Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-06-03 / 44. szám
LXIII. évfolyam 44, szám. Szerda Gyula, 1931« Junins 3 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Hősök emlékünnepe. Kérelem a magyar társadalomhoz! Junins 4-én tizennegyedik évfordulójához érünk Trianonnak. Minden év, amely a reánk kényszeritett békeparancs óta eltelt, növelte szétszaggatott nemzetünk szenvedéseit és veszteségeit. A mesterséges uj hatá rokon innen és túl egyre tart és fokozódik e gazdasági nyomorúság s az elszakított részeken élő magyarság egyre nagyobb nehézséggel tudja fenntartani nemzeti kultúrájának maradványait. Bármily legyengültek is vagyunk azonban, nemzetünk lelke nem csüggedt el, él rendületlenül mindnyájuukban a remény s a Gondviselés kegyelmébe vetett erős bizalom, hogy Trianont is tnléljiik, amiként túléltünk ezer év alatt annyi más nagy katasztrófát is. A Magyar Nemzeti Szövetség megalakulásának első pillanatától kezdve legszentebb hivatásának tartja, hogy minden eszközzel küzdjön a Magyar Igazság diadaláért, hazánk területi épségének teljes helyreállításáért. Már 1925. év március havában tartott vá lasztmányi gyűlésének határozata alapján — minden más bel- és külföldi nagyobbarányu akcióit megelőzően — azzal a felhivással fordult a magyar királyi kormányhoz, valamint a törvényhatóságok utján a magyar társadalomhoz, hogy Trianon ellen, a békeparan- csok mogváltoztatása érdekében nyíltan vegyük fel a harcot. Szövetségünk ezenbivül úgy a Népszövetséghez 1929 ben intézett beadványával, valamint a külföld számottevő tényezőihez ismételten küldött felvilágosító irataival, továbbá a külföldi sajtó utján és társadalmi érintkezések révén állandóan igyekezett a Magyar Igazság nagy ügyének a külföldi közvéleményt megnyerni. Hála a Magyar Igazság nagy hóditó erejének, a revíziós mozgalom úgy itthon, mint a külföldön egyre erősödik és immár kétségtelen, hogy a békeparancsok megvál toztatásának kérdése napirendről többé le nem vehető. Még a volt ellenséges államokban is kiváló államférfiak, neves irók és köz életi vezető egyéniségek hirdetik ma már nyíltan, hogy addig béke és fejlődés nem lehet a Duna völgyében, amig a magyar nemzetnek igazságot nem szolgáltatnak. A magyar társadalom kötelessége, hogy a békeparancsok gyökeres megváltoztatásának feltétlen szükségét állandóan és következetesen hangoztassa és minden alkalmat megragadjon arra nézve, hogy a rajtunk elkövetett szörnyű igazságtalanságok jóvátételét egyaka- rattal követelje. Országszerte szokássá vált már, hogy minden évben junins 4-én a békeparancs kényszerű aláírásának évfordulóját jelentő napon, a magyar társadalom újra meg újra felemeli tiltakozó szavát Trianon ellen. A Magyar Nemzeti szövetség hivatásához tartozó kötelességének tartja, hogy e tiltakozásra minden évben nyomatékkai felhívja a magyar társadalom figyelmét. Az idén — a Népszövetség ülésére való tekintettel — május hó 17*én tartottak ugyan a hazafias társadalmi egyesületek Budapesten és számos vidéki helyen tiltakozó gyűlést és felvonulást, de ebből korántsem követkozik az, hogy ez évben nemzeti nagy szerencsétlenségünk gyásznapjának évfordulóján elmulasszuk az emlékezés fáklyájának immár nemzeti szokássá, hazafias kötelességgé emelkedett meggyújtását és fogadalmának megismétlését, hogy soha nem lankadó erővel küzdünk tovább Trianon ellen. Ez okból a Magyar Nemzeti Szövetség tisztelettel felkéri Helyi Bizottságait, továbbá az egyházak, iskolák, vármegyék, városok, községek vezetőit, hogy jnnius 4-éröl az idén se feledkezzenek meg és a helyi körülmények által megengedett módon és a nagy nemzeti gyásznak megfelelő komoly formában emlékeztessék úgy a felnőtteket, mint az ifjúságot arra, hogy mi történt hazánkkal Trianonban s hogy ez ellen küzdeni és Magyarország történetileg megszentelt ezeréves határainak visszaszerzésén munkálkodni, minden magyar embernek legelső kötelessége. Végül tisztelettel kérjük, szíveskedjenek minden városból és községből Szövetségünket néhány sorban értesíteni arról, hogy miként emlékeztek meg a trianoni gyásznapról. A beküldendő értesítéseket hivatalos lapunkban, a »Nagymagyarországc-ban közzé fogjuk tenni. Budapest, 1931. május havában. A Magyar Nemzeti Szövetség nevében: Dr. ájtai József Br. Perényi Zsigmond ügyv. alelnök. orsz. elnök. Május hó utolsó vasárnapján ünnepli csonka országunk a világháborúban elesett hősi halottaknak emlékét. Ebbe a mélyér- telmü, kegyeletes ünnepségbe impozáns módon kapcsolódott be Gyula város társadalma, mely emlékezetessé tette ezt a vasárnapot nagyszabású ünneplésével Ragyogó május délelőtt hatalmas közönség gyűlt egybe minden felekezet templomában, ahol ott láttuk a társadalom vezetőségét, a katonaságot, a hivatalokat és az iskolákat. És ezer és ezer ajkról szállt az ima az Egek Urához a jobb, a boldogabb jövőért annyi szenvedés, annyi vóráldozat után. Az ünnepség második része a Kossuth- téren ment végbe. A hatalmas téren a fegyveres erő alakulatai sorakoztak díszben tisztjeik ólén és ott láttuk a megye, a város előkelőségeit, a cserkészek, leventék festői csoportját s az összes gyulai iskolákat. Az égető napon hatalmas közönség hallgatta nagy lelkesedéssel és meghatottsággal az ünnepi műsort, melynek első számaként a m. kir. 10. honvéd gyalogezred kitűnő zenekara a Himnuszt intonálta szivet-lelket megrázó művészettel. Az Erkel Ferenc Dalkör és a Ref. Énekkar a Magyar Hiszekegy és Nam, nem, soha! nagyszerű erővel, pompás összhanggal előadott számokkal tette gazdagabbá az ünnepség műsorát, melynek keretében Varga Gyula dr. polgármester hazafias lelkességgel elmondott megnyitó beszédében gyönyörűen vázolta az ünnepség fenséges jelentőségét s célját és üdvözölte a megjelent katonai és polgári előkelőségeket, valamint a meglepően nagyszámban összegyűlt hallgatóságot. Az ünnepély fénypontja, hosszú időre szóló benső élménye Harsányi Pál ref. esperes remek ünnepi beszéde volt, mely művészi felépítésével, szónoki lendületével, a hazafias érzés tüzével messze túlhaladta a sablonos ünnepi szónoklatok csillogását, frázisokban való tobzódását. Beszéde a magyar katona hősiességének, áldozatosságának, bátorságának, nemzeti érzésének apoteózisa volt s megállapította, hogy a magyar katona nem vesztette el a háborút, de kicsavarta kezéből a fegyvert az erkölcstelenség, az irigység, a bűnös nagyravágvás s az eszmények lerombolása és a pártoskodás. Ez a kegyeletes ünnep megtanít bennünket a hősök tiszteletére s az ő emlékük pedig arra, hogy ne pártoskodjunk tovább, ne nézzük, ki melyik templomban imádja Istent, ne tekintsük, ki gazdag, ki szegény, ne válasszon el bennünket, hogy egyikünk tanult ember a másikunk egyszerű ésszel rendelkezik, hanem szeressük egymást, tartsunk össze s — ha a hősi halottak példájára — az áldozatkészség, az összetartás erényei ékeskednek lelkűnkben, a mai nehéz íz IpjflislíKl iiiiiiiliíi i Uiroserliben 1931. junius 7-én, kedvezőtlen Idő esetén 14-én.
