Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-02-25 / 16. szám
LXI1I. évfolyam 16 sxám Szerda Gyula, 1931« február 365 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. IjiI/IVJlíiu POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY -FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A gyulai A gyulai föld munkásszo vetkezet a fejlődés utján. — Steuer György dr. orsz. képviselő hatalmas beszédet mondott a földmunkáskérdésről. — A kubikusok atyjának ünneplése. — Kubikusok emlékirata a kormányhoz. — Táviratilag üdvözölte a gyűlés Mayer dános földmivelésügyi minisztert és Grabovszky Miklós min. tanácsost. A Gyulai Földmunkások Vaiiaikozó Szövetkezete vasárnap délelőtt tartotta meg a Göndöcs-nópkerti pavillonban 1930. évi közgyűlését. Ez a közgyűlés ünnepi napot jelentett a földmunkásoknak különösen azért, mert ismét körükben üdvözölhették a szövetkezet nagynevű megalapítóját, a keresztény földmunkásság atyai- jóbarátját: Steuer György dr. ny. államtitkárt, országgyűlési képviselőt, aki Molnár Miklós dh 0. K. H. főellenőr és Szabados Mihály dr. titkár kíséretében érkezett meg a nagyszámban összegyűlt szövetkezeti tagok meleg ovációja közepette. A közgyűlést — Csomós János elnök távollótében — Megyesy Ágoston dr. ügyv.- igazgató nyitotta meg. Megnyitójában lelkes szavakban üdvözölte a megjelent tagokat. A szeretet ás nagyrabecsülés érzésétől áthatott beszédben köszöntötte Steuer György dr. orsz. képviselőt, „a kubikusok atyját“, aki országgyűlési képviselővé történt . örvendetes megválasztása óta eiőször jelent meg a gyulai földmunkás közgyűlésen. A magyar földműn- kásság érdekében kifejtett apó stoli működése, a szegény emberek javára folytatott küzdelme nyitott könyvként állanak minden kubikos előtt Ezekben a nehéz időkben is reális eredményeket tudott produkálni ez az önzetlen közéleti működés- Jóságát, szeretetét érzi és napról napra tapasztalja a gyulai földmunkásság. Ezért — a megjelentek egyhangú, lelkes éljenzése közt — indítványozza, hogy egyrészt örömüket fejezzék ki Steuer György dr.-nak orsz. képviselővé történt megválasztása fölött, másrészt önzetlen, apostoli működése a közgyűlés jegyzőkönyvében örökittessék meg. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps) Ugyancsak örömmel és egyhangúlag fo gadta el a közgyűlés elnöklő ügyv.-igazgató- nak azt a javaslatát, mely Grabovszky Miklós min. tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium elnöki osztálya vezetőjének működése 25 éves jubileuma alkalmával leendő távirati üdvözlését célozta A szövetkezeti eszme nagy pártfogóját, a gyulai földmunkások által is jói ismert és nagyrabecsüit Grabovszky Miklós min tanácsost hosszan és melegen ünnepelték a megjelentek. Ugyancsak szívélyes ós őszinte ünnep lés övezte körül a jelenlevő Molnár Miklós dr. O. K. H. főellenört, aki pár héttel tett doktorátust a Közgazdasági Egyetemen. Ő régi ós nagymértékeit ismerőse a szövetkezetnek, akinek minden látogatása a szövetkezetnél a helyes irányítás, a komoly ós szeretetteljes tanácsadás jegyében folyik le. A közgyűlés mély részvéte mellett pa- rentálta el az elnök Kocsondy Jánost, ki régi tagja ós pánzlárnoka volt a szövetkezetnek ós Gedeon Árpád 0. K H. főellenőrt, kinek tragikus halála minden őt szerető ós tisztelő gyulai földmunkást a iegőszintóbb fájdalommal töltött el Molnár Mikiós dr. főellenőr megköszönve a közgyűlés üdvözletét, ismertette a gyulai szövetkezet vagyonmérlegét. Dacára a nehéz gazdasági viszonyoknak, az eredmény elég kielégítőnek mondható. Az igazgatóg ós felügyelőbizottság jelentéseit felülvizsgálta, azokat helyesnek találta s a nyereség felosztásira javaslatot terjesztett elő, melyet a köz gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután az igazgatósági és felügyelőbi- zottsági lejárt mandátumok fölött határoztak. Igazgatósági tagokul újból ós egyhangúlag megválasztották: Vass Istvánt, ifj. Rostás Mihályt és Sándor Istvánt. Felügyelőbizottsági tagok lettek : Endrész József (elnök), Beke Lajos, Gergely József, Pálinkás István és Hajdú István. Nagy éljenzés közt állott fel Steuer György dr orsz. képviselő Szeretettel ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a csongrádi földmunkásszövetkezet korszakos indítványát, mely elöljáróban hangsúlyozza, bogy a földmunkásság elitéli a közrendet veszélyeztető tüntetéseket ós zavargásokat, mert ezekkel a munkanélküliség súlyos bajait és a munkaügyi problémákat közmegnyugvásra megoldani nem lebet A határozati javaslatot — Steuer György dr. indítványára - a gyulai szövetkezet is magáévá taszi ós küldöttségileg a kormány elé a következő javaslat előterjesztését kéri: 1 A földmunkásszövetkezetekben tömörült földmunkások üdvözlik és kérik Mayer János földművelésügyi miniszter urat, bogy a földmunkaszövetkezetek által évről évre, valamint Békés, Csongrád, Jász Nagykun-Szoinpk vármegyék főispánjai és alispánjai által a munkanélküli földmunkások ezreinek elhelyezkedése érdekében előterjesztett javaslataikat tűzze napirendre ós azok végrehajtásáról gondoskodjék. 2. A munkavállaló szövetkezetek központja tájékoztassa a kormányt az alföldi ós tiszavidóki föidmunkásnóp jelenlegi súlyos gazdasági és szociális helyzetéről ós mutassa ki azt, hogy az ország területének igazságtalan megcsonkításával, gazdasági és pénzügyi sajnálatos leromlásával bekövetkezett munkanév i<ülisóg bajaiért nem okolható a földmunkás- nép, illetőleg a munkanélküliség nem vezethető vissza arra, hogy a föidmunkásnóp nem akar a mezőgazdaságban elhelyezkedni. A magyar mezőgazdaság úgy a múltban, mint a jelenben űzött külterjes gazdálkodása mellett a földmunkások ezreit nem tudta sem a múltban ós nem tudja a jelenben sem foglalkoztatni, hiszen ép ezért tértek át a földmunkások ezrei annak idejében a kubikolásra. A földmunkások megélhetését biztosítani hívatott kereset mellett a legnagyobb örömmel készek a mezőgazdaságban elhelyezkedni, csak adják meg nekik erre a tényleges lehetőséget 3. A földmunkásnép legszélesebb rétegeiben uralkodó nagy munkanélküliség főleg a kifejezetten munkásvármegyékben, nevezetesen: Békés, Csongrád, Jász-Nagykun Szolnok vármegyékben és Pestvármegye déli ró szében érezteti káros kihatásait, amelyeknek a rendelkezésre álló csekélyebb anyagi eszközöknek ezekre a vármegyékre való központosításával kell a lehetőség határai között ellensúlyozni. A muDkásvármegyók vizszabályozási ós vízrendezési, valamint csatorna ós útépítési munkálatainak végrehajtásához kell elsősorban az illetékes vármegyéknek az államsegélyeket kiadni ós azzal, bogy az államsegélyeket valamennyi vármegyére csaknem egyenlően felosztva kiadják, a tiszavidéki földmunkásnép körében uralkodó gazdasági ós szociális bajoknak elejét venni nem lehet. 4. A kormány csak azoknak a földmunkáknak végrehajtásához adja meg a kórt államsegélyt, amelyek kézi munkaerővel elvégezhetők mert a kotrógépeknek a munkanélküliség idejében államsegéllyel1,való foglalkoztatása csak súlyosbítja a muukanélkülisóg közismeretes bajait. 5. Azoknál a földmunkáknál, amelyek elvégzéséhez anyagismeret, térszemlélet ós szaktudás megkivántatik, hivatásos kubikusokat foglalkoztassanak ós ezeket a földmunkákat versenytárgyalás mellőzésével a költségvetésben előirányzott egységárak mellett közvetlenül a földmunkásszövetkezeteknek adják ki, mert egyébként a földmunkák elvégzése sokszor jóval több költségbe kerül ós a hivatásos és nagycsaládu földmunkások kereseti lehető sógüktől ós a mindennapi megélhetésüktől elesnek. 6. Az alföldi és tiszavidóki földmunkás- nép körében uralkodó és évről évre súlyosbodó munkanélküliség lehető enyhítése érdekében kívánatos volna, hogy a kormány az előterjesztett javaslatoknak napirendre tűzésén ós tényleges végrehajtásán kivül a kormány tűzze legsürgősebben napirendre az Országos Mező- gazdasági Kamara, a Magyar Gazdaszövetség a Falu Országos Földmivelőszövetség ós a Munkavállaló szövetkezetek központjának bevonásával a munkavállaló szövetkezetek által a földmunkások egyrószónek kis haszonbérletek utján való szükségszerű letelepítésének kérdését, mert anélkül a loldmuukanólküliség kétségbevonhatatlan súlyos problémája a további gazdasági ós szociális bajok lehető megelőzése érdekében nem enyhíthető ós közmeg- nyugvásra meg nem oldható.
