Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-01-07 / 2. szám
ILXItl. évfolyam . ssám. Kedd Ctyula, 1931. január 6, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kartel törvény. A takarékossági törvény után a parlament megkezdi a karteitörvény javaslat tárgyalását. A közvélemény érthető érdeklődéssel tekint e tárgyalás elé, hiszen a magyar gazdasági élet egyik legnagyobb és legégetőbb problémájának megoldásáról van szó. A karteitörvény hivatott rá, hogy véget vessen azoknak a túlkapásoknak és visszaéléseknek, melyek a piacot fojtogatják, de ugyanakkor kötelessége gondoskodni arról is, hogy megfelelő védelmet nyújtson a vállalkozás szabadságának és helyes irányba terelje azt a hatalmas gazdasági erőt, mely a kartelek szervezettségében rejlik. Ezt a kettős feladatot oldotta meg az a törvénytervezet, melyet Zsitvay Tibor igazságügyminiszter irányitásásával az igaz- ságíigyminiszterium kodifikátorai kidolgoztak s amelyet a napokban tartott minisztertanács approbált. A javaslat alapelvei teljes mértékben honoráljak a kartelek gazdasági értékét, de teljes szigorral fordulnak a kinövésekkel, túlkapásokkal és visszaélésekkel szemben, melyek nem kis részben okozói, hogy egész sereg termelési ág és maga a fogyasztópiac a legsúlyosabb válság óráit éli. Mióta a kartelek megreformálásának gondolata felmerült, két áramlat kévés összecsapásainak lehettünk tanúi. Az egyik minden létjogosultságot elvitat a kartelektől s a visszaélések miatt vérbeborult szemmel az egész intézmény gúzsbakötését sürgeti. A másik — s ez a közvetlenül érdekeltek felfogása — a gazdasági élet szabadságának eimén tiltakozik mindenfajta külső beavatkozás és törvényes korlátozás ellen. E két szélsőséges felfogás között kellett megtalálni az igazság középutját a törvénytervezet készítőinek. Hogy mi módon, arról megnyugtató bizonyságot adnak a javaslat ismert alapelvei, melyek a maguk rendelkezéseiben egyfelől biztosítják a kartelek legális tevékenységét, szabad mozgását és a gazdasági életre nézve üdvös erőkifejtését, másfelől gátat emelnek a túlkapások elé és meghiúsítják, hogy a szabadsággal visszaéljenek. Hogy ezen a ponton valóban a legszigorúbb ellenőrzés vált szükségessé, azt talán felesleges is bizonyítani, hiszen statisztikai adatok és összehasonlitó táblázatok légiója mutatja, hogy azoknak az iparcikkeknek legnagyobb része, melyek a kartelek hatalmi körébe tartoznak, Magyarországon aránytalanul drágábbak, mint külföldön, aránytalanul drágábbak, semmint a termelés költségei indokolnák. Ezzel az árpolitikával szemben lehetetlen elvitatni az * állami beavatkozás jogosultságát. Es ez a beavatkozás nemcsak a fogyasztótömegek és megsarcolt termelési ágak érdekében jogosult, hanem maguknak a karteleknek érdekében is, melyek ezzel a mohó és rövidlátó árpolitikával végeredményben önmagukat is tönkre teszik. A fölös terhek alatt roskadozó gazdasági élet nem bírja el a kartelek óriási jövedelmeit, a kartelvezérek hatalmas tandemjeit és nem fogja elbírni, ha tovább is igy megy, a kartelek jogos basznának vállalását sem. Mérsékelni az igényeket, — ez az uj törvény- javaslat értelme s ez a kívánság igazán indokolt! „Soha még ilyen szomorú újéve nem volt Angliának“ Londonból jelentik: Lord Rothermere a Daily Mail újévi számában nagy cikket irt az angol gazdasági életről. Soha még ilyen szomorú újéve nem volt Angliának — állapítja meg cikkében a lord. Az elszegényedés, az ipari válság, a tulprodukció és a munkanélküliség Angliában is egyre súlyosabban érezhető, de ugyanez a baj sújtja Amerikát is, Németországot visszaveti és Franciaországot elszegényiti. A kormány és a hatóságok túlsókat avatkoznak bele a kereskedelem és ipar ügyeibe és az adóterhek rettenetesek. Angliának megfelelő emberre volna szüksége, aki megmutatná a válságból kivezető utat. Elkészült az ipartestületek reformjáról szóló javaslat. Búd János kereskedelmi miniszter az ipartestületek reformjáról szóló törvénytervezetet elkészítette. Ez a nagyfontosságu törvényjavaslat tulajdonképpen annak a harcnak a végét jelenti, amely a Kézműves Kamara létesítése és felállítása körül még nemrégiben is volt. Az ipartestületi reformról szóló törvényjavaslat ugyanis felállítja az ipartestületek központi szervét, amely a Kézműves Kamarát fogja pótolni. Az ipartestületek felállítandó központi szerve tulajdonképen nem lesz más, mint az összes ipartestületek központi adminisztráló félhivatalos testületé, amely a kereskedelmi minisztérium fönhatósága alata a kisipari kérdéseket minisztériumi elintét zésre és intézkedésekre előterjeszti. Az ipartestületek központi szervének megalakítás- kompromisszumos megoldása a vitás kérdés nek, nem sérti az ipar és kereskedelmi kamarák autonómiáját. Rendes bíróság elé kerül a gyulai gyújtogató. Kneifel János 26 éves gyulai napszámos, — aki édesanyjára rágyújtotta a házat — statáriális bíróság elé került, amely azonban nem hozott Ítéletet, hanem az ügyet a rendes bíróság elé utalta. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Kneifel János idegbeteg, exaltált ember, aki a tett elkövetésekor részeg volt, úgy, hogy beszámithatósága kétségessé vált és hosszabb elmeorvosi megfigyelést igényel. Ilyen körülmények között a törvény értelmében a rendes bíróság ítélkezik előreláthatólag február folyamán Kneifel János felettKiskörös hódolata JPetöß. emlékezetének. Hagyományosan bensőséges, meleg szeretettel és lelkesedéssel hódolt Kiskörös városa Szilveszter estéjén nagy fia halhatatlan emlékezetének. Mint minden ilyen alkalommal, most is tömegesen érkeztek a zarándokok Kiskörösre, hogy tanúi lehessenek a szülőváros lélekemelő szép és megható ünnepségeinek. Kora reggeltől késő estig taitott. a bucsu- járás Petőfi kis szülőházánál, de nagyon sokan keresték fel a költő megkoszorúzott szobrát az evangélikus temetőben. Este 9 órakor a Petőfi Olvasóegylet, a Magyarság Szövetség kiskőrösi csoportja és a Petőfi Irodalmi Kör hazafias emlékünnepélyt tartottak. Éjfélkor a város hatósága lampionok alatt Petőfi szülőházához vonult, ahol a társadalmi egyesületek tartották meg szokásosan nagyszabású emlékünnepüket az Isten szabad ege alatt. Megható momentuma volt ennek az ünnepélynek, amikor éjfélkor megkondultak az összes harangok a keresztény felekezetek templomaiban és negyedórán át zúgtak a dicsőséges dalnok és szabadsághős emlékezetére.
