Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-05-14 / 37. szám

1932 május 14 Békés 3 A gyula belvárosi és nagy magyarvárosi iskolák tanulói f. 16 án, pünkösd másodnapján fejezik ki hálás hódolattal gyermeki szereretetü két a mérhetetlen anyai szeretet előtt. A szép ünnepség a belvárosi iskola udvarán történik ahol a már felállított hatalmas színpad előre is jelzi hogy a csöppségek nagy eseményre készül­nek. Az ünnepély alkalmas idő esetén délután 5 órakor kezdőJik, melyre a növendékek szüle it, tanügybarátokat és érdeklődőket szeretettel meghívja a tsnieslület Az ünnepé y sorrendje: 1 Hiszekegy: Énekli belv isk. vegyeskara. 2 Prológus Mond ja: Durkó Tamás belv. IV. o 3 Édesanyám. Szavalja: Vincze Pál nagymv IV o, 4 Ünne­pi beszéd. Tartja : Holecz János káplán. 5 Anyák napjára. Szavalja : Endrész Imre belv. I. o. 6 Iskolások. (Jelenet) Előadják: Exner Tibor és Körmendy István belv. I. o. 7. Anyák napjára. Gyermek Jelenet. Előadják a nagymv. isk. növendékei. 8. Köszönni jöttünk, Szavalja : Hubai András belv. II 9. Az én anyám. Szaval ja: Ráfi Ica nagymv. II, o. 10 Földi tündér Irta : dr. Harsányi László. (Kél felvonás.) Előad­ják a belv isk. növendékei. 11 Fogadalom té­tel 12 Virágajándékozás 13 Áldó könnyek, Fö- venyessy-Ehrlicn. É •.ekli a bdv isk. vegyesk&ra. Belépti dij nincs ÉDES GYEREKEK ! ! Somogyi néni örömmel köszönti kedves mind májukat és jelzi, hogy nemsokára meg­kezdjük a szokásos nyári táncórákat, melyek úgy a kedves szülőknek, mint a gyerekeknek felejthetetlenül kedvesek. Azt üzeni Somogyi néni, hogy most csak tanuljanak szorgalmasan ; nehogy az esetle- ges értesítő hajok miatt lemaradjanak az Ö kedves növendékei a rumba versenyről. Érdeklődni és elöjegyeztetni a Dohay-cég nél már lehet. s04 v,_4 HÍREK.-A pünkösdi rózsák álmosan, fázva köszöntik névadó ünnepüket az idén A levegőt a fagyosszentek hidege teszi kris­tályossá és elűzi a tavaszi szelek bódítását, az emberek nem virágot várnak a kikelettől, hanem a pénzvágyás kórusában mozognak éjjel nappal Mi dolguk lehet itt a pünkösdi rózsáknak, itt, ahol még a gomblyukban is színek rikítónak virágok pomp ázása helyett hogyan gyönyörködjünk a szir­mokban, ha eszünkbe, jut a holnapi kenyér. Régi piros pünkösdök, csengő bongó nmek, ünneplő ru­hák és mindent átmelegitö, sugárzó napfény: hol vagyunk mi már ezektől? A május esőre tanít bennünket, a szerelmek végtelenségét ma már a pénz csörgése határok közé rontotta. A fák nem küldenek többé finom megnevezhetetlen tavaszi il­latokat, mez t sötét v. lágnézetek fullasztják a leve­gőt Mi szegény, kifosztott emberek, csúnyán be csapott, szivek, hol vagyunk mi már a rímektől, az esti harangszótól és a csillagoktól?! Hamupi­pőke rumbázik, a gyerekek svéd gyufatrösztöt játszanak, a kereskedő nem vagyonról álmodik, hanem egy jó kényszeregyeztégröl, s siker szülője: a munka meghalt és szerencsének hívják a csalfa mostohát. Ábrák lettek a képekből, slágerek a dalokból. Egyedül vagyunk egymás mellett és fáj talán még a napsütés is. Az utakon nem célok biztatnak, hanem békák ugrálnak. Lassan talán még a hitünk is elfogy, soha ilyen szükség nem volt a pünkösdre, iLen szomjúság rég nem várta a Szentllek kitöltetésének igéit. Mert talán még semmisem késő, az újrakezdésre mindig van idő Milyen ló volna újra megtanulni sétálni és aludni, elfelejteni azt a sok vért. amit kiömleni láttunk és kidobni magunkból azt a sok elszaporodott ár­nyékot, ami nem sokára már egyértelmű a lel­kűnkkel. Higyjünk legalább most abban, hogy egy­szer újra visszajönnek a régi ideálok, hogy újra megtanul a világ dolgozni és érezni, hogy újra tartalmat kapnak a ma még céljukvesztett ambi ciók, egyszer azúrrá foszlik minden viharfelhő, mert nem mehetünk el addig a világból, mig visz sza nem jön ide a pünkösdi rózsák minden szép meséje, és egy szép színes tavaszi napon — az élet értelme is Konkoly Kálmán. A két első fagyes szent a hagyományos hű­vös idővel köszöntött ugyan be, de egyébként fagy szerencsére nem következett be s remélhe­tőleg a szombati Bonifác is követni fogja két társa jó példáját. A május egyébként túlságos mértékben is megfelel a hozzá fűződő óhajnak, hogy hűvös legyen, sőt nagyon kivánbtos lenne, ha ebbeli buzgalmát mérsékelné, mert a növény­zet: őszi-tavaszi vetések fejlődése egyaránt stagnál és messze mögötte marad a Május közepi kivá­nalmaknak. A hűvös időnél még nagyobb baj azonban a kelleténél több eső, mely akadályozza a lapos földekről a viz levezetését és elpárolgá­sát és a tengeri alá szántást és vetést Mert most már csak tengeri, esetleg köles vetésről lehet szó, minden egyéb elkésett, sőt félni lehet, hogy ha a következő két hét szárazra nem fordul, akkor a tengeri vetés elmarad és nagyon sok lapos föld, amelyből a búza és here a belvizek miatt különben is kiveszett az idén egyáltalában nem fog teremni A hűvös időnek és a vele kapcso­latos hajnali szeleknek csak egy jó, még pedig nagyon jó hasznát éreztük, tudni illik, amitől pedig a sok esé után féltünk, ködök nem voitak és vajba ezután is elmaradnának Időjárási jelen­tésünk kiegészítéséül egyébként megemlítjük, hogy a vasárnap délutáni felhőszakadással kapcsolato­san jég is esett, de olyan aprószemü volt, hogy szánr bavehető kért nem okozot*. Pünkösdi istentiszteletek sorrendje az evan­gélikus templomban. Pünkösd vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet úrvacsora osztás offertorium Délután 3 órakor a fogházban, 4 órakor a kórházban, 6 órakor a templomban ige­hirdetés. Pünkösd hétfőjén délután délelőtt 10 órakor a templomban Konfirmációi ünnepség, Urvacsoraosztás, offertorium. Délután 3 órakor Sarkadon a polgáríiskolában konfirmációi ün népség Megjelent az őrszem. A gyulai kathoükusok hitbuzgalmi lapjának, az őrszem nek májusi száma gazdag tartalommal megjelent. Cikkei köz- zül kiemeljük a következőket : Miért tiszteljük Máriát? „A tőr elrontatoít és mi megszabadul­tunk“ Kirándulás Oberammergauba (folytatás és befejezés). Lelki tisztaságot. A fekete hitujoncok bizalma Szűz Mária iránt Kép a vallások jelen állapotáról, stb hogy ez azért van, nehogy az egriek elüljék a he­lyekek a pestiek elől. Kőváry aztán, mint igen kedves partner velünk maradt és végig kalauzolt bennünket Eger látninalóin. A megyeháza vasreme- keives, két csodaszép kovácsolt vaskapujával, a karcsú minaret. A vöm, ki a tornyok csodálója és a velencei Kampaniltől a párisi Eifel és Notre- dame toronyig és londoni Tarver-ig minden útjába esőt megmászott, bement a minarettbe is, de pa­naszkodott, hogy ilyen komisz toronymászásba még nem volt része Kegyeletes sajnálattal adózott a derék müezzinnek, akinek naponta kétszer fel kel­lett ide másznia, hogy dicsérje Allah-t és az ő prófétáját Strobl remeke, Eger hős védője Dobó István szobra előtt lefényképeztük magunkat, azután a várba mentünk. Az egri vár.. Dobog a szivünk. Ahol Dobó meg a hős egri nők azt a rettenetes harcot vívták a törökkel, melyet Gárdonyi az „Egri csillagod­ban oly szemléltetően, lélekmegrázóan megjelenít. Elfogódott lélekkel megyünk fel. A vár érdekes, több „mesés“, — ahogy Pesten mondják. Nagy terjedelmű bástyái, sáncai, tornyai még megvan­nak, az újonnan kiásott vártemplom jól kivehető. A kilátás innen is remek, lélegez szálló. Most újabb feltárások vannak. A Kaszamátákba való be­lépésért, ennek költségeire szednek 40 fillért. Lég­csőhurutom miatt nem mehettem le a Kaszamá­tákba, amit nagyon sajnálok. A leányom, aki úgy olvassa Gárdonyit, mint az imádságot, csillogó szemmel jött fel onnan, kijelentvén, hogy ez Eger legszebb látnivalója, élménye. Ott járni a könnyű harcok színhelyén, mélyen a föld alatt, sokezer törött csontváz, koponya közt, melyek egyik-másikán irtózatos sérülések láthatók a magyar kard, gerely és csákánytól. Körülbelül 3 kilométernyire van feltárva, de állítólag Diósgyőrig lehet elmenni a föld alatt. A bástya egyik fokán van eltemetve az egri harcok nagy királya, Eger büszkesége, a nagy mesemondó Gárdonyi Géza holtteste. GÁRDONYI GÉZA 1863—1922 Csak a teste! jelzi az iromba fakereszten egy tábla. Nyers, kér­ges fakereszt Ugyanily fakerítés a sir körül. Itt ál­modik a nagy költő, akinek a lelke ép oly egy­szerű és fenséges volt, mint ez a sir, Aki nem szedte cifra szólamokba, nyakatekert, erőltetett szó­ficamokba az irodalmat, ő egyszerű volt, mint a csergedező patak, írása is mint a patak csergede- zése. Keresetlen és mégis, vagy éppen azért mű­vészi. Szavai gyémánttal vannak aranyba vésve Elteltünk a sok látnivalóval. Ebéd után már csak a termálfürdőket néztük meg, ahol vígan lubiczkoltak a pestiek is. No meg a Korona szálló szép éttermeit is. A Koronával szemben volt egy borkóstoló. A szőlősgazdákra szomorú, hogy olyan pompás, nemes, tüzes, aranyat érő borokat fillérekért kell elvesztegetni Egerben. Vidám társaság fogadott a Braun Károly pol- pármesterhelyettes bortermésének kóstolóján. Alig léptünk be, már rajtunk ütöttek. — Ugye pestiek ?! Nohát tessék megkóstolni ezt a rizlinget. Ezt a leánykát is. Hát ezt a mézes fehéret ? Meg ezt az asszut. Nohát a hires egri bikavérből muszáj ám inni! Hiába szabadkoztunk. Megharagudtak. — Pereze azért nem isznak, mert egyszerű iparos emberek vagyunk, mondja Szabó László cipészmester uram. — Már hogy lehet okos embernek ilyen jó bor mellett ilyen bolondokat beszélni! Hogy nézi le tisztességes magyar ember a becsületes magyar iparost ? Erre kinyílt a szive a derék suszternek, a nyakunkba akart borulni s nem nyugodott addig, mig minden borfajtát végig nem kostoltunk A leg- jobbikból hazahoztunk egy üveggel. — Persze örülnek a pestieknek — mondja kedves vezetőnk. Van „casus bibendi“ s mellé a polgármesterhelyettes borából.. Bizony a hőslelkü „egri csillagok“ utódai, a mai egri nők harca se lehet utolsó ilyenkor a pestiek vendéglátásától és a bikavértől „jogerőre emelkedett“ férjekkel. De a pestiek is méltányolták a „bikavért“. A derelyefülüt, aki reggel úgy tolakodott, alig tudták feltenni a vonatra két oldali támogatással Holtig Egerben akart maradni. Nem józan eszű ember az, aki el akar innen menni, ahol olcsó pénzért ilyen jó bort mérnek — deklamálta keresztben álló szemekkel és ölelő gesztusokkal a bőrmellényes, akit a reggeli közel­harcban térden rúgtam. Fütty.. éljenzés.. zsebkendőlobogtatás... „a szontlátásig !* indulás... Lelkes búcsú Egertől... Éjfélre Pesten vagyunk. Holnap kifizetjük a házbér1, a gáz- és villanyszámlát, az adórészletet, no meg a társadalombiztosító részletet is. Nem, azt azért se! Újra kezdődik a közelharc — az élettel... Dubányi Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom