén is rövidesen diadalra fog jutái. Lakács György fejtegetéseit a konferencia résztvevői igen nagy tetszéssel fogadták. Őszinte örömmel regisztráljak Lakács György dr. városunk volt országgyűlési képviselőjének e legújabb külföldi sikerét, mert dokumentumát látjuk benne annak, hogy önzetlen, nagyértékö munkásságát a nemzet érdekében mindentől függetlenül most is ugyanazzal a lelkességgel végzi, mint végezte a múltban hosszú esztendőkön át a törvényhozás házában és általában mindenütt, ahol hazája érdekeit szolgálhatta. voltunk, amelyre építeni lehetett. Sajnos, ez a szerepe ma már nincs meg az iparos társadalomnak, tönkrementünk és azok, akik eddig másoknak adtak, ott tartanak, hogy ők kérnek másoktól, — ha nem akarnak éhenhalni, — enni. Nem elégedetlenkedni és nem azzal a céllal jöttünk itt össze, hogy a társadalmi rendet megbontsuk, hanem azért, hogy jelt adjunk arról, hová jutottunk, s megmutassuk mit tegyenek illetékesek azon irányban, hogy a lejtőn még mélyebbre ne kerüljünk. Mert lehet tenni, lehet segiteoi, csak akarni kell. Hiszen nem mindennek Trianon az oka, vannak dolgok, amiknek orvoslása szinte semmi összefüggésben nincsen a nemzetközi politikával. Még messze a tél, de mi már azért gyűltünk itt egybe, hogy illetékeseknek intést tegyünk a közelgő télről, a tél várható gondjairól és súlyos helyzetéről. Idejében szólunk és pedig nem pusztán az iparosság, hanem a nemzet egész egyeteme érdekében. Intézkedjenek, cselekedjenek, hogy a tél ne találjon bennünket készületlenül. Barát István, kinek szavait a helyeslés „Nem mindennek Trianon az oka!..“ A gyulai iparosok memoranduma komoly földbirtok-reformot és bamkjegyszaporitast sürget.
