Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-07-16 / 55. szám

ITX.IV. évfolyam« 55. »»»to. Szombat Cwyisía, fíüíISí. jnliuM 16. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre /Ízelendő. POLITIKÁI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Lausanne lilán. A nap, amelyhez a költők ódákat Írtak, amelyet Mirabean az Isten rokonának nevezett el, most ezen a meleg nyáron talán tulsokat ontott reánk tüzéböl. Kiperzselte az erőt a buzaszemböl, összezsugoritotta azt s félő, hogy a gazdasági válságot egy gyenge ter­més még fokozza. Gondra, gond. És ezekben a forró, kánikulai, minden reményt felégető, napokban egyszerre csak kilép a lausannei palota ajtaján Herriot, a joviális fran­cia miniszterelnök s a betek óta várakozó újságíróknak csak ennyit mond: „L’accord est conclu, voilá.“ Most irtuk alá az egyez­ményt, jelenti lényegében-véve ez a kissé színpadiasán hangzó mondat, de ez a mondat mégsem mond kevesebbet, mint azt, hogy újból bizhatunk az európai ész feltámadásá­ban. bizhatunk egy jobb jövőben. Ridegen a számok világánál az egyezmény felszabadítja Németországot attól az évenkénti két milliárd hadisarc megfizetésétől, amelyet 35 éven át kellene fizetni, nem is beszélve a kamatok­ról és a kamatok kamatairól. A hadisarcot, a reparációt törölték a nemzetközi érintkezés szótárából s az a többé-kevésbbé fiktív bárom milliárd, amelyet Németországnak fizetnie kell, sem reparáció többé, sem hadisarc, ha­nem hozzájárulás a tönkrement Középeurópa felsegitésébez. Az első lépés az utolsó perc­ben. Az első beismerése annak, hogy ezt a Középeurópát tönkretették a békeszerződések és ezen a Középeurópán segíteni kell. Való­ban az utolsó percben ébredt fel az európai lelkiismeret, mert már józan és komoly em­berek is elhitték, hogy Középeurópának és vele együtt egész Európának és a mai gaz­dasági világrendnek vége van. Amit Dosto. jewszky, a nagy regény-költő a maga bete­ges extásisával leirt, „Oroszország a Krisztus, a Megváltó, Isten-népe“, azt kezdték komo­lyan venni. A régi magántulajdonon alapuló gazdasági rend helyébe jön majd a kommu­nista megváltás. Higgadt polgári elemek fe­ledkeztek meg a cseka borzalmairól és arról, hogy a kommunizmus nem frázis, de rettentő valóság, amely orosz fogalmazásában annak a socializmusnak sem kell, amelv a termelő eszközöket ugyan közössé teszi, de a munkás legyen az szellemi, vagy testi munkás, mun­kájának eredményéhez nem nyúl hozzá. Az orosz megváltás nem ismer egyént, holott Kautsky, talán a legkitűnőbben képzett né­met szocialista, már csaknem 30 év előtt megirta, hogy a modern munkás a maga min­den socialis fegyelmezettsége mellett egyéni igényeiben nem ismer el gyámkodást. Termé­szetesen aki velünk együtt végig élte ezeket a háború utáni időket, aki végigélte azt a „legszörnytibb pusztító háborút“, amelyet Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. már csaknem 100 évvel ezelőtt, 1840-ben a Lutéciában egyrészt Németország, másrészt Anglia, Franciaország és Oroszország között Heine megjósolt, az természetesen komolyan félhet attól, hogy a Heine jóslatának második fele is bekövetkezik. Az első felvonás a lezajlott világháború, szerinte csak az előjáték. A máso­dik felvonás az európai illetve a világforradalom. Szavakkal, frázisokkal, de lemondó rezigná- cióval sem lehet ellene védekezni. A mai gazdasági rendnek alapvető hibái vannak. Az a rend, amely mellett Kanadában buzaraktá- rakat égetnek fel, Brazíliában millió számra kávés-zsákokat dobnak a tengerbe, amikor a munkanélküliek milliói éheznek, az töké­letlen, az beteg. De a beteget nem úgy gyógyítják, hogy elpusztítják. A mai gazda­sági rendet is meg lehet gyógyítani anélkül, hogy az ésszerű és jogos magántulajdont vele együtt elpusztítanák. A szocialista vi­lágrendet, a maga Marx-i elképzelésében ma, amikor Európa nagyrésze az indusztrializá- lódásnak azt a fokát, amelyre Marx mint alapra a maga államát felépiti, még nem érte el, természetesen megalkotni nem lehet. A nyugati kapitalizmus, különösen az angol és francia, minden bajai ellenére sem beteg még annyira, hogy a közel jövőben is játszi Megjelenik szerdán és szombaton. könnyedséggel össze lehetne dönteni. Svájc­ban egy népszavazás, a most elmúlt hetek­ben, utasította el háromnegyed többséggel az első gyenge kísérletet a magángazdaság ellen. Snowden a szocialista angol államférfiu, most a közelmúlt napokban jósolt még a kapita­lizmusnak nagy jövőt. Természetesen annak a kapitalizmusnak, amely tanul a most el­múlt idők hibáin s amely a rendszertelen, csak egyéni profitra dolgozó kapitalizmus helyébe a megfontolt gazdasági terv alapján működő és szociális célokat szem előtt tartó polgári gazdasági rendet teszi. A romboló revolntió helyébe az építő evolutiónak kell jönni, de ez csak úgy jöhet, ha Európa va­lóban észretér. A világháború szomorú első felvonása után, ne a Heine tragikus máso­dik felvonása jöjjön, de az, amelyről ő is hitte, hogy vele elkerülhetjük a forradalom pusztításait, az egyesült, de a nemzetek egyéniségét még is szem előtt tartó Európa. Jouve a francia költő, a Briand megértő Franciaországának költője, Európáért akar Írni és Európáért reménykedni. Lausanne után mi is higyjünk az uj Európában, abban a megtisztult világrendben, amely az európai polgár és munkás küzdelmeinek célt és ér­telmet ad. Dr. Gáli Gésa. A törvényhatósági bizottság közgyűlése. (A „Békés“ munkatársától.) Korossy György főispán folyó hó 14-én a törvényha­tósági bizottság tagjait rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyen az elnöklő főispán üdvözlő szavai után elsőnek Holländer Lipót dr. szólalt fel. Napirend előtti felszólalására a rendkívül nehéz gazdasági helyzetre való te­kintettel kért és kapott engedélyt. Az aratások már nagyrészt befejeződtek — mondta — és a termés, a rozsda kárte­vése következtében, bizony igen gyengének mondható. Szembetűnő azonban a kár külö­nösen azokon a földeken, amelyek nem vol­tak mütrágyázva és srjnos, ezek vaunak több­ségben. Ezért arra kéri a bizottság tagjait, hogy a gazdák között propagálják a műtrágya használatát, kéri továbbá, hogy a főispán a kormánynál járjon el azon irányban, bogy a gazdákat ne csak vetőmaggal, hanem mütrá gyávái, is segítsék a jövőben. A kartelt rend­szabályozzák meg és hassanak oda, hogy a gyárak 35 kg. búzáért adják a műtrágya mázsáját. Korossy György főispán megigéri, hogy ebben az ügyben feíir majd a kormányhoz, sőt személyesen is közbenjár. Ezután áttértek a napirendi pontokra s az eleki adóhivatal és adófelszólamlási bizottság feloszlatása miatt ujjáalafeitandó gyulai adófel­szólamlási bizottság tagjait választották meg. Rendes tagok Vásárhelyi András (Elek), Szécsi Márton (Gyula), Schneider Mátyás (Gyula), dr. Berényi Ármin (Gyula) és Góg András (Gyula), póttagok pedig Hammer Boldizsár (Elek), Nagy József (Gyula), Implom Jáno3 (Gyula) dr. Laczó István (Elek) és Metz József (Gyula) lettek. Márky Barna dr. alispán szabadságát és a Bókésvármegyei Kertészeti Egyesület 700 pengős kútfúrási segélyét egyhangúlag megszavazták. Ezután az interpellációk követ­keztek. Kiss János (Orosháza) aziránt intéz kérdést (:évesen !) a főispánhoz, hogy mit szándékozik tenni a vármegye azon munkások érdekében, akik az aratógépek túlzott hasz­nálata és egyéb okok miatt nem juthattak aratási munkához ? Az interpellációra az al­ispán válaszol s kijelenti, hogy a vármegye vezetősége előrelátó volt és az átépítési mun­kálatokkal gondoskodott és gondoskodik azok ról, akik aratási munkához nem juthattak. Az aratógépek túlzott használatáról is van tudomása és ebbeu az ügyben sürgönyileg kért a kormánytól intézkedést. Ami pedig a munkabéreket illeti, véleménye szerint aki 15—20 kg. búzát keres naponta, az még szerencsésnek mondható, tekintve azt, hogy igen sokan nem hogy annyit nem, de egyál­talán semmit sem keresnek. Á vármegye kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom