Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-08-08 / 63. szám
1931. augusztus 8. Békés 3 A német-osztrák vámunió tervét cfőnggeiik a franciák Hágában. Kaufmann tanár, Ausztria képviseletében felszólalva, viszontválaszában arra a végsó következtetésre jutott, hogy ha a népszövetség tanássa ellenezné a német—osztrák vámszövetség megkötését, akkor ez annyit jelentene, hogy a hatalmak különleges érdekek kedvéért vétójogot akarnak érvényesíteni Paul Boncour, a francia kormány képviseleteben felszólalva a következőket mondta: Ha Franciaország, Olaszország és Csehország a hágai bírósághoz fordult, ezt nem azért tette, mert kétségbevonja Ausztriának azt a jogát, hogy valamilyen vámszövétségnek tagja lehetne, hanem azért, hogy emlékeztesse, A berlini bankok vezetői annak ellenére, hogy C9ak szerdán lépett életbe a szabad fizetési bankforgalom, utasították pénztáraikat, hogy már kedden kezdjék meg teljes összegAz alispáui hivatalban az utóbbi időben mind gyakrabban fordult elő, hogy útlevél- kérelmezők útleveleiket meghosszabbítás céljából anélkül hozzák be az aiispáni hivatalba, hogy az útlevelek meghosszabbítása, illetve uj útlevél kiállithatása tekintetében az elsöhogy csupán a népszövetségi tanács határozatával teheti ezt meg. A bécsi jegyzőkönyv azért nem fór össze a szerződésekkel, mert elmulasztotta ennek a kötelezettségnek a figyelembevételét. — A népszövetségi tanács soha nem lépett közbe akkor, amikor Ausztria különböző egyezményeket kötött más országokkal. Ebben az esetben azonban kötelességének tartotta, hogy közhelópjen, mert a német-osztrák vámszövetség közvetlen veszéllyel fenyegeti Ausztria gazdasági függetlenségét. A népszövetség tanácsától távol áll, hogy gyámságot és védnökséget gyakoroljon Ausztria felett. ben a kifizetéseket. Az ügyfelek nem jelentkeznek tömegesen, sőt a betétek felülmúlják a kifizetéseket. fokú rendőrhatóságok nyilatkoztak volna. Ez az eljárás a fennálló szabályokkal homlokegyenest ellenkezik s amellett az ellenőrzést is lehetetlenné teszi. Ezúton hivjuk fel tehát a közönség figyelmét arra, hogy a jövőben fent kifogásolt szabálytalan eljárástól a legszigorúbban tartózkodjék és mielőtt az útleveleket meghosz- szabbitás vagy uj útlevél kiállítása céljából az aiispáni hivatalban bemutatnák, előzetesen az elsőfokú hatóságok véleményét, illetve javaslatát feltétlenül szerezzék he, mert annak hiányában a vármegye alispánja úgy a meghosszabbítást, mint az uj levél kiállítását feltétlenül meg fogja tagadni. Továbbképző tanfolyam a Testnevelési Főiskolán Budapesten a M. kir. Testnevelési Főiskola a napokban zárta be azt a nagyszabású továbbképző tanfolyamot, melyet a középfokú iskolák testnevelési tanárai részére rendeztek. A tanfolyam célja volt, hogy a legújabb gimnasztikái irányzattal ismertesse meg a testnevelési tanárokat. Mai nap már ugyanis a mozgásos gimnasztika teljesen kiszorította a régimódi tartásos, merevítő német tornát, mely nem annyira rugalmasságot, hajlékonyságot, mint inkább merevséget adott a testnek. A mozgásos gimnasztikái irányzatnak a világon legelső reprezentánsa Niels Bukh, a világhírű dón testnevelő. Niels Bukh testnevelési módszerét ma már a világ minden kul- turnépónek gimnasztikájában ott találjuk. Niels Bukh iskoláját a világ minden részéből fel keresik a testnevelők s viszik széjjel az ő módszerét. A budapesti Testnevelési Főiskola is e mozgásos gimnasztikái irányzatot követi. Ez uj irányzat megismertetésének feladatát igen szép sikerrel meg is oldotta e nyári tanfolyam. A tanfolyam munkabeosztásáról s a főiskola tanárairól a következőkben számo- lunkbe. Á testnevelés pedagógiáját Jávor Albert főiskolai tanár adta elő; a mozgásos gimnasztikát és elméletét Kmetykó János, fejlődésNémetországban megkezdődött a bankbetétek kifizetése. Az útlevelek meghosszabbításánál és kiállításánál elkövetett szabálytalan eljárás. Vajúdó éjben nyögnek fenn a bérezek És senki sincs, ki uj jövőt tanít. Kazinczy invocátiója. Irta: Palasovszky Béla. Nyisd meg kapudat, sírba omlott Század Tárd meg meződet, régi Széphalom És zengd, Kazinczy, tűnt Árkádiádat. Dalaidban és régi álmokon Varázsold vissza pályatársaidnak jövendőt látó, szent magyar hitét, Hogy akiket ma bősz viharán ingat E kor, — fogunk egy jobb kort látni még ! Óh, Széphalom! ... Te múlt század ködében Szent álmokon enyésző régi táj, Kazinczyddal virrassz ma itt e népen, Mert itt az éj ma újra borzadály Gyászával ülte meg az álmok útját, Melyen a lélek már nem szabadul S jövendők lázán álmodok se futják Az életet, mely bu alá lapul. Óh, Széphalom ! . . . Ma tárd meg sírod mélyét, Hadd halljuk újra Kazinczy szavát, A magyar nyelvnek harsonás beszédét, Mely dalra kelti ezt az éjszakát : Hadd lássuk sorsunk üstökös csodáit, Melyeknek fénye negyvennyolcba int S feltámadást, amit ma jobban áhit Minden kornál e megvert nép megint. Jaj, lidércfények kisértése járja E földet csak.: a letűnt múlt kisért, — Tokaj hegye s a Bodrogköz lankája But szüretel csak, könnyet s préda vért. Zemplén fölé a hollószárnyu végzet Gyászszükülőn borítja árnyait, Nem zeng itt dalt anakreoni vigság, A szüretünk csak könny és buszüret, Epigrammáikon sírunkra Írták Ellenségeink győzedelmöket. Nem zeng echója múltnak és dalnak, Mely Kazinczynak ajkáról dalolt Megújhodást a sínylődő magyarnak, — Nem tudjuk: mi lesz s elmúlt, ami volt! Elszállt a fény, széjjelfoszlott az álom, Melyben ringattuk magunk egykoron Sirva-vigadó magyar éjszakákon, Hogy ébredjünk egy bus zomotoron. Hajh, a vitézlő s álmodó magyarra Pár nótás, békés esztendő után Keserves böjt következett s hatalma Most csak a jaj, a könny s a bu csupán ! Vajúdás itt az ének és vajúdik Ä gondolat is és a „Gondolat“ „Árkádia pőrén“ újra ur itt A széthúzás, az ős : „fogért-fogat“ ; S bár földje nincs e népnek, — van kit rágna És mennél koldusabb, annál nagyobb : A vérét megkiáltó céda lárma, Mert hangja van még, ha önharcba fog ! Óh, hangja van még, de túl nem kiáltja A bennünket szorító négy határt, — Kidőlt helyéről mind a régi várta, Mely ujhodásunk hajnalára várt. Fény és homály peripeteiát élni, Ez lett gyászos végzetünk, Széphalom, — Homály borit s nincs erőnk fényre kelni -Uj szavak zengéséből szőtt dalon. Uj szavakat, uj értelmet a meddő Magyar panasznak, mely hiába sir, — A múltaknak szent ujhodása nem jő S jövendőt nem mond itt már semmi hir. Uj szavakat s uj zengését a szónak, — A szellem harcán győznünk kell nekünk S a szellem harcán, — Kazinczy ma rólad, Mint égi vezérről emlékezünk ! Inditsd el útnak ujjult századunknak Rab tespedésben sinylő seregét S legyen a hely, hol szemedet behunytad A jövendőhöz érkezésre rév, Ahonnan újra, újra csak elindul Egy uj életért küzdő szent sereg, — A sírba tűnt századok álmain túl Virradnak itt még dalos reggelek ! Egy késő lantos sírja most szereimét, Szent zempléni föld, — Széphalom, — neked, Riasztva örök álmod siri csendjét S áldóan mondva, — Kazinczy, — neved, Visszaidézve múltból és a gyászból, Mely százesztendős lusztrumot haladt, — Jöjj, vezess ki minket az éjszakából, Amelyből annyi tenger könny fakadt Vezess ki minket, vigy minket magaddal Árkádiádnak régi tájain, Vigasztalj meg bennünket uj szavakkal, Hogy vágyunk nem lesz mindig néma kin, De harsonázva fog zendülni újra Magyar seregek hozsánnája itt S a remény örökzöldjében virulva Jövendőt ivei még Széphalom útja, — Győzni fognak, — Kazinczy, álmaid !
