Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-11-14 / 91. szám

IjX.UI. évfolyam 91. §sám Szombat Ctyula, 1931. november 14, Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . * 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Európa és Amerika. A világháború előtt Európa, mint a világkultúra központja domináló szerepet játszott a világpolitikában. Az Egyesült Államok csupán saját gazdasági érdekeikkel törődnek, a világpolitikába nem avatkoznak, te­hát egyáltalában nem szerepelnek. Egyedül a közép- és délamerikai államok politikai viszályába folytak be, ha szükségesnek látták, mert itt állandóan forradalmak törtek ki s az U. S. gazdaságilag érdekelt volt a legtöbb államban s ha látta, hogy a pénze veszélyeztetve van, akkor vé­get vetett a forradalmaknak. Azóta sem az európai, sem az ázsiai népek politikájába nem avatkozott be soha, nem érdekelte. Csak azon iparkodott, h°gy gyári termékeit, ipari cikkeit minél jobban hjelyezze el úgy Euró­pában, mint Ázsiában, de a világ- politikával nem törődött. A háború óta azonban megvál­tozott a helyzet. Az entente hatalmak Amerikához fordultak segitségért és Amerika nem akarta elszalasztani a kinálkozó jó üzletet. Szállitott nekik mindenféle hadianyagot, amire szük­ségük volt. Mikor az entente ügye rosszul kezdett állni s már az utolsó tartalékokra került a sor, akkor ak­tive beleavatkozott s az amerikai csa­patok döntötték el a végső küzdel­met. Ha Amerika nem avatkozik be, soha se győzött volna a nagy entente és valószinüleg kényszerűvé lett volna egy tisztességes békekötésre. Ame­rika azért avatkozott be, mert az entente veresége esetén veszélyben forgott volna a befektetett tőkéje. Amerika folyton szállitott Európának és Európa mindig jobban és jobban eladósodott. Geld regiert die Welt! Ahol a pénz a hatalom. A békekötés után Amerika benyújtotta számláját és felszólitotta a győztes államokat, hogy most már fizessék meg tartozásukat. Minden pénz lassankint Európából Amerikába szivárgott át. Most már Európa quasi függési viszonyba ke­rült Amerikával és Amerika aktiv szerepet kezdett játszani a fontosabb politikai eseményekben. Noha nem irta alá a békeszerző­déseket, noha nem lett tagja a Nép- szövetségnek, azért az ő megfigye­lője mindig ott volt a genfi gyűlése­ken és fontosabb határozatokat nem hoztak Amerika nélkül. Legeklatánsabb példáját láttuk akkor, mikor Németország már azon a ponton volt, hogy kénytelen lesz bemondani az állami csődöt, akkor Hoover elnök lépett közbe és keresz­tül vitte az egyéves moratóriumot. Majd miután ez nem volt elegendő és Németország gazdasági válságba jutott, átküldte pénzügyi államtitká­rát, hogy tanácskozzon Anglia és Franciaország hivatott tényezőivel a német válság megoldása érdekében. Azután jöttek a párisi és londoni tanácskozások, ezeken is élénk részt vett Amerika. De nemcsak Németországban, ha­nem Ausztriában, Magyarországon, sőt a hatalmas Angliában is kiütött a gazdasági válság. Most már látták a nagyhatalmak, hogy nem elszige­telt jelenségről van szó, hanem vi­lágválságról, amelyen okvetlenül se­gíteni kell valamely módon, mert különben Európa gazdaságilag tönk­remegy és ez magával ránthatja Ame­rikát is. Ezért ment ki Laval Ame­rikába, hogy megtanácskozza Hoover elnökkel a módozatokat, hogy minő módon lehetne a gazdasági válságon segiteni s megakadályozni Európa népeinek tönkremenését. Ezt a célt szolgálja Grandi olasz külügyminisz­ter is, ki most van útban Amerika felé. De nemcsak Európa ügyeiben vesz részt, hanem beleavatkozik a többi államok ügyeibe is. Most kitört egy japán-kinai háború. A Népszö­vetség nem volt eddig képes a harc folytatását megakadályozni, illetve a háborús feleket leszerelni. Amerika most fellépett, memorandumot inté­zett mindegyik félhez és valószinü­leg sikerülni fog a kinai-japán kon­fliktus békés elintézése. Ezekből világosan kitűnik, hogy megszűnt Európa supremáciája, ed­dig Európa dominált a világpolitiká­ban és most kénytelen átadni ezt a szerepet Amerikának. Most Amerika viszi a primet és Európa csak sze- kundás. Hogy szerezheti vissza Európa régi befolyását és domináló szerepét ? Csakis egy utón, ha az európai né­pek között végre megteremtik a bé­két. Az igazságtalan és kegyetlen békeszerződéseket revideálják, leront­ják a vám sorompókat az egyes nem­zetek között. Ha megtörténik a béke- szerződések revíziója és olyan békét teremtenek, amellyel minden nem­zet meg lesz elégedve, ha nem lesz többé győző és legyőzött, ha megszűnik a gazdasági háború ki­váltkép Középeurópában. Akkor re­mélhetjük, hogy megszűnik a gazda­sági válság, mely minden nemzet létérdekét egyformán veszélyezteti. A gazdasági válság megszűnésével az európai népek uj erőre tesznek szert, a nemzetek prosperitása be fog következni és akkor a politikailag és gazdaságilag megerősödött Európa újból vissza fogja szerezni domináló helyzetét a világpolitikában. Dr. Deák Zsigmond. A békeévek boldog napjaiban mindig ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg nagyjainkrój, akiket boldog érzéssel zártunk szivünkbe. A trianoni igazságtalan, kegyetlen és elvakult bókeparancs olyan helyzetet te­remtett, amely még azt sem engedi meg, kogy szivünk szerint ünnepeljünk s emlékez- sünk meg nagyjainkról, akiknek szelleme pe­dig mint fényes csillagok világítják meg azt az utat, amelyen haladva egy szebb és bol­dogabb jövőt érhetünk el. November 7 én volt évfordulója annak, hogy városunk falai között született Erkel Ferenc, az európai hirü zeneköltő, a magyar imádság: a Himnusz megzenésitője. az a hal­hatatlan lélek, akit egész Európa hódolattal tisztel. E nevezetes évfordulót az idén az Erkel Ferenc Dalárda azzal ünnepelte meg, hogy szombaton este elzarándokolt Erkel szorához. A kivilágított szobornál Démusz Lajos, a dalárda elnöke hazafias beszéd kísé­retében megkoszorúzta a halhatatlannak szob­rát, majd dr. Kovalszky Róbert karnagy ve­zénylete alatt felcsendült 35 dalos ajkáról a Himnusz és Hiszekegy. A szerény, de annál bensőbb ünnepség­nek szépszámú közönség volt a tanúja, kik ekként is bizonyságát adták annak, hogy hisz­nek egy szebb és boldogabb jövőben: a ma­gyar igazság diadalában 1 Hosszas előkészületek zárultak le a Gyu­lai Mübarátok és Művészek Egyesületének szombati választmányi ülésével. Itt döntöttek véglegesen az idei kiállítás dolgaiban. A mostani kiállitás minden vonatkozás­ban felül fogja múlni az előbbieket. Külső képe is megnyerőbb lesz, mert újjáalakított, kibővített felszerelésével megszűnik a falak beboritása, a kiállítási anyag zsúfoltsága stb. Ami a belső tartalmat illeti, annak magas ní­vóját előkelő művésznevek, — szigorú ön­kritika — garantálják. Az igen fontos harma­dik kellék — az eladó műtárgyak olcsósága pedig egész bizonyosan megelégedést fog kel­teni. Tekintve a mai súlyos gazdasági viszo­nyokat, a legmesszebbmenő fizetési kedvez­ményeket ajánlják fel a művészek. Akik mü- vásárló betétalapot létesítettek, az olcsó kó pékből is feláron vásárolhatnak előre befize­tett havi részletekkel gyűjtött tőkéjükkel. Kedvezménye minden rendes tagnak hogy befizetett tagdijával resztvesz az Egye - sülét ajándék képsorsolásában, ahol kettő da­rab — egyenként 100 pengő értékű festmény jut a szerencsés nyerők tulajdonába. A kiállitás gerincét a Müvésztelep adja; hozzácsatlakozik nehány helybeli kiállító s végül a nyári festőiskola növendókmunkáinak csoportja. Visszatérve a belső tartalmat illető kijelentésünkre, ismertetni kívánjuk a müvész­telep tagjainak múltját — szereplését. Horváth Béla a vezeső. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte meg. Öt év után került ki Loránfi tanár keze alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom