Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-11-11 / 90. szám

2 Bekéi 1931. november 11. költségvetések telülbirálását november hó végéig be tudom fejezni és hogy a munka­eredmények következtében a miniszterközi bizottságnak Békésvármegyébe való kiszál­lása feleslegessé fog válni. Az alispáni jelentéshez elsőnek dr. Te- legdy Lajos szólalt fel. A felszólalásában örömmel üdvözli az alispánnak a községek költségvetéseinek egybeállításánál követett uj módszerét. Kéri, hogy az alispán hasson oda, hogy a miniszterközi bizottság felül vizsgáló munkája hasonló rendszer mellett történjék, hogy tudniillik az egyesköltségve­tések tárgyalásánál a községi képiselet meg­felelő tagjainak a jelenléte is biztosittasék. Sajnálja, hogy az alispáni jelentés az inség- akcióra vonatkozólag konkrét tájékoztatással nem szolgál, mert e tekintetben igen nagy a tájékozatlanság. Az adósok azt hitték, hogy az inségadó kivetésével mentesülnek minden további tehertől, azonban úgy sejti, hogy ennek az akciónak lebonyolítása teljesen a vármegyék és a községek terhét fogja ké­pezni. Nem a pénz szűkítése, hanem az adó­fizetési képesség fokozására van most szük­ség, amelyet pedig nem lehet újabb terhek­kel s a tisztviselői újabb fizetési redukció tervbevételével elérni. Kétségtelen, igen he­lyes volt az árverések felfüggesztését elren­delni, azonban itt is fél munkát lát, mert olyan követelésekre, amelyek egyébként is altruista célt szolgáló intézmények követe­lései, valamint a külföldi valutákban folyósí­tott kölcsönökre a felfüggesztés nem ér­vényes. «w A vidéki bankokat olyan helyzetbe kell juttatni, hogy az adózó polgároknak köl­csönt tudjanak nyújtani. Felvetette s most is felveti a gondolatot, hogy a kormány figyelme felhívandó volna arra, hogy tegye már egyszer közzé, hogy milyen nagy jöve­delmeket húznak még ma is Magyarorszá­gon egyes emberek, akár egy, akár többféle címen és ha ezek a mammutjövedelmek meg­felelő módon arra kényszerittetnének, hogy áldozatokat hozzanak, akkor ez az általános helyzetnek olyan megkönnyítését eredmé­nyezné, amelyet mindenki megérezné. Fog­lalkozik az állatexport csökkenésének súlyos problémájával is, amelynek megjavítását az Ínség fokozásának elkerülése érdekében szin­tén kívánatosnak tartja. Dr. Berthóty Károly kéri, hogy tekin­tettel arra, miszerint a vármegye lakosságá­nak túlnyomó többségét a földmunkások ké­pezik, ennélfogva indokoltnak látja, hogy az inségadóból befolyó s a vármegyének jutta­tott összegekből a vármegye különböző ré­szein javításra váró utak földmunkálatai vé­geztessenek el. Hankó Mihály sürgeti az Ínségesek megsegitésére megindítandó akció konkré- tizálását, mert e tekintetben még mindig teljes bizonytalanság uralkodik, Indítványozza, hogy a bizottság aggodalmát fejezze ki a felett, hogy az inségakció tekintetében még mindig nincs egységes terv. Elnöklő főispán a felszólalásokra kije­lentette, hogy a kormány teljes jóakarattal kezeli az inségakció ügyét. A földmivelés- ügyi minisztériumban rövidesen meg fog je­CSERKÉSZESTÉLY november 15-én, vasárnap este 8 órakor az Kpartes- tületben lenni a rendelet, amely nagy mennyiségű gabonát bocsájt a vármegye rendelkezésére; a népjóléti minisztériumban is folynak a tár­gyalások a szükségadó egy részének a vár­megyék részére átengedése tekintetében; a kereskedelemügyi miniszter is kiadta a rendeletét egyes állami útszakaszok kiépíté­sére. A kormányban tehát a legteljesebb jó­akarat és igyekezet megvan a segítésre) - épen erre tekintettel Hankó indítványát még időszerűtlennek tartja. Dr. Márky Barna örömmel hallotta Telegdytől, hogy helyesli a költségvetések egybeállításánál kivetett módszeret, amely mellett 25—30 százalékos megtakarításokat is sikerült elérni. Részletes felvilágosítást nyújt az inségenyhitési akcióról. Az egyes miuiszteriumok rendeletéi rövidesen napvilá­got fognak látni. A földmivelési minisztérium gabonái akciójának módozata az lesz, hogy a vármegyék és községek veszik meg a ga­bonát bólét!amentesen 6 pengős árban és ezzel a gabonával földmunkálatokat fognak végeztetni. Egyébként a maga részéről az egyes költségvetésekbe 2 százalékot a ke­resetképtelenek, 3 százalékot pedig az inségmunkák végzésére beállított. Ezenkívül rendelkezésre áll a vármegye segítsége, va­lamint bizonyos kisebb összeg segélyekre. Főként pedig rendelkezésre áll a közúti alap amelybe épen ezen szempontokra tekintettel állítottak be bizonyos összeget. Természetes, hogy ezt az összeget most azonnal nem igyekszik felhasználni, hanem akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lesz. Általában a töldmunkák úgy a vármegye, mint a kor­mány részéről lassanként megindulnak és ezzel segítve lesz a földmunkásokon. Bert­hóty felszólalására kijelenti, hogy a közsé­gektől jelentést kivánt be, hogy milyen szükségmunkákat tartanak elsősorban kivién- dőnek és abban a sorrendben, a földmivelés- ügyi miniszter által rendelkezésre adandó búzamennyiséggel elsősorban ezeket a föld­munkákat fogja meginditani. A kir. pénzügyig a sgató jelentése sze­rint az együttesen kezelt közadókban a már esedékessé vált hátralék 4061887 pengő, vagyis 82 5 százalék. E kijelentéssel kap­csolatban az alispán indítványára dr. Telegdy Lajos és a kir. pénzügyigazgató hozzászól- lása után elhatározta a bizottság, hogy az adókamat amnesztia nov. 15-i határidejének december 10-ig való kitolása érdekében a pénzügyminiszterhez feliratot intéz. A kir. tanfelügyelő havi jelentésének felolvasása után Dr. Tompa Gyula kir. ügyészségi elnök szólalt fel, s .arra való tekintettel, hogy a vasutak biztonsága ellen az utóbbi időben előfordult merényleteket a megejtett puhato­lás szerint iskolaköteles korban levő gyer­mekek követték el, — kéri a tanfelügyelőt, hogy az iskolák igazgatóit utasítsa, misze­rint a gondjaikra bízott gyermekeket leg­alább egy órán át tartó előadás keretében oktassák ki a vasutak ellen elkövetett csiny- tevések esetleges borzalmas következményei­ről s magyarázzák meg a statárium jelen­tőségét. Kir. tanfelügyelő kijelentette, hogy a kivánt rendeletet rövidesen ki fogja adni. A vármegyei főorvos jelentése szerint uralkodó betegség a roncsoló toroklob volt 122 megbetegedéssel, 7 halálozással. A tra- homások száma 159, a nyílt gütnőkorosoké 454. Ez utóbbiak közül október hóban 19 en haltak meg. A törvényhatósági főállatorvos jelen­tése szerint az állatforgalom rossz értékesí­tési viszonyok miatt október hónapban lanyha volt. A vármegye területéről vasúton 283 szarvasmarha, 41 ló, 210 juh és 4829 ser­tés szállíttatott el, amely létszámból Svájcba Ausztriába és Csehországba 74 szarvasmarha és 492 hízott sertés lett irányítva. A kir. ügyész jelentésének meghallga­tása után, elnöklő főispán indítványára meg­kereste a bizottság a vármegye alispánját, hogy a gyulai kir. törvényszék elnökének megkeresése alapján a statáriumra vonatkozó hirdetmény a vármegye területén a célnak feltétlenül megfelelő módon tétessék közhirré. A gyulai Skapuláré Társulat szoboravató ünnepe. A gyulai Skapuláré Társulat, mely Szűz Mária tiszteletének ápolására, a tiszta élet propa­gálására alakult, közel 250 tagot foglal magában. A társulat adakozásból most elkészíttette az anya­templom számára a Szűz Anya szobrát, mely — a drezdai Madonna mintájára — a gyermek Jézus­sal ábrázolja Őt. Vasárnap délután 6 órakor volt a szoborava­tási szertartás, melyen nemcsak a társulat tagjai jelentek meg, hanem hatalmas közönség is részt- vett a szépséges ünnepen. A szertartást báró Apor Vilmos dr. apátplébános végezte, aki lélek­bemarkoló, szép beszédben vázolta a Skapuláré Társulat tagjainak hivatását, mintaképük: Szűz Mária életének angyali egyszerűségét, mely a kö­telességek teljesítésében, az áldozatos szeretetben s a szenvedések panasztalan elviselésében szente­sült meg. Reámutatott a mai válságos időkre, amelyekben ezek az erények világitófáklyaként mutatják az utat a jóhiszemüeknek, a tiszta- lelküeknek. A szentbeszéd után körmenet volt, melyben a szobrot fehérruhás kisleányek vitték. Körmenet után elhelyezték a szobrot a templomban, hogy vigasztalást, bátorítást és mognyugvást keresse­nek és nyerjenek alatta a könnyes szeműek, seb­zett szivüek, az élet keresztjét árván hordozók. A szobor létesítésére adományoztak: A gyulai Urleányok Kongregációja 20, Az árvaházi kedves nővérek gyűjtése 6*50, Ujházy László, Zim­mer Józsefné, Kovalszky Jenő, Kiss Juliánná, Re- mele Erzsébet, Tímár József, Blaur Ida 2—2, Wiszt Józsefné, Pettnerné, Pfaff Ferencné, Janics Ferencné, Márky Ilona, Gabányi Tibor, Bállá Sán­dor, özv. dr. Emperl Gyuláné, Kubovics János, Fogarassy Gyuláné, dr. Kazik István, Wertner Jánosné, Wiszt Alajos, dr, Praznovszky Vilmos, Tanczik Lajos, dr. Raszlaviczy Zoltán, Dundler Ferenc, Gáspár János, Merksz Ella, Hegedűs Ist­ván, Merksz Béla, Biró Béla, Polonyi Károly, Kráder Péter, Steigerwald József, dr. Tury Ferenc, dr Gabányi Bertalan, dr. Matuska Ágoston, Ká­dár Miklós, özv. Szlávik Jánosné, Ungváry Jánosné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom