Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-12-05 / 97. szám
Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill Vidékre 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem A vármegye törvényhatóságának egységes tiltakozása a mai súlyos adózási rendszer és a gyülekezést korlátozó rendeletek ellen. (Gyula, 1931 december 2.) A közmondás azt tartja, hogy mig két ember lesz a világon, addig nem lesz egy akarat. Pedig ez a csoda mégis megtörtént az Urnák 1931-ik esztendejében egy se hideg, se meleg decemberi nap délelőttjén a vármegyeháza díszes tanácstermében, ahol pedig a fenti közmondásban sürii sitett örök emberi gyarlóság mindig fényesen igazolta magát. A veszedelem azonban mégis csak a legjobb kibékítő; most pedig — senki sem tagadhatja, — mert mindeki érzi: nagy bajban vagyunk Ebből a nagy bajból való menekülés útját keresi mindenki. Keresi a kormány kerekénél álló vezér épugy, mint az egyes polgár. Keresi a gazdag és szegény egyaránt. A kormányt az állam nagyfizetésü kötelezettségei, s ezzel szemben az adó befizetés lanyhasága, nagyon súlyos rendszabályok végrehajtására kényszeríti, viszont az adófizető polgár pedig — épen a gazdasági válságból folyó nagy pénztelenség miatt kétségbeesetten védekezik e rendelet ellen, s ennek a védekezésnek a kifejezője Dr. Gyöngyösi János és társainak előző számunkban már ismertetett indítványa a tömegesen kitűzött adóvégrehajtások és árverések, valamint a mezőgazdasági lakosság ez évi jövedelmi adókivetésének revíziója tárgyában. A harmadik indítványt Dr. Mitlasovssky János és társai adták be, a gyüléstilahni rendelet megszüntetése érdekében, amely indítványt szintén egyhangúlag fogadták el. Az egybehívott rendkivüli közgyűlésre a i tagok nagy tömegekben jöttek el, úgy, hogy amikor dr. Korossy György főispán körülbelül negyed tízkor a gyűlést megnyitotta, a nagyterem zsúfolásig megtelt. A beadott indítványt előkészítő kisgyülés határozati javaslatát — amely csaknem szóról, szóra az indítvány teljes szövege — Dr. Pánczél József vármegyei főjegyző olvasta fel, amelyet a felolvasás alatt általános élénk helyeslés és éljenzés kisért. Az indítványozók vezére, dr. Gyöngyösi János állott fel azután szólásra, hogy indítványát megokolja A tőle már nemcsak megszokott, de mindig várt gondosan kidolgozott, tartalmas, mindenkit meggyőző beszédében mntatott rá arra a nagy aránytalanságra, amely a mai adóterhek, s az adófizetők teherbíró képessége között fennáll. Ennek a mai adózási rendszernek a következménye az, — mondotta általános helyeslés között — hogy az adófizetés nem a jövedelemből, nem a keresetből történik, hanem az adók magát a vagyoni átlagot támadják meg és ez annyi péuz, hogy a kispolgár lassanként a maga kis vagyonkáját kell, hogy felélje. Es amikor a kispolgárnak ilyen súlyos adózási rendszerrel való megterhelését látja, akkor lehetetlen öt a demagógia vádjával illetni indítványának azon részeiért, amikor a nagyvagyonok fokozottabb adóvételét kéri. Nem azt mondja ezzel, hogy a nagy vagyon keveset adózik, csak azt állítja, hogy kevesebbet adózik, mint a kispolgár. Az eddigi tapasztalatok után felvetődhet az a kérdés, vájjon lehet-e valami haszna ennek a feliratnak. Ő azt hiszi, hogy hacsak annyit elérünk, hogy a kormány egy pillanatra gondolkodóba esik, hogy ha e nagyon szomorú helyzet feltárásával legalább törekedik gátat adni annak az ideget, lelket, vagyont romboló munkának, amelyek ma az adók behajtása terén folynak, hogyha a mintegy 80 és nehány ezer békésmegyei adóvégrehajtás alatt álló adózóba egy kis lelket öntünk, és ha sikerül a társtörvényhatóságok utján ezt a kétségbeesett polgárságot egy magabiró, öntudatos polgárrá formálni, akkor a cél megvan közelítve. Azt mondják, hogy az egész adórendszert kell megváltoz- toztatni, ö tovább megy és azt mondja, hogy az egész rendszernek kell megváltozni, és akár akarjuk, akár nem, ez be fog következni szükségszerűen. Szemenyei Pál beszédében a cukorrépaszedő munkások keresményének köztartozásokra való lefoglalása miatt emel panaszt, mire Korossy György főispán általános helyeslés és éljenzés közben arra kérte a felszólalót, hogy az elhangzott panaszt konkrét formában juttassa hozzá, s megnyugtatja felszólalót, hogy a jogos panaszokat orvosolni fogja. Filippinyi János nem adórevíziót, hanem teljes adórendszerváltozást követel. Filyó Sámuel adókönyveket mutat fel s azokkal kívánja bizonyítani azokat a súlyos terheket, amelyekkel az egyes polgárok szinte a roskadásig sújtva vannak. Tóth György az adózási revízió megtörténtéig adófizetési halasztás kieszközlését kéri. Egyike volt a legszimpatikusabbaknak a dr. Forralj Lajos felszólalása, aki azt követelte hatalmas beszédében, hogy a kormány a svájci bankok trezorjában fekvő 1200 millió pengőt hozassa haza és állítsa a nemzet szolgálatába. Dr, Telegdy Lajos a pénzügyigazgatónak az adózókkal szemben mindenkor tanúsított megértéséért és jóakaratáért elismerését fejezi ki, Az adózók szempontjából nagyon fontos, hogy a pénzügyigazgatóság élén ilyen jólelkü s a mai nehéz viszonyokat megértő ember ül. Ami az adózási viszonyokat illeti, sokszor hangoztatta, most is hangoztatja, hogy egyáltalában a mezőgazdasággal foglalkozó embereket adóvallomásra kényszerítik. Ilyen értelemben indítványt is térjesz elő. A mai kormányelnök ur minden tekintetben tiszta szivü és gondolkodású ember ; ha hozzá felmegy ez a felirat és felmegy hozzá az is, hogy függetlenítse magát azoktól, akiket mi nem tartunk elfogulatlanoknak abban a kérdésben, hogy mi ránk ezeket a terheket ki- rójják, függetlenítse magát és az ö jó szive szerint élve a nemzettől nyert avval a felhatalmazással, hogy ö neki valósággal diktátori hatalma van, ezzel a hatalommal éljen is. Spóner Károjv pénzügyigazgató kijelentette, hogy ha szive szerint intézhetné el az indítványokat, ha neki ehhez meg volna a hatalma, akkor 24 óra alatt megszűnne minden panasz. Tekintettel azonban arra, hogy amint azt jól tudja mindenki, a kormánnyal szemben minduntalan követelésekkel lépnek fel, amelyeknek teljesítése nagy áldozatokat tesz szükségessé. Az elhangzott visszaéléseket elitéli, de általánosítani itt nem lehet, mert a pénzügyi közegek a legnagyobb lelkiismeretességgel végzik nehéz feladatukat. Konkrét panaszokat készségesen megvizsgál és szigorúan meg is torol. Dr. Gyöngyösi János a zárszó jogán szólal fel s örömmel csatlakozik dr. Telegdynek a kir. pénzügyigazgató működése iránt kifejezésre juttatott elismeréséhez. Elismeri, hogy a kir. pénzügyigazgató mindenki iráut megértéssel viseltetett. Ez az egész aktus még abban az esetben sem történne a pénzügyigazgató ellen, ha a pénzügyigazgató helyén egy lágyszivü ur helyett egy keményszívű despota ülne, mert a hiba nem a pénzügy igazgatókban, hanem magában a rendszerben van. Ezek után a közgyűlés Gyöngyösi János indítványát a közbevetett kiegészítő indítványokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Dr. Mitlasovssky Jánosnak a gyűlési tilalmi rendelet visszavonása tárgyában beadott indítványát a kisgyülés szövegezésében, illetőleg Hankó Mihálynak a sürgősség kimondására vonatkozó pótinditványával együtt szintén egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Stütamer árukban 550 3—3 Mlhaliknál.
