Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-02-21 / 15. szám
1931. február 21. Békés 5 Gyula, éghajlata. Azonos földrajzi fekvésű és tengerszin feletti magasságú területek különböző vidékének égajlatá- ban lényeges különbségek nem észlelhetők. így égajlata szempontjából Alföldünk is meglehetősen egységes terület. Az előforduló különbségeket leginkább a nap besugárzási szögét módosító földrajzi szélesség szabja meg, mert magasabb földrajzi szélességen kisebb a nap besugárzása és alacsonyabb a hőmérséklet, kisebb szélességen a nagyobb besugárzással magasabb hőmérséklet jár együtt Ezek megállapítása után talán különösen hangzik, ha egyetlen város égajlatával akarunk foglalkozni. Az árnyalatokat tekintve azonban a területrészleteken is vannak különbségek s hogy az egészről helyes képet nyerjünk, a részleteket is fel kell kutatnunk, mert ezek alapján nyerhetünk csak összefoglaló megállapítást. Az égajlat sok részeleme közül a hőmérséklet és a csapadék a legfontosabbak. A laikus ember annyifelé elágazó érdeklődésében csak ezek tarthatnak számot figyelemre, mert milyenségük nemcsak a gazdasági életben minden másnál számottevőbb. hanem azért is, mert mindennapi életünk nagyon sok szállal fűződik hozzájuk, illetőleg függ tőlük. Az égajlat többi eleme mint, a légnyomás, besugárzás, szél iránya és erőssége, felbözöttség, villámlás stb. már olyan jelenségek, melyek közvetlenül kevésbbé befolyásolják érdekeinket és igy érdeklődésünkre sem tarthatnak számot. Városunkban csak a csapadékot figyelték rendszeresen hosszabb időn keresztül, a másik legfontosabb égajlati elemet, a hőmérsékletet nem Sajnos mindössze csak nyolc esztendőről (1881—87, és 1903. vannak rendszeresen összegyűjtött hő- mérsékleti adataink. Ezek eredményeiből készült az alábbi hőmérsékleti táblázat, mely hosszabb időre kiterjedő vizsgálatok alapján az utolsó számjelben más képet mutatna. A számok az illető hónap középhömérsékletét mutatják. január 1-4° C julius 22-9° C február 0-4° C augusztus 21-0° C március ő'5° C szeptember 17-4° C április 11-5° C október 10-9° C május 171° C november 4 6° C juuius 20 2° C december 0 0° C Az évi közepes hőmérséklet 10'8° C megíelel az Alföld középső része átlagos évi középhőmérsékletének. A leghidegebb hónap január, a legmelegebb Julius. Az előbbiben 3-a körül száll legalacsonyabbra, az utóbbiban 17-e körül legmagasabbra a hőmérséklet. Az évi ingadozás, vagyis a januári és júliusi hőmérséklet közti különbség az egész Alföld úgynevezett szélsőséges éghajlatának megfelelően magas: 24'2° C. A másik legfontosabb éghajlati elem, a csapadék adatai tekintetében már szerencsésebbek vagyunk, mert sokkal több áll belőlük rendelkezésünkre. A rendelkezésre álló negyvenhat évben (1871 — 1916) történt megfigyelés adatai alapján a csapadék évi közepes mennyisége 5913 mm. A havi átlagos elosztást a következő táblázat szemlélteti : Hónap mm. A csapadékos- ságban hányadik hónap? Hány siázaléka az évi csapadéknak ? január 37 0 XL 6 2% február 28-1 XII. 4-7% március 38 8 X. 6 6% április 51 3 V. 8 6% május 67-8 II. 115% junius 76-6 i. 12 9% julius 55-1 III. 9-3% augusztus 497 VI. 8-4% szeptember 468 VII. 7'9% október 527 IV. 8'9% november 43-8 VIII. 7-4%-december 436 IX. 7-4% Ebből a táblázatból többféle megállapítást vonhatunk le. Mindenekelőtt azt, hogy az év legcsapadékosabb hónapja június. Az év csapadék- mennyiségnek egynyolcada hull le akkor. Utána május, majd julius következik. Ezek után jön október, az őszi esőzések hónapja. Legszárazabb február, mert az évi csapadéknak csak egyhuszada hull le akkor. A növények vízszükséglete a magas hőmérséklet következtében beálló erős párolgás miatt a három nyári hónapban (június, julius, augusztus) a legnagyobb. Az évi csapadékmennyiségnek csaknem egyharmad része (30 6%) ezekben a hónapokban esik. Júliusra és augusztusra kedvezőtlennek kell mondanunk ezt az elosztást, mert a hőmérséklet sokkal magasabb, mint júniusban, de a csapadék jóval kevesebb. Julius hőmérséklete 2-7°-kal magasabb júniusénál, de a csapadéka 21 mm-rel kevesebb. Augusztus csapadéka pedig nem csak kétharmad része a júniusinak, de valamennyi közül a legfelhötlenebb hónap, tehát az erős besugárzás miatt sokkal nagyobb az elpárolgás. A növényélet fejlődését, virágzását és terméshozamát illetőleg a márciustól júniusig terjedő négy hónap a legfontosabb 39‘8%-a hull le ilyenkor a csapadéknak, tehát 6%-kai több, mint ami egyenletes elosztás mellett megilletné. Ez fölöttébb kedvezőbb a gabonafélékre. A növényi élet, elsősorban a mezőgazdasági termények jó fejlődésének fontos feltétele a csapadékos napok számának arányos megoszlása is. Sokkal előnyösebb, ha több napra oszlik el ugyanaz a csapadékmennyiség, mintha hirtelen zudul le. Előbbi esetben beszivárog a talajba, utóbbi esetben pedig anélkül, hogy a növényeknek hasznára válnék, elfolyik. Évenkint átlag 86 csapadékos napunk van s ezek hónaponkint a következőképen oszlanak meg: május, junius 9, március, április 8, január, julius, október, december 7, február, augusztus, szeptember, november 6. Ha minden évben a felsorolt adatok következetesen ugyanazok volnának, sem a csapadék mennyiségére, sem eloszlására nem lehetne sok panaszunk. Sajnos azonban a feltüntetett számok csak középértéket, átlagot mutatnak, amelytől nagyon sok az eltérés. A csapadék eloszlását nem irányítja szigorú szabályosság s az egyes évek szerint igen nagy eltérések vannak a mennyiségben, de méginkább az eloszlásban. Ha a csapadék mennyisége az átlagnál jóval kevesebb, akkor a mezőgazdaságban bekövetkezhetik a katasztrófa, különösen, ha még Telefon 82. Telefon 82. „KIRÁLY“ Filmszínház Gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. sz. 1931. évi febrnár hó 21-én és 22-én Szombaton Vasárnap délntán l/Ál és este ’ ab délután 8 *4, •jíí és este órakor i|a9 órakor Magyar Híradó honi aktualitások 1 felvonásban. Világfiilm! Világfilm! Minden idők legnagyobb filmje Cnll Me Christo Alexander Dutnas világhírű regénye filmen 2 részben, 18 felvonásban. Mindkét rész együtt. I. rész: A lakatlan sziget kincse. U. rész: Az élő bosszú. Főszereplők: lean Angelo és Lil Dagover. a 400 mm-t sem éri el, mint a még mindig emlegetett 1863. évben, vagy 1894-ben amikor csak 384 mm. csapadék volt, tehát kétharmadát sem ütötte meg az átlagosnak. Ezzel szemben 1915-ben 748 mra-t mértek. Az is nagy baj, ha száraz, esötlen napok nagy számmal következnek egymás ntán. Épen a mi vidékünkön gyakori ez a jelenség. A megfigye lés szét int évenkint átlag két-három olyan periódua van, amikor legalább 15 napig nincs eső. A leghosszabb ilyen periódus 1897-ben volt s 52 napig (okt 7—nov. 29) tartott. A legtöbb lecsapódással járó, nyugodt esőzést hozzánk a rendesen déli széllel kezdődő és északival végződő, úgynevezett mérsékelt égövi ciklonok hozzák A téli tartós hótakaró nem tartózik a gyakori jelenségek közé, csak zord teleken fordul elő. A zivataros napok száma 20—25-re megy fel évenkint. Gyakoriságuk a tavasz végén és nyár elején a legnagyobb, ősz felé csökken A nyári csapadékmaximumot a zivataroknak tulajdoníthatjuk, mivel a zivatarokkal nagytömegű esők járnak. A zivatarokkal kapcsolatosak a jégesők is. Ha az itt leirt éghajlati megállapításokat, báj ezek Gyulára és környékére vonatkoznak, ösz- szehasonlathatnók egy másik alföldi hely adataival csak lényegtelen s csak az árnyalatokra vonatkozó eltéréseket állapíthatnánk meg, de mégis csak volnának különbségek, tehát elég pontosan elhatárolható az éghajlata az olyan kicsiny földrajzi egységnek is, mint egy város környéke Dr. Mihalik László. TÖBVÉKVHEZÉS. Rovatvezető K. T. Normálstétus. A magyar közvélemény érdeklődésének központjában bizonyára első helyet foglal el az a tervezet, amely állítólag 6 évre rögzíti meg az állami alkalmazottak létszámát. Bár e rendelet főbb alapelvei körül teljes a homályosság, mégis annyi kiszivárgott, hogy ez nem zárja el az egyes státusokban az előremenetel lehetőségét és azokban a státusokban sam történik meg az előrehaladás végleges elzárása, amelyekben nem sikerült az egy évre megállapított kontingensre csökkenteni a tisztviselők létszámát. Állítólag az a cél, hogy még ilyen státusokban is minden negyedik tisztviselő számára lehetővé kell tenni az előlépést. A normálstátust az egyes tárcák azonos elvek alapján állították össze. így történt ez az igazságügyi tárca keretében is. A bíróságok ügyforgalma állandóan és rohamosan növekszik, mégis azt remélik, hogy 10% leadás lehetséges lesz a létszámban. Azonban erősen kétséges, vájjon ez bekövetkezik-e, mert tudvalevőleg az elsőbiróságoknál a törvénykezés egyszerüsi sitéséről szóló törvény és az ennek kapcsán kiadott végrehajtási utasítás előnyös hatása nem nagyon lesz érezhető. Az elsőbiróságoknál ugyanis a munkakevesebblet alig fog mutatkozni; mihez járul az is hogy a járásbíróságok átmeneti tul- terneltsége a községi bíráskodás késlekedő re formja révén momentán nem enyhül Érthető tehát, hogy e kérdés iránt a köztisztviselők kö rében bizonyos fokú nyugtalanság érezhető mindaddig, amig a rendelet részleteit nem ismertetik. |.V. ■ ■ ta j ■ a ■ r.v. SAKK *.v. r.v. ■ ■ ■ A bajnoki sakkverseny elődöntőjének első- fordulóján befejezett játékok eredményei! dr B iy győz Geri ellen. Nyíri Szikes ellen, Goóg Va- kérdi ellen, dr. Gyurós Racz ellen. Veres M. Szabó ellen, Csolnoki I. Csolnoki II ellen, dr. Fekete Bruckmann ellen, Hack Czinczár ellen, Seres Raak ellen, dr. Csont'-Vidó ellen és Ga- bányi Lukács ellen A második forduló 20-án, pénteken este 8 órakor kezdődik.
