Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-07-30 / 59. szám

liXIV. évfolyam SO. sueum. Szombat tftyula, 1033. Julias 30. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : ÜÖBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György dr. nyugalmazott kultuszminiszter nagyszabású beszédet mondott Genfben a leszerelési konferencia záróülésén' A handlovai bányában arai a napokban történt, az már nagyon is kegyetlenül őszinte színvallása annak a mind teljesebbé váló irányzatnak, amelyet a tőke, már a háború előtt is, a háború után azonban egyre fokozódó tempóval, úgy a mások, mint önmaga vesztére követ. A termelés mechanizálásának minél szélesebb alapokra való fekte­tése, illetve magyarul: az emberi munkaerőnek a termelésből mind nagyobb mértékben való kiszorítása, ez az irányzat, amelyre céJzunk s amely irányzatnak a handlovai eset, üzembe állított, 300 ember munkáját elvégző gépével és az üzembehelye­zéskor szélnek eresztett háromszáz munkása sorsával, olyan pregnáns kifejeződése. A gépeket feltaláló em­beri zseniálitás tragédiája, hogy azok a gépek, amelyeket az emberiség- boldogitására, az élet kényelmesebbé tételére szántak, önző kisajátítás foly­tán, igazságtalan felhasználásban hovatovább az emberi közösség vég­zetévé lesznek, s a helyett, hogy a megelégedés és politikai nyugvószint eredményét adnák, a munkanélküli­ség állandó duzzasztásával a fokoza­tos forradalmasítás ágenseinek céljait szolgálják. A termelő tőkének ez a politikája a fejjel falnak való roha­násnak szinte iskolapéldája, mert az, hogy a géperejű termelés tultekint bizonyos kollektiv szempontokon, idővel nagyon megbosszulhatja ma­gát. Mereskovszkij Tolsztojról és Dosztojevszkijről szóló tanulmányá­ban a cári Oroszországot agyaglábon álló érckoiosszusnak mondja, s ez a kifejezés, ha a mechanizálás esztelen utján meg nem áll, rövidesen a ter­melési tőkére is alkalmazható lesz. Ez a kérdés, a géperejű termelés ma már egyike a legsúlyosabb világ- problémáknak, s csodalatos és szo­morú, hogy a politikai konferenciá- zások, a nemzetközi együttülések divatja idején erre nem gondolnak és nem szakitnak időt. Pedig a mec­hanizálás, ha nem is primer, de kö­vetkezményében nagyon is súlyos politikum és már éppen ideje volna, ha az államok, s minden állam egy­formán, a géptermelést, a gépgyárak működését ellenőrzés alá helyezné. Mert a gépeknek csak ott van he­lyük, ahol teljesítményüket emberi munkával helyettesíteni nem lehet. (A „Békés“ munkatársától.) A Géni­ben ülésező Interparlamentáris Unió 28 ik ülésszakán, amelyen Henderson, volt angol külügyminiszter elnökölt, a leszerelési vita során Lukács György dr. is felszólalt. Be­szédében a kisebbségi problémákkal foglalko­zott, s kijelentette, hogy a jelenlegi kisebb­ségi eljárás elzárja a kisebbségeket azoktól a fórumoktól, amelyek sérelmeik orvoslására lennének hivatottak, már pedig az Unió er­kölcsi integritása úgy kivánná meg, hogy ülésein a kisebbségi kérdés rendszeres tár­gyalások anyagát képezné. Objektiv érvelésű, hatásos beszédében rámutatott a paktum 8 ik cikkelyére is, amely azt mondja, hogy a Nem­zetek Szövetségének tagjai egyetemesen elisme­rik, hogy a béke fenntartása megköveteli a a fegyverkezések csökkentését addig a leg­alacsonyabb fokig, amely a nemzeti bizton Sággal és a nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás után való kikényszerítésével még összeegyeztethető. Ezzel szemben áll azonban a leszerelési konferencia előkészítő (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai iparosok demonstrativ nagygyűlése, amint az előrelátható is volt, igen nagyszámú, mintegy 600 főnyi hallgatóság jelenlétében folyt le. Az ipartestület nagyterme ebből az alkalom­ból szűknek bizonyait, úgy hogy az érdeklő­dők egy része a bejáratok körül csoportosulva, kívülről volt kényt *len hallgatni az előadókat. A gyűlést Birát István, a gyulai Ipar- testület. elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd áttért annak magyaráza­tán, mi is késztette az iparosságot ennek a tüntető nagygyűlésnek a megrendezésére, a boltok bezárására és a munkának a műhe­lyekben való három órás beszüntetésére. Az iparosok eddig független polgárok voltak, akik nem kértek és nem vártak soha senki­től semmit, — mondta — dolgoztak és meg­éltek s megélhetésükön felül megteremtették még annak a lehetőségét is, hogy a rájuk rótt közterheket mindig pontosan lerójják. Az iparosság egyik legértékesebb rétege volt a társadalomnak, akikhez, ba adni és áldozni kellett, sohasem fordultak hiába. Fundamentum munkálatának egy szakasza, amely kimondja, hogy az úgynevezett legyőzött nemzeteknek nincs joguk a nemzeti önvédelemre, az önvé­delem lehetőségéig való felfegyverkezettségre. Ez a paragrafus éles ellentétben áll a nemzetek szuverénitásáuak elvével, nemkü­lönben a nemzetek egyenlőségének elvével is, reméli azonban, hogy a nemzetek egyenlősé­gének nagy elve, a jobb belátás győzelmével, a leszerelés terén is rövidesen diadalra fog jutái. Lakács György fejtegetéseit a konferen­cia résztvevői igen nagy tetszéssel fogadták. Őszinte örömmel regisztráljak Lakács György dr. városunk volt országgyűlési képviselőjének e legújabb külföldi sikerét, mert dokumentumát látjuk benne annak, hogy önzetlen, nagyértékö munkásságát a nemzet érdekében mindentől függetlenül most is ugyanazzal a lelkességgel végzi, mint vé­gezte a múltban hosszú esztendőkön át a törvényhozás házában és általában mindenütt, ahol hazája érdekeit szolgálhatta. voltunk, amelyre építeni lehetett. Sajnos, ez a szerepe ma már nincs meg az iparos társadalomnak, tönkrementünk és azok, akik eddig másoknak adtak, ott tartanak, hogy ők kérnek másoktól, — ha nem akarnak éhenhalni, — enni. Nem elégedetlenkedni és nem azzal a céllal jöttünk itt össze, hogy a társadalmi rendet megbontsuk, hanem azért, hogy jelt adjunk arról, hová jutottunk, s megmutassuk mit tegyenek illetékesek azon irányban, hogy a lejtőn még mélyebbre ne kerüljünk. Mert lehet tenni, lehet segiteoi, csak akarni kell. Hiszen nem mindennek Trianon az oka, van­nak dolgok, amiknek orvoslása szinte semmi összefüggésben nincsen a nemzetközi politi­kával. Még messze a tél, de mi már azért gyűltünk itt egybe, hogy illetékeseknek intést tegyünk a közelgő télről, a tél várható gond­jairól és súlyos helyzetéről. Idejében szó­lunk és pedig nem pusztán az iparosság, ha­nem a nemzet egész egyeteme érdekében. Intézkedjenek, cselekedjenek, hogy a tél ne találjon bennünket készületlenül. Barát István, kinek szavait a helyeslés „Nem mindennek Trianon az oka!..“ A gyulai iparosok memoranduma komoly földbirtok-reformot és bamkjegyszaporitast sürget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom