Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-05-11 / 36. szám
LXIV. évfolyam 36. stimm. Szerda Ctytila, 1933. májas 11 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dii előre fireteitdö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉR KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, -kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára iö fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (IS32. május 9.) Az ülésen Korossy György főispán elnökölt. A vármegye alispánjának a közállapotokról szóló rendszerinti havi jelentését dr. Pánczél József m. főjegyző olvasta fel, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk. A elmúlt hónapban a vármegye területén a személybiztonság 76, a vagyonbiztonság 282 esetben támadtatott meg, mig ön- gyilkosság 12, tűz 7 esetben történt. A télies jellegű március után az elmúlt hónapban a mezőgazdasági munkák nagy erővel indultak meg. A mezőgazdasági és földmunkásság helyzetében azonban a munka megindulása csak igen kis mértékben hozott javulást. Bár a mezőgazdasági munkálatok az időjárás miatt nagy késést szenvedtek és ennek következményeképp azt lehetett volna remélni, hogy a kis, közép és nagy- gazdaságok részétől nagyobb munkáskereslet fog jelentkezni, mégis as a tapasstalat, hogy as egéss vonalon a takarékosság elve, — mondhatni a tnlsásig menő határig érvényesül és a gazdaságokban csakis a nélkülözhetetlenül szükséges munkálatok elvégzésére szegődtetnek napszámosokat és időszaki mezőgazdasági munkásokat. Kereslet csak az olcsóbb munkaerő, tehát a női és gyermek munkások iránt mutatkozik. A nyári gazdasági munkálatokra elszerződött mezőgazdasági és földmunkások száma kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. Ennek oka a cukorrépa termesztés visszaesése és az a körülmény is, hogy a hatóságok mindenütt védik saját munkásaikat és az idegen törvényhatóságokból, illetőleg községekből elhelyezést kereső munkások alkalmaztatása elé akadályokat gördítenek. Jelentenem kell azt is, hogy a mező- gazdasági és földmunkásság egy része az Ínséges tél folyamán vetőmagkészletét teljesen felélte úgy, hogy a házheiy rendezés során kapott telkein levő kis veteményes területeiket a szokott főzelékfélékkel, burgonyával, stb. sem tudják bevetni. A kisipar és kereskedelem helyzete változatlanul súlyos, mert ami kevés fellendülés az elmúlt hónapban volt, az nehéz helyzetükön keveset segített. Különösen a kisiparosság folytat nehéz küzdelmet a lét érdekében és a kényszerítő körülményeknek engedve, alacsony áron is vállal munkát abban a tudatban, hogy magasabb árakat a közönség megfizetni nem tud. A mezőgazdák általában nehéz helyzetben vannak, mert a gabonaárak emelkedőben vannak ugyan, de a gazdának alig van már eladni való gabonája, mig az állatárak eddig soha nem észlelt mélyponton vannak. Jelentések szerint a gazdák a kamat mérséklését örömmel fogadták, de az eddig mindig támadott boletta megszüntetését és helyette a földadó elengedését vegyes érzelmekkel fogadták. Múlt havi jelentésemnek az árvizre vonatkozó részét kiegészítem még azzal, hogy bár általában a vármegye területén levő folyókon a múlt hó folyamán is még mindig nagy vizek szaladtak le, de ezek a vizek, gazdasági művelés alatt álló területeket nem veszélyeztettek. Másként áll a helyzet a belvizekkel, melyek egyes helyeken még mindig elég tekintélyes mennyiségükkel akadályozzák a mélyebb fekvésű földek megmunkálását. Az ismertetett alispáni jelentéshez dr. Telegdg Lajos bizottsági tag szólt hozzá elsőnek. Úgy látszik, — úgymond — hogy most már maga a tényleges és nyugdíjas tisztviselők is tisztában vannak azzal, amit ő még a fizetéscsökkentések kezdetén hangoztatott, — hogy a fizetéscsökkentés olyan lejtő, amelyen megállni nem lehet. A tisztviselők ma már nem is annyira a folytonos fizetéscsökkentések miatt nyugtalan- kodnak, mint inkább amiatt, — főként a községi tisztviselők — hogy ezt a lecsökkenteti javadalmat semf ogják pontosan megkapni. — Az uj adóemelések alapján összeállított uj költségvetés is csak olyan Ígéret, amelyet majd betartani nem lesz lehetséges, és pedig azért, mert az előirányzott bevételek sohasem fognak befolyni. Valahogy eljutottunk odáig, hogy adóemelésekkel, tisztviselői fizetés és nyugdíjcsökkentésekkel ezt a háztartást rendbehozni nem lehet, valahogy el kell érkezni oda, hogy a gazdasági életet gyökerében kell orvosolni. — Figyelemmel kisérte a pénzügyminiszter exposéját s abból 2 dolog ragadta meg a figyelmét. Az egyik az volt, hogy „ssennges hajlamnak“ minősítette a pénzügyminiszter ur a tőke elleni hajszát. Valóban ez szennyes hajlam is, azonban a tőke kinövései elleni harcot, semmi szin alatt sem lehet annak minősíteni, mert a töke nem érti meg a mostani időket és a sok baj, ami ránk sudult, a tőke tulkösönyösségének követkesménye. Ismételten sürgeti a nyugdijrendeletek revízió alá vételét, amely az államháztartásra tekintélyes megtakarítást jelent. Foglalkozik az u n. „rostavissgá-val“, amellyel — hite szerint — azt a célt, hogy a magasabb tanszakokra csakis kiváló szorgalmú és tehetségű tanulók menjenek — el nem lehet érni. E helyett inkább arra kellene a kormánynak törekedni, hogy azokat az állásokat, amelyeket ma — kevés, vagy épen semmi képzettséggel nem biró emberek töltenek be — bizonyos helyi érdekek győzelemre juttatásának következményeképen, hogy ezeket az állásokat a ma ezrével kenyér, állás nélkül szaladgáló érettségit tett ifjak- kal töltsék be, akik — meg van róla győződve — bármilyen szerény állást készséggel töltenének be, hogy megélhetésüket biztosíthassák. Dr. Sebők Elek. Hivatkozik az iparosság igen súlyos helyzetére, akiknek megsegítésére az iparosok országos szövetsége kisebb kamatozású jelzálogos kölcsönt nyújtott, de mivel az iparosság ma kereset nélkül áll, a kamatokat nem tudja fizetni, lejáratait nem tudja rendezni s ezért az iparos központ kiméletlen, annyira sem méltányos, mint a nem szövetkezeti pénzintézetek és a követelést azonnal peresíti, végrehajt, annak során ingót és ingatlant lefoglal és árverést kér. A földbirtokrendezési orsz. bizottsági eljárás nem nyújt védelmet az iparos központtal szemben és igy a hitel nem védelem, hanem egyenesen kárt okozó. Kéri felhívni a kormány figyelmét arra, hogy utasítsa az iparosok országos központi hitelszövetkezetét, hogy ne íorszirozza az ipari kölcsönök behajtását az iparosok tönkremenéséig, adjon indokolt türelmi időt. Dr. Márky Barna alispán a községi állások betöltésénél az érettségit tett ifjúság elhelyezését a maga részéről is kívánatosnak tartja. Minthogy azonban az állások betöltésénél a j. főszolgabírónak a jelölés utján csak irányitó hatásköre van, a választás a képviselőtestület joga, kéri dr. Telegdyt, hogy konkrét esetben a képviselőtestületben érvényesítse befolyását. A községi nyugdíj- jogosultak kategóriájának kiterjesztése kormányrendeleten alapszik, de a vármegye nyugdijszabályrendelete — panasz folytán a közigazgatási bíróságnál van még és tudomása szerint a belügyminisztérium a kérdést revízió alá fogja venni. Dr. Sebők Elek indítványát magáévá teszi. Ezek után elnök kimondta a határozatot, hogy 1. a közalkalmazottak nyugdijkategóri- ájának kiterjesztése ellen, 2. az orsz. közp. hitelszövetkezet által adott kölcsönök kiméletlen behajtása ellen felír a kormányhoz. Ezek után dr. Uhrin László vm. II. főjegyző ismertelte a válságba jutott mezőgazdák megsegítése érdekében összehívott értekezleten elfogadott — s általa nagy gonddal megfogalmazott javaslat-tervezetet, amelyhez igen sok és igen beható felszóla-
