Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-07-16 / 55. szám

ITX.IV. évfolyam« 55. »»»to.

Szombat

Cwyisía, fíüíISí. jnliuM 16.

Előfizetési árak : Negyedévre :

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési díj előre /Ízelendő.

POLITIKÁI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Lausanne lilán.

A nap, amelyhez a költők ódákat Írtak, amelyet Mirabean az Isten rokonának nevezett el, most ezen a meleg nyáron talán tulsokat ontott reánk tüzéböl. Kiperzselte az erőt a buzaszemböl, összezsugoritotta azt s félő, hogy a gazdasági válságot egy gyenge termés még fokozza. Gondra, gond. És ezekben a forró, kánikulai, minden reményt felégető, napokban egyszerre csak kilép a lausannei palota ajtaján Herriot, a joviális francia miniszterelnök s a betek óta várakozó újságíróknak csak ennyit mond: „L’accord est conclu, voilá.“ Most irtuk alá az egyezményt, jelenti lényegében-véve ez a kissé színpadiasán hangzó mondat, de ez a mondat mégsem mond kevesebbet, mint azt, hogy újból bizhatunk az európai ész feltámadásában. bizhatunk egy jobb jövőben. Ridegen a számok világánál az egyezmény felszabadítja Németországot attól az évenkénti két milliárd hadisarc megfizetésétől, amelyet 35 éven át kellene fizetni, nem is beszélve a kamatokról és a kamatok kamatairól. A hadisarcot, a reparációt törölték a nemzetközi érintkezés szótárából s az a többé-kevésbbé fiktív bárom milliárd, amelyet Németországnak fizetnie kell, sem reparáció többé, sem hadisarc, hanem hozzájárulás a tönkrement Középeurópa felsegitésébez. Az első lépés az utolsó percben. Az első beismerése annak, hogy ezt a Középeurópát tönkretették a békeszerződések és ezen a Középeurópán segíteni kell. Valóban az utolsó percben ébredt fel az európai lelkiismeret, mert már józan és komoly emberek is elhitték, hogy Középeurópának és vele együtt egész Európának és a mai gazdasági világrendnek vége van. Amit Dosto. jewszky, a nagy regény-költő a maga beteges extásisával leirt, „Oroszország a Krisztus, a Megváltó, Isten-népe“, azt kezdték komolyan venni. A régi magántulajdonon alapuló gazdasági rend helyébe jön majd a kommunista megváltás. Higgadt polgári elemek feledkeztek meg a cseka borzalmairól és arról, hogy a kommunizmus nem frázis, de rettentő valóság, amely orosz fogalmazásában annak a socializmusnak sem kell, amelv a termelő eszközöket ugyan közössé teszi, de a munkás legyen az szellemi, vagy testi munkás, munkájának eredményéhez nem nyúl hozzá. Az orosz megváltás nem ismer egyént, holott Kautsky, talán a legkitűnőbben képzett német szocialista, már csaknem 30 év előtt megirta, hogy a modern munkás a maga minden socialis fegyelmezettsége mellett egyéni igényeiben nem ismer el gyámkodást. Természetesen aki velünk együtt végig élte ezeket a háború utáni időket, aki végigélte azt a „legszörnytibb pusztító háborút“, amelyet

Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC.

már csaknem 100 évvel ezelőtt, 1840-ben a Lutéciában egyrészt Németország, másrészt Anglia, Franciaország és Oroszország között Heine megjósolt, az természetesen komolyan félhet attól, hogy a Heine jóslatának második fele is bekövetkezik. Az első felvonás a lezajlott világháború, szerinte csak az előjáték. A második felvonás az európai illetve a világforradalom. Szavakkal, frázisokkal, de lemondó rezigná- cióval sem lehet ellene védekezni. A mai gazdasági rendnek alapvető hibái vannak. Az a rend, amely mellett Kanadában buzaraktá- rakat égetnek fel, Brazíliában millió számra kávés-zsákokat dobnak a tengerbe, amikor a munkanélküliek milliói éheznek, az tökéletlen, az beteg. De a beteget nem úgy gyógyítják, hogy elpusztítják. A mai gazdasági rendet is meg lehet gyógyítani anélkül, hogy az ésszerű és jogos magántulajdont vele együtt elpusztítanák. A szocialista világrendet, a maga Marx-i elképzelésében ma, amikor Európa nagyrésze az indusztrializá- lódásnak azt a fokát, amelyre Marx mint alapra a maga államát felépiti, még nem érte el, természetesen megalkotni nem lehet. A nyugati kapitalizmus, különösen az angol és francia, minden bajai ellenére sem beteg még annyira, hogy a közel jövőben is játszi

Megjelenik szerdán és szombaton.

könnyedséggel össze lehetne dönteni. Svájcban egy népszavazás, a most elmúlt hetekben, utasította el háromnegyed többséggel az első gyenge kísérletet a magángazdaság ellen. Snowden a szocialista angol államférfiu, most a közelmúlt napokban jósolt még a kapitalizmusnak nagy jövőt. Természetesen annak a kapitalizmusnak, amely tanul a most elmúlt idők hibáin s amely a rendszertelen, csak egyéni profitra dolgozó kapitalizmus helyébe a megfontolt gazdasági terv alapján működő és szociális célokat szem előtt tartó polgári gazdasági rendet teszi. A romboló revolntió helyébe az építő evolutiónak kell jönni, de ez csak úgy jöhet, ha Európa valóban észretér. A világháború szomorú első felvonása után, ne a Heine tragikus második felvonása jöjjön, de az, amelyről ő is hitte, hogy vele elkerülhetjük a forradalom pusztításait, az egyesült, de a nemzetek egyéniségét még is szem előtt tartó Európa. Jouve a francia költő, a Briand megértő Franciaországának költője, Európáért akar Írni és Európáért reménykedni. Lausanne után mi is higyjünk az uj Európában, abban a megtisztult világrendben, amely az európai polgár és munkás küzdelmeinek célt és értelmet ad. Dr. Gáli Gésa.

A törvényhatósági bizottság közgyűlése.

(A „Békés“ munkatársától.) Korossy György főispán folyó hó 14-én a törvényhatósági bizottság tagjait rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyen az elnöklő főispán üdvözlő szavai után elsőnek Holländer Lipót dr. szólalt fel. Napirend előtti felszólalására a rendkívül nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel kért és kapott engedélyt.

Az aratások már nagyrészt befejeződtek — mondta — és a termés, a rozsda kártevése következtében, bizony igen gyengének mondható. Szembetűnő azonban a kár különösen azokon a földeken, amelyek nem voltak mütrágyázva és srjnos, ezek vaunak többségben. Ezért arra kéri a bizottság tagjait, hogy a gazdák között propagálják a műtrágya használatát, kéri továbbá, hogy a főispán a kormánynál járjon el azon irányban, bogy a gazdákat ne csak vetőmaggal, hanem mütrá gyávái, is segítsék a jövőben. A kartelt rendszabályozzák meg és hassanak oda, hogy a gyárak 35 kg. búzáért adják a műtrágya mázsáját.

Korossy György főispán megigéri, hogy ebben az ügyben feíir majd a kormányhoz, sőt személyesen is közbenjár.

Ezután áttértek a napirendi pontokra s az eleki adóhivatal és adófelszólamlási bizottság feloszlatása miatt ujjáalafeitandó gyulai adófelszólamlási bizottság tagjait választották meg.

Rendes tagok Vásárhelyi András (Elek), Szécsi Márton (Gyula), Schneider Mátyás (Gyula), dr. Berényi Ármin (Gyula) és Góg András (Gyula), póttagok pedig Hammer Boldizsár (Elek), Nagy József (Gyula), Implom Jáno3 (Gyula) dr. Laczó István (Elek) és Metz József (Gyula) lettek.

Márky Barna dr. alispán szabadságát és a Bókésvármegyei Kertészeti Egyesület 700 pengős kútfúrási segélyét egyhangúlag megszavazták. Ezután az interpellációk következtek. Kiss János (Orosháza) aziránt intéz kérdést (:évesen !) a főispánhoz, hogy mit szándékozik tenni a vármegye azon munkások érdekében, akik az aratógépek túlzott használata és egyéb okok miatt nem juthattak aratási munkához ? Az interpellációra az alispán válaszol s kijelenti, hogy a vármegye vezetősége előrelátó volt és az átépítési munkálatokkal gondoskodott és gondoskodik azok ról, akik aratási munkához nem juthattak. Az aratógépek túlzott használatáról is van tudomása és ebbeu az ügyben sürgönyileg kért a kormánytól intézkedést. Ami pedig a munkabéreket illeti, véleménye szerint aki 15—20 kg. búzát keres naponta, az még szerencsésnek mondható, tekintve azt, hogy igen sokan nem hogy annyit nem, de egyáltalán semmit sem keresnek. Á vármegye kü-