Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-04-06 / 26. szám
2 ß é k é i 1932. április 6. Az árvízveszély elmúlt. Korossy György főispán az alábbi megnyugtató kijelentést tette a vármegyei kisgyiilés április 5-iki ülésén. A Fehér-Körös folyó hó 4-én hajnali 4 órakor kulminált és ÍCisjenő alatt Romániában elérte a töltés szintjét, sőt azon át is csapott. Korossy főispán ekkor kapta a jelentést, hogy Fehér-Körös jobb oldali töltésén a viz Kisjenő alatt átfolyik és gátszakadástól lehet tartani. Ezek voltak a legkritikusabb pillanatok. Fél ötkor az említett helyen a töltés átszakadt, mégpedig várakozás ellenére a balparton, ami a magyar területek közvetlen veszélyét megszüntette, mert igy a viz ahelyett, hogy egyenesen a határon át Gyulavári felé vette volna útját, beáramlott a József-nádor csatorna, Csohos-ér és a Fehér-Körös deltájába. Tekintve azt, hogy a Fehér-Körös vize a gátszakadáskor kulminált, továbbá azt, hogy a Csohos-ér gátja igen erős és a Románia és Gyulavarsánd község közerője a a legnagyobb felkészültséggel védekezik, igy a Fehér-Körös részéről a magyar területek veszélye, — ugylátszik — elmúlt. Az árvédekezés most már főként a Fekete-Körösre szorítkozik, ahol ennek mellékfolyója : a Töz vize fenyeget elárasztással. A Fekete-Körös vize Fekete-tótnál Romániában elérte a legmagasabb eddigi vízállást és 23 cm-rel meghaladta az 1919. magasságot is. így a Töz vizét visszanyomta, amely kitört a gáton és áthaladt a magyar határon s elérlte az u. n. lokalizáló töltést. Ma azonban már a Fekete* Körös 6 cm-rel apadt az utóbbi órákban, amit igen jó jelnek lehet tekinteni. A hatóságok védekezése most az első védelmi vonalra, az u. n. lokalizáló töltésre irányul. A vizet itt minden valószínűség szerint fel lehet fogni és ez esetben aránylag csekély terület lenne elöntve a határon Régen volt Gyulán olyan magas nívójú hangverseny, aminőt a Szociális Misszió Társulat gyulai szervezete rendezett vasárnap este az Ipartestületben a szegények javára Takácsy Dénes váradegyházmegyei karkáp Ián, énekművész és Privler Gyula Endre zeneszerző, zongoraművész közreműködésével. Ez az est a gyulai Közművelődési Egyesület fénykorát varázsolta vissza, azokat az estéket, amiknek szereplői olyan művészek voltak, akik nemcsak beérkeztek már, hanem nevük ott ragyog a magyar tehetség dicsőségére a művészet égboltján. A vasárnapi est ismét olyan közönséget hozott egybe, amelyet ritkán láthatunk. Nagy számban jött el az intelligencia, a társadalom vezetői, a gyulai katolikus élet előkelőségei és sokan-sokan a társadalom minden rétegéből. Egyrészt a szegények javát segítették elő, másrészt az értékes szereplők csillogó művészetével megszépítették egy estéjüket a nyomorúságos hétköznapok szürkeségében. A szereplők ? Takácsy Dénes. A mienk, ha a fővárosban is él most. Itt tanult, itt lelkipásztorkodott s itt-gyönyörködött szépséges, bársonyos hangjában a nagy közöninnen. Ha itt nem sikerülne megállítani az áradást, úgy a védekezés visszavonul a második védekezési vonalra, az u. n. Pikó gát és a Gyulavári körgát vonalára. Ez már nagyobb bajt jelentene, mert ez esetben a Gyulavári uradalom viz alá kerül. Mielőtt a viz beömölhelne a Fehér- és Fekete-Körös deltájába, még egy védelmi vonalat, a Gyula- Sarkadi vasuttöltést kellene átszakitania. A helyzet azonban ma már korántsem olyan fenyegető, hogy az első védelmi vonal feladásától komolyan tartani lehetne. A Fekete-Körös apadása és a hatóságok állandó éber védekezése, a nagyobb veszélyt elfogják hárítani úgy, hogy az 1925—26. katasztrófa aligha ismétlődhetik meg. A magyar és román hatóságok a legszorosabb együttműködést fejtik ki a védekezés terén és ez ideig Romániában is óriási erőfeszítéseket tettek a veszély elhárítására. A veszélyeztetett helyeken minden hivatalos közeg állandó permanentiában van. Békésvármegyáben Korossy főispán éjjelnappal személyesen irányítja a védekezést. A főispán ma reggel 6 órakor kiment a Fekete-Körös Remetei hidjához, ahol megtekintette a védekezési munkálatokat és a lakosságot személyesen nyugtatta meg. Délután 1 órakor mérnöki bizottsággal ment ki, ahol megtekintette a védekezési munkálatokat és a védekezés végső programját megállapította. A lakossság érthető izgalommal várja a fejleményeket és a különféle rémhírek még fokozzák a nyugtalanságot, éppen ezért itt is hangsúlyozzuk, hogy a nagy veszély már elmúlt és minden hir, amely ettől eltérő, csak a megrémült emberek kitalálása és minden komoly alapot nélkülöz. ség. S ez a hang azóta nagyon sokat fejlődött. Nemcsak ércesebb, csengőbb lett, hanem gazdagabb és szélesebb skálájú minden érzés, hangulatkifejezésre. Meglepetést szerzett előadásának választékosságával, mélységével azoknak, akik többször hallgatták. A másik szereplő : Privler Gyula Endre. Fiatal, komoly művész: zeneszerző, de a legválasztékosabb izlésüek és tehetségüek közül való és zongoraművész, akit nem érdekelnek az utszéli, közepes sikerek, csak a mélységek és a magasságok. Takácsy Dénest zugó tapsok köszöntötték megjelenésekor a pódiumon. Ez a szeretet csak fokozódott minden egyes száma után. Melyik volt szebb, értékesebb ? Mindegyik más volt, mindegyik tiszta, ragyogó művészetet reprezentált. Sokáig lelkűnkben visszhangoz Haydn „Teremtés“ oratóriumából Rafael megkapó áriája, Mendelsohn s Beethoven két klasszikus szerzeménye (Aria az „Éliás oratóriumból, Vezeklés). Legszebb emlékeink közé tartozik, hogy Tőle és úgy hallhattuk Wolfram dalát az estcsillaghoz. s Gounodnak Valentin imáját a Faust. c. operából s vele ujjongtunk, köny- nyeztünk és meghatódtunk, mikor Privler Gy. Endre Máriaénekét és, az Orosz Iván költeményét megzenésítő Éjszakát, Demény: Nincs már nóta a faluban, Tarnay: Ilők fordulásában c. müdalokat s Kacsóh Rákóczi megtérését énekelte a közönség forró tapsaira. Ritka, meleg, tüneményes siker volt Takácsyé, amely ritkítja párját Gyulán. Privler Gyula Endre Haydn G-moll szonátáját, Beethoven Sonata patetique-jét, Chopin Polonaise-ét és Liszt Balladáját játszotta zongorán bravúros tudással, ragyogó technikával s a mű szépségébe való elmélyedéssel. Először hallottuk Gyulán. Vasárnap esti szereplése után szeretetteljes érdeklődéssel figyeljük pályája emelkedését. Az est megrendezése a Szoc. Misszió vezetőségének és tagjainak érdeme. A rendezést ezúttal is elismerésreméltóan támogatta Zuzmann János, az Ipartestület derék vendéglőse. Őszinte és hálás elismerés illeti meg a gyulai társadalmat, amely ismét ilyen fényes jelét adta a Szoc. Misszió munkássága megbecsülésének, másrészt sok-sok nyomorgónak szerzett néhány, gondoktól mentes, boldog órát. Bcthlcn-bál. A Bethlen Gábor Szövetség gyulai fiókjának szombat esti »Bethlen-bálja« a zöldfarsang igen jól sikerült táncmulatsága volt. A tavasz vonult be a pavilion nagytermébe ez estén. Üde arcú, szép ruháju lányok és asszonyok, — mindmegannyian tavasz szinpompás virágaihoz hasonlók, — töltötték meg a villanyfényben úszó termet. A táncosok, mint méhek szálltak virágtól virághoz és járták szorgalmasan Bakró Józsi majd tüzes, majd andalító muzsikájára a táncokat. Nem volt pihenés, nem volt nyugovás reggel 5 óráig, fáradhatatlanok, jókedvüek voltak a bálozók. A jól sikerült bál sokáig emlékezetében marad a résztvevőknek. A bált megelőzően a szövetség elnöksége vacsorán látta emlékül a szereplőket. Szép felköszöntőt mondottak Szász Domokos elnök és Rózsa Gyula áll. tanító. Komjátszegi vendéglős jó konyhája dicséretet érdemel. Magyar misekönyvek, vallásos iratok terjesztése. Á Szent István Társulat propagandája Gyulán. A magyar katolikusság közel 100 esztendős erkölcsi testületé, a Szent István Társulat évek óta csendes, de erőteljes és meggyőző propagandát fejt ki az országban a katolikus irodalom erősítése érdekében. Gyulára is megérkezett a kiküldött propaganda — tisztviselő, aki a város hitéhez és egyházához hü katolikus lakosságának körében máris jelentős eredményeket ért el. Tevékenysége ezúttal főkópen a vallási kiadványok, remekbe- késsült imakönyvek, magyar-latin ssövegü misekönyveknek könnyű részletfizetéses feltételekkel való elhelyezésére terjed ki; de önként értetődően rendelkezésre bocsátja a híveknek a százados Szent István Társulat minden más kiadványát is. A Szent István Társulat megbízottja még mintegy 10 napig marad városunkban és reggelenként 8—9 óra kösött a róni. kath. belvárosi iskola irodájában található. Városház-utca 19-21 sz. 133 5-* HÁlTa JEIiJLÄ'Ä« Nagy és előkelő közönség jelenlétében hatalmas sikert aratott Takácsy Dénes és Privler Gy. Endre hangversenye. A művészi színvonalon állő estet a Szociális Misszió Társulat gyulai szervezete rendezte.
