Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-06-15 / 46. szám
2 B e k 6 I 1932 junius 15. zitanak, hogy döntsék romba az ezeréves alkotásokat, kultúrát, igazságszolgáltatást s az igazi tekintélyeket. Ezekkel a téves eszmékkel szembe állította az evangéliumot, Krisztus örökérvényű tanítását, mely szerint minden gazdag csak sáfárja vagyonának s annak felhasználásáról számolni tartozik Isten előtt. Jézus nem volt ellensége a gazdagnak s a ma- gánvagyonnak, hiszen barátai közt gazdagok is voltak. Szerette, gyámolította a szegényeket, a boldogtalanokat, de sohasem állította szembe egymással a jólelkü gazdagot és szegényt XIII. Leo pápa és XI. Pius enciklikái világosan megjelölik a módokat, amikkel a nagy társadalmi, gazdasági ellentéteket, az anyagiakban mutatkozó hatalmas űrt át lehet és át kell hidalni. A lelkekbe Krisztus tanítását kell beidegzeni, mert csak az evangélium szellemének diadalrajutása tud békét, megnyugvást hozni erre a szánandó, szerencsétlen emberiségre. A hatalmas témakört alaposan ismerő szónok pompás beszédét látható érdeklődéssel és megértéssel hallgatta a díszközgyűlés közönsége s bizonyára hosszú ideig gondolkoznak fölötte igen sokan. A nagyértékű, zengő tapsokkal kisért beszéd után Woracziczky Jánosné grófnő indítványára — egyhangú lelkesedéssel társelnökké választotta a díszközgyűlés Korossy Györgynét, Békésvármegye népszerű főispánjának nejét, aki már számtalanszor adta jelét a szociális munka iránt való finom érzékének és mindig ott volt, ahol a szegényeken segíteni kellett. Az ülésen Korossy György főispán elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. Az ülés első tárgya : az alispánnak a közérdekű eseményekről ogy- beállitott havi jelentése, amelyet dr. Pánczél József vm, főjegyző olvasott fel s amelynek főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük. Személybiztonság 66, a vagyonbiztonság 232 esetben támadtatott meg, öngyilkosság j 17, tűz 9 esetben történt. A mezőgazdasági és töldmunkásság helyzete az elmúlt hóaapban keveset javult de nem anuyira, ahogy azt ebben az időszakban réméiül lehetett volna.^ Még mindig tömeges a munkanélküli panaszosok száma, úgy hogy a költségvetés által megengedett keretek között kénytelen voltam minden olyan jellegű munkálatot megindítani, anely a munkások tömegeinek helyzetén javitani alkalmasnak mutatkozott. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a munkások helyzete lényegesen rosszabbnak mondható, mert ta vaszi munkálatokra ragyjából és hozzávetőleg számítva fólannyi munkás tudott elhelyezkedni, mint az elmúlt esztendőben. Ennek oka jórószben a cukorrépa termelés visszafejlődése, sulyosbbitja a munkások helyzetét az a körülmény is, hogy a kisbirtokosok napszámos és részes munkást alig alkalminak. A napszámbérek rendkívül alacsonyak, minek következménye, hogy a mezőgazdasági és a föld munkásság keresményét gyomban feléli. A múlt év május havában azt jeleutAz ünnepies, szép jelenet után báró Apor Vilmos dr. egyházi tanácsadó mondotta el zárószavait. Levonta a múlt év konzekvenciáit : bizzunk ezentúl is Istenben, aki a nehéz viszonyok dacára is csodálatosan megsegítette a missziós tagok célkitűzéseit, gazdagodjunk lelkiekben és dolgozzunk mindig több okossággal, tervszerűséggel. Kérte a társadalmat, hogy gondoljon ezentúl is megértő lélekkel a szegényekre s legyen jelszavunk nekünk is : Krisztust ! Kenyeret! A szeretett lelkitanácsadó szavait szeretetteljes tapsok köszöntötték. Ez után az elnök bezárta a g.vülést. Ima után a Hymnuszt énekelték el a jelenvoltak. * A megható jelentésekben és szép beszédekben ékes diszgyülés után meg kell emlékezni nekünk, a napi élet krónikásainak azokról, akiknek neve nem szerepelt a tárgysorozatban. Jóleső örömmel tolmácsoljuk itt a hatóságok és a nagyközönség háláját és köszönetét Woracziczky Jánosné grófné elnöknek és Kaufmann udönnó alelnöknek, akik nemcsak az irányítást végezték soha nem halványuló lelkességgel, hanem mindig és mindenütt kivették részüket a munkából, a szegények megsegítésének apostoli tevékenységéből s akik — a megértő és segítő tagtársak mellett —- mindent elkövettek, hogy minél több jót tegyenek a testi szenvedés enyhítésére és minél számosabb lelket emeljenek fel a kétségek éjszakájából a mennyei világosság felé: Isten felé. Krisztus szeretete legyen jutalmuk. tetteoi, hogy aratási munka nélkül egyetlen mezőgazgasági munkás sem marad a vármegyében. Ez idén azonban sajnálattal kell jelentenem, hogy a helyzet változott és bár tulnjomó azok száma, akik aratáű keresethez jutni fognak, mégis tekintélyes lesz azoknak száma ia, akik aratási kereset nélkül maradnak. Az ipar és kereskedelem helyzetében a téli helyzethez viszonyítva csekély fellendülés észlelhető, azonban ennek a társadalmi osztálynak helyzete kielégítőnek egyáltalán nem mondható. Különösen az ipari munkanélküliség rendkívül nr-gy, iparossegódek alkalmazást alig kapnak. A Kereskedelem helyzete igen nehéz, mert a kereskedelmi üzleti forgalom majdnem teijeseu szünetel. Úgy a kereskedők, mint az iparosok nagy mértékben érzik a tisztviselők fizetésének redukcióját, mely arra kényszeritette ezt a tár sadalmi réteget, hogy megmaradt illetményeit a legnagyobb takarékossággal ossza be. Az alispáni jelentés felolvasása után dr. Telegdy Lajos szólalt fel, kifogásolja, hogy a jelentés csak a munkásság és az iparosság sanyarú helyzetével foglalkozik, azonban hiányzik a jelentésből a termelő földmives osztály, a szellemi munkások és a kisebb tisztviselők nehéz helyzetének feltárása. Most amikor már itt állunk az uj termés küszöbén, még most sem látunk oly intézkedéseket, amelyek ránk nézve reményt, biztatást nyújtanának. Olvassuk a lapokban, hogy oda- fönt is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, azonban tényleges intézkedések nem érkeznek le hozzánk. Méltóztassók megengedni, hogy kifejezésre juttassam itt én, hogy ma már az emberek túlnyomó részeinek — és itt beleértem a társadalom minden rétegét — a lelkülete elcsüggedt s a jövő elé szinte kétségbeesve néz; bizonyos hogy ilyeu lel- külettei sokkal uehezebb megküzdeni a nehézségekkel. Itt is úgy kellene tenni, mint ahogy az angol pénzügyminiszter ki- jMentése szerint Angliában megvan, ahol sikerük a mezőgazdaság érdekei céljából pénzbőséget előidézni és a kartelleket ennek szolgálatába állítani. Magyarországon is ennek kellene történni és mindjárt biztatóbb volna a jövendő. Ezeket szükségesnek tartotta elmondani, hogy erről a helyről is númi utalás történjék arra a nehéz helyzetre, amely ma szLte mindenütt megvan. Jó! jósolt akkor is, arakor a tisztviselők iletmó- nyeinek és nyugdijak reductiója kezdetén azt mondotta, hogy ebben nem lesz megállás, most megint hallja, hogy a rációuizalás foly- táu az állások özönét akarják megszüntetni. Ebben a tervben nagy veszedelmet lát, mert még jobban megnehezíti az egyetemekről és főiskolákról kiözönlő diplomás omberek elkelyezkedési lehetőségét. E'.zel kapcsolatban foglalkozik az állami nyugdijterhek kérdésével, amelyeknek csökkentése elsőreudü áiiami feladat, már Ctak az állásnélkül élő végzett emb rek elhelyezkedési lehetőségének foko?ási okából is. Ezek után egy helyi ügy- gyei, a békési községi esküdteknek az általuk végzett mázsáikéért eddig történt díjazásának megvonásával foglalkozik, s felpanaszolja, hogy Békés község ügyeivel szembea a felettes hatóság részó:ól kellő megértést nem lát. Végül kéri a bizottságot, hogy a bankok által történt ingatlan vételek jóváhagyása körül meglehetős szigorúsággal járjon el, mert az iiyen vásárlások egyáltalában nem kívánatos közhangulatot teremtenek. Dr. Márky Bírna alispán válaszolva a felszóíalara, azon kifogásra, hogy az alis- páui jelentés a termelők, szellemi munkások és tisztvitelők nehéz helyzetével nem foglalkozik, kijelenti, hogy ezeknek helyzetéről tett jelen est. k fizetós csökkentés hatásáról azonb n bővebben nem tartja szükségesnek fogsalkozai, ez nem is hivatása, hogy állandóan siránkozzék a különböző társadalmi rétegek bajai felett, de meiíőzniis óhajtja ezt, most ha ezekkel minduntalan foglalkozna, csak általános elógületlenség adna tápot. Az újabb létszámcsökkentésre vonatkozólag elterj -dt hirakkel szemben kijelenti, hogy azokkal foglalkozni teljesen ft lesiegesnek tartja. Lehet, hogy szükség lesz rá, ezt bizonyára kiegészítő körülmények fogják majd indokolttá tenni, amely elől kitérni nem lehet. Azt, hogy akár ő, akár az alispáni hivatal Békés község ügyét nem kezelné olyan jó indulattal, mint a többi községek ügyeit most hallja először és ezt meglehetősen bántó megállapításnak minősíti, amelyre még a felhozott konkrét ügy sem adhat jogalapot, mert a tett intézkedés, a minden vonalon, de különösen a legnehezebb anyagyi viszonyokkal küzdő Békés községnél — annyira kívánatos takarékosságra törekvés következménye. Korossy György főispán elnök felvilágosította ezek után felszólalót, hogy a bankok által történt ingatlan vásárlásik ügyeit közvetlenül a földmivelésügyi miniszter bírálja el, a bizottság tehát legfeljebb csak felírhat. Miután a bizottság a felszólaló indítványait mind elvetette, az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A várm. t. főorvos jelentése szerint az elmnlt hónapban az uralkodó betegség a roncsoló toroklob (24) és a kanyaró (30) vol* A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. „ (1932. junius 13.)
