Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-11-04 / 88. szám

LXIII. évfolyam 88. szám Szerda Gtyula, 1931. november 4, Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Statáriális bíróság tárgyalta az orosházi motoros vonat merénylőinek bűnügyét. Laki Istvánt halálbüntetésre ítélték, de kegyelemre terjesztették fel. Az állítólagos felbujtót a rögtönitélo bíróság felmentette. Mint lapunk legutóbbi számá­ban megirtuk, a múlt hó 27-érői 28-ára virradó hajnalon merényletet követtek el a Mezőhegyes felől Oros­háza felé haladó motorvonat ellen. A merénylet úgy történt, hogy Laki Ist­ván 25 éves szentetornyai napszámos állítólag Héjjas Mihály gazdálkodó felbiztatására kitépte az egyik átjáró figyelmeztető táblájának vasrudját s a motoros elé fektette. A vonatvezető az utolsó pillanatban fékezett s igy megmenekült a 27 utas a haláltól. A merénylet ügyében hétfőn dél­után 3 órakor ült össze a gyulai kir. törvényszék rögtönitólő bírósága. Elnöke Ssakolcsay Lajos kir. törvény- széki elnök, tagjai Ungváry János ta­nácselnök, dr. Nagy István, dr. Csatáry László, dr. Kalitsy Béla törvényszéki bírák lettek, dr. Návay Lajos pótbiró. A vádat dr. Tompa Gyula kir. ügyész­ségi elnök képviselte. Pótügyész dr. Grottó László kir. ügyész. A védők dr. Schriffert Ferenc és dr. Kesst Zoltán. A tárgyalóterem már a kora dél­után megtelt közönséggel. Az ügyész előterjesztette a vádat. A tettes Laki István, aki Héjjas Mi­hály felbujtására közveszélyes ron­gálás bűntettét követte el azáltal, hogy 1931. október hó 28-án reggel egynegyed 5 órakor Orosháza köze­lében a figyelmeztető tábla vasrudját kihúzta és a sínekre fektette abból a célból, hogy a motoros vonat kisik­lását előidézze. Erre a cselekedetére már 1929-ben Héjjas Mihály biztatta a merénylőt, akinek az idén, október hó 22-én már pénzt is Ígért: 260 pen­gőt. A tömegkatasztrófát a véletlen akadályozta meg. A kihallgatások során Laki Ist­ván bevalotta a merényletet. Állító­lagos felbujtója azonban tagadott. A vád és védelem meghallgatása után a rögrönitélő bíróság bűnösnek mondotta ki Laki István elsőrendű vádlottat és halálbüntetésre ítélte. Állítólagos felbujtóját fölmentették. Ezután a bíróság kegyelmi ta­náccsá alakult. A kegyelmi tanács Laki Istvánt kegyelemre terjesz­tette fel. Az ügyészségi elnök a fogház­ban közölte Laki Istvénnal, hogy a bíróság kegyelemre ajánlta. Ugyan­csak értesítette a törvényszéki orvost, az evangélikus lelkészt és Kozareket, az állami ítéletvégrehajtót a kegyelmi kérelemről. Lapunk zártáig a kormányzói irodától válasz nem érkezett. A békésmegyei földmunkásság bajai enyhítését kéri. A munkavállaló szövetkezetek vezető­sége felterjesztést intézett a földmivelósügyi miniszterhez, hogy a válságos helyzetbe jutott mezőgazdasági és földmunkás népen a lehető módon é3 a rendelkezésre álió eszközökkel segítsen. A felterjesztés ismerteti azokat a mostoha kereseti lehetőségeket, amelyek kö­zött a mezőgazdasági és földmnnkásság ma­napság él. A földmunkásság külföldön sem tudott munkaalkalomhoz jutni, akik mégis el tudtak külföldön helyezkedni, azok hamarosan kény­telenek voltak hazajönni, mert a legnagyobb nyomorúságba jutottak. Az emlékirat az ország minden részé­ből szerzett közvetlen tapasztalatok alapján feltárja a mezőgazdasági és földmuokásnép súlyos helyzetét, melyből nyilvánvaló, hogy munkásnépüuk, különösen a munkáslakta vár­megyékben, Csongrád, Békés, Jász Nagykun- Szolnok vármegyében az elkövetkező télviz idején a teljes erkölcsi és anyagi pusztulás elé néz. A munkások a nyár folyamán, aratás és cséplós alkalmával a legkevesebb gabonáké- resetre tehettek szert és igen sokan vannak, akik egyáltalán nem is jutottak ilyen vagy más munkaalkalomhoz. Akik kereshettek is, legfeljebb 50—300 pengőt kerestek egész éven keresztül, ami a téli hónapok szükségleteit egyáltalán nem tudja fedezni. Gyula, 1931. nov. 3. A kisgyülétd Korossy György fő­ispán nyitotta inog, aki a gyűlés megnyitását megelőzőleg a bizottság tagjaival igen élénken elbeszélgetett s akit a bizottság tagjai igen meleg szeretettel vettek körül és üdvözöltek. Elnöklő főispán megnyitó beszédé­ben kiemelte, hogy őt működésében mindig a vármegye autonómiájának szigorú megőrzése, az a felett való szigorú őrködés fogja vezetni. Az egyes ügyek elbírálásánál csak a közérdeket fogja szem előtt tartani és megvan róla győződve, hogy a bizottság minden egyes tagja szin­tén ebben ebben az irányban kívánja szolgálni a közérdeket. — Reményli, hogy ebben a közös munkában a vármegye és a községek közös ér­dekeit fogjuk szolgálni és ez a kö­zös, harmonikus munka a kívánt eredményre is fog vezetni. Az elnöki megnyitót a bizottság tagjai nagy tetszéssel fógadták. Ezek után rátértek az egyes ügyek tárgyalására. Gyula városnak a háztartási ki­adások csökkentése ügyében kiadott belügyminiszteri rendelet végrehaj­tása tárgyában kelt határozatát a be­adott felebbezés elfogadásával a kis- gyiilós megsemmisítette s a várost uj határozathozatalra utasította ; Foris Dezső volt ideiglenes napidijas szol­gálati viszonyának rendezése tárgyá­ban hozott Gyulavárosi határozatot a felebbezés elutasításával helyben­hagyta ; Gyula városnak az egyes tisztviselők mellékfoglalkozása tár­gyában hozott határozatát tudomásul vette. A gyulai protestánsok reformáció emlékünnepi műsoros estélye. Az 1517. évi nagy nap, október 31-ike felszabadította a lelkeket a középkor nehéz bilincseiből, szabaddá lett a lelkiismeret, a gondolat; a költők, művészek eltépték a szel­lemet, kezet lenyűgöző járszalagot. A lelkek felszabadulásának évfordulóját ünnepelte szombaton este a Göndöcs-népkert pavilonjában Gyula protestáns lakossága is magas színvonalú kulturest keretében A fényárban úszó termet fél kilencre díszes közönség töltötte meg. A dobogón elsőnek a református ének­kar jelent meg és gyönyörű, összhangos ének­kel aratott tapsokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom