Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-04-16 / 29. szám
LX1V. évfolyam 29. ssám Szombat %u!a, 1933« április 16 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A közalkalmazottak fizetéscsökkentéséről szóló rendelet A kormány kiadta az állami és önkormányzati személyi kiadások további csökkentéséről szóló rendoletet, amely a következőképen intézkedik : Az állami rendszerű I, II., III. és IV. fizetési osztályokba és hasonló magas fizetési fokozatokba tartozó tisztviselőknél, egyetemi, műegyetemi és állatorvosi főiskolai tanároknál, itélőbiráknál és ügyészeknél, az állam- vasúti rendszerű tisztviselőknél, az eddigi rendelet sz rint meghatározott százalékon felül további 5 százalékos, az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozó Ó3 más ehhez hasonló magas fizetésű tisztviselőknél az eddigi meghatározott százalékokon felül további 4 százalék, az állami rendszerű VI., VII., é3 VIII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél, tanároknál, bíráknál, ügyészeknél, stb. további 3 százalék, az állami rendszerű IX,, X- és XI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél s a VIII., IX., X., XI. rang- osztályba sorozott havidíjasoknál és tisztviselőknél, valamint az államvasuti rendszerű, VII., VIII. és IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél toeábbi 2 százalék, az itt fel nem sorolt többi tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, amennyiben ez idő szerint járó fizetésük, havi bérük a havi 120 pengőt meg nem haladja, további 2 százalékkal fog csökkenni. A tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál. valamint özvegyeiknél, árváiknál ós egyéb hozzátartozóiknál, a ré'-zükre 1931. szeptember 1. előtt járt ellátási dijak, nyugdijak, neyelósi járulékok, életjáradékok, kegydijak, kegynevelési járulékok stb. 1932. julius 1-től kezdve az 1925. jii[ius 1. előtti időben járt nyugdíjba beszámítható javadalmazás alapul vétele mellett ellátásdijak további 2 százalékkal, az 1925. julius 1., 1931. október 31. közti időben járt és a beszámítható javadalmazás alapul vétele mellett megállapított ellátási dijak további 3 százalékkal, az 1997. október 31. utáni időben járt nyug- dijba beszámiiható javadalmazás^lapul vétele mellett megállapított ellátási dijak további 4 százalékkal csökkentendők. Az eddigi és mostani csökkentés azonban együttvéve 30 százaléknál nagyobb nem lehet. A lakáspénzre vonatkozóan az állami, vármegyei, államvasuti, állami vas-, acél- és és gépgyári, állami bányászati tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a honvédség, folyamőrség, vámőrség, csendőrség és államrendőrség tagjainak, továbbá a nyugdíjasoknak ós özvegyeknek az 1932. évi feb1 ruár 1. eiőtt járt lakáspénzét ós lakbérét 1932. augusztus 1-től kezdve az 1931, évi rendeletben a meghatározott százalékon felül további 3 százalékkal kell csökkenten1’. A házastársak közül a férj részére a teljes összegű lakáspénzt kell kiutalni, mig a feleség részére a lakbér összegének 50 százaléka jár. A családi pótlék az ez idő szerint megállapított összeg szerint, az 1932. év julius 1 tői a következőkép állapittatik meg : Az I. csoportban minden egyes igényjogosult gyermek után havi 22 P, a közös háztartásban élő feleség után havi .6 P, a II. csoportban minden egyes igényjogosult gyermek után havi 11 P, a közös háztartásban ólő feleség után. havi 5.50 P, a III. csoportban minden egyes igényjogosult gyermek után havi 10 P, a közös háztartásban élő feleség után havi 5 P, a IV. csoportban minden egyes igényjogosult gyermek után havi 9 P, a közös ház tartásban élő feleség után havi 4.50 P. A gyulai gréf Wenekheim- árvaház fiuiüternátiissá a Iáiul Gróf Wenckheim Krisztina 1872 junius hó 18-án tartotta esküvőjét az ország leg daliásabb mágnásával, gróf Wenckheim Frigyessel. A nemes grófnő a mennyegzöjét végtelen nemes gesztussal tette emlékezetessé. Elhatározta, hogy árvaházat létesít Gyulán, az elhagyott árvák nevelésére. Három év múlva a gondolat tetté vált: föíépült a gyulai árvaház Ibi Miklós világhírű budapesti műépítész tervei alapján Nuszbek Diósi József gyulai építőmester vezetésével. 1875 október 20 án Nogáll János dr. nagyváradi e. püspök fényes ünnepélyek közepette avatta fel az impozáns épületet. A Szent Vince rendi szerzetesnek anyaháza irgalmas nővéreket ren delt az árvaházba. Sajnos, az 57 óv óta fennálló, megmór- hetetlenül áldásos működést kifejtett ár/ahá zat is kikezdie a jelen idők nyomasztó anyagi helyzete. A mostani alakjában való fenntartása lehetetlenné vált. Hogy a nemeslelkü alapitó szándéka lehetőség szerint még:s megvalósit- tassók, az Árvaház továbbra is nevelési célo kát szolgál. Fiuinternátussá alakul át, amely ben Szalózi Szent Ferenc Társaságának atyái fogják a gimnáziumi tanulókat nevelni. A fimnternátusba való fölvételre már most lehet jelentkezni a gyulai r. k. reál- gimnázium igazgatóságánál vagy a plébánián. Bár részletes prospektus még nincs, beavatott ' helyről vett értesülésünk szerint a tartásdij a havi 60 pengőt nem haladja meg. Az irgalmas nővérek, akiknek hosszú időn át önzetlenül teljesített működését hálás szeretettel kísérte a vármegye ós a város közönsége, az iskolákban tovább is folytatják áldásos munkájukat. A nővérek a Kossuth Lajos-utca 16. számú házba költöznek, amelyet május folyamán alakítanak át e célra. Értekezlet volt a vármegyén a válságba jutott mezőgazdaság megsegítése érdekében. Folyó évi április hó 14 én tartatott meg a vármegyeházán ez az értekezlet, amelynek összehívásával a várna, közigazgatási bizottság bízta meg a vármegye alispánját. Az értekezleten teljes számban jelentek meg a meghívottak a vármegye minden részéből. A nagy érdeklődés mellett megtartott értekezleten a váimegye alispánja elnökölt s mint hallgató részt vett azon a vármegye főispánja isi Az értekezlet tárgya a válságba jutott mezőgazdaság megsegítésének módozatai ügyében való megbeszélés, illetve illetékes helyre felterjesztendő javaslat megszerkesztése volt. Az értekezleten elsőnek dr. Sebők Elek ügyvéd törv. hat. bizottsági tag szólalt fel, aki annak idején a közig, bizottságban szóvátelte az al- ispáni jelentés kapcsán a szőnyegen levő ügyet s aki már akkor előterjesztette a válságba jutott mezőgazdaság megsegítését célzó elgondolását, illetőleg tervezetét. Dr. Sebök Elek ügyvéd elgondolásának lényege az, hogy minden olyan birtok, amelynek- hozadóka a köztartozásokon és a megélhetéshez szükséges összegeken felüt iud nyújtani olyan feleslegei, amely a birtokot terhelő tőketartozás legalább 40 százalékának 5 százalékos kamatát elbírja, megmentendő. A tervezet szerint hitelező és hitelező között, külömbséget tenni nem szabad, tehát a hitelezőket egyenlő elbánás alá keli vonni s igy meg kell szüntetni a külön kielégítési jogosultságot, valamint a ranghely előnyét Az értekezleten a szóval előterjesztett tervezethez több felszólalás történt. Hozzászóltak a tervezethez Kacskovics Aladár, Meiiskó János, Kovács István, Gram- ling Alajos és dr Debreceni Iván. Az felszólalók lényegében magukévá tették indítványozó javaslatát, mégis azzal a kiegészitésse), hogy az adósságok hosszúlejáratú kölcsönökké konvertáltassanak, azonkívül azok fizetésére legalább egy évig terjedő moratórium adassák s kormányintézkedés történjék a termény és állatárak emelésére is Az értekezlet dr. Sebők Elek tervezetének elfogadásán kívül magúévá tette a Varmegye alispánjának azt a javaslatát is, mely szerint a szóban levő torvezet minden vonatkozásban való felülbírálása céljából és a végett, hogy idevonatkozóig a törvényhatósági bizottság elé terjesztendő javaslat megszerkesztessék, — egy szü- kebb körű bizottság alakíttassák, illetve hívassák össze, amelynek keretében bankférfiak is helyet foglaljanak. A szóban levő ügy mezőgazdasági vonatkozásaira tekintettel intézkedni fog a vm. alispánja az iránt is, hogy a jelzett szükehb körű bizottság javaslata a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnek is xnegküidessék abból a célból, hogy arra észrevételeit megtehesse. A református gyermekloiiylia befefezése. A református egyház szegény gyermekeket ingyen ebéddel ellátó gyermekkonyhája, mely múlt év december 1-től kezdve mindennap 140 gyermeket látott el meleg ebéddel, gyüle- lekezetünk nemes szivü közönségének áldó zatos adományaiból a vármegye és a város segítsége mellett április hó 15 ón szüntette be ingyen ebéd akcióját, mely alkalommal azaz pénteken délelőtt fél 12 órakor a templomban gyermekek ós szülők jelenlétében bálaadó Istentiszteletet tartott Harsányi Pál esperes.
