Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-06-10 / 46. szám
liXIII. évfolyam 46. Mám. Szerda Gyula, 1931. juníns ÍO Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Feloszlatták a képviselőházat. Megalakult a gyulai egységespárt. Pougrácz Jenő gróf hivatalos egységespárti jelölt beszéde a gyűlésen. A gyulai kerület képviselőjelöltjei. — Jelölések Békésvármegyében. A képviselőház szombati ülésén valamennyi párt képviselőtagjai a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. Nagy mozgolódás támadt, amikor Almássy László elnök bejelentette, hogy a miniszterelnök kivan felszólalni. Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy legfelsőbb kézirat érkezett. A kormányzói kézirat jelzi, hogy a kormányzó az országgyüléstf feloszlatja és be- rekesztettnek nyilvánítja. A törvényben biz tositott jogánál fogva a kormányzó uj országgyűlést hirdet és mindkét házat julius 18 ára hivja egybe. Ezután a kormányzói kézirat köszönettel és hálával emlékezik meg az országgyűlésnek az ország érdekében kifejtett hazafias és eredményes munkásságáról. A kormányzói kézirat felolvasása után a képviselők sokáig lelkesen tüntettek Horthy Miklós kormányzó mellett. Ezután Almássy László elnök bejelentette, hogy a Ház tudomásul vette a kormányzói kéziratban foglaltakat és bejelentette, hogy a kéziratot kihirdetés céljából átküldi a felsőháznak, amit a Ház tudomásul vett. Almássy László elnök ezután hosszabb beszédben búcsúzott el a képviselőktől.-A gyulai egységespárt alakuló gyűlése. Vasárnap délután a nópkerti pavilion- kitért a különböző helyekről hozzá intézett felszólítások elől, mert tudja, látja és érzi, mennyi a baj, a szegénység s mily sok a tennivaló az országban, a megyében s e városban. Elődje Lukács György dr. sokat tett az ország, a revízió érdekében, fáradhatatlan munkásságát megszámlálhatatlanul sok e miék hirdeti e városban is. A bel- és külpolitika volt az oka, hogy nem tudott erős helyi politikát folytatni. Ő hiszi, hogy a helyi politikán keresztül az egész ország érdekét fogja szolgálni. Bizik erős fiatalságában, érzi az elkötelezettség komolyságát s ban alakuló gyűlést tartott a gyulai egységespárt. A gyűlésen hatalmas közönség jelent meg. Jantsovits Emil dr. nyitotta meg az értekezletet, melyen — javaslatára — kimondották az egységespárt helyi megalakulását. A javaslat értelmében elnök: Tarján Béla dr., társelnökök : gyulai Czinczár Dezső, Góg András és Sál József. Megválasztották továbbá a kerületi elnököket is. Titkár lett Molnár Albert. A gyűlést gyulai Csincsár Dezső vezette. Schneider Mátyás emelkedett ezután szólásra. Lelkes beszédben ecsetelte Gyula város gazdag múltját, a jelen szomorú leron- gyoltságát. Olyan jelöltet hoz javaslatba, aki hive Bethlen gróf miniszterelnöknek s minden erejével oda törekszik, hogy jobb jövőt biztosítson e határszéli városnak. E jelölt Pongrács Jenő gróf. A nagyhatású beszéd után a gyűlés köPongrácz Jenő grófot kiáltotta ki a gyulai kerület egységespárti hivatalos j dőltjének. Ezután Schneider Mátyás vezetésével küldöttség ment Pongrács Jenő grófért, akit gyulai Csincsár Dezső üdvözölt meleg szavakkal s fölkérte a jelöltség elvállalására. Feszült érdeklődés mellett kezdte meg beszédét Pongrács Jenő gróf. Megköszönte az előlegezett bizalmat, amelynek meg is akar felelni, Nem kereste, sft több ízben reméli, hogy fáradhatatlan munkával hasznára lesz a közéletnek. Bizik a választók támogatásában, önmagában, elfogadja a jelöltséget. Minden tudását, munkabírását, fiatalos lelkesültségót viszi a gátra s fogadja, hogy ez a gát nem fog kiszakadni. A nagy lelkesedéssel fogadott — különösen az előbbi képviselő érdemeit méltató — nobilis és választékos beszéd után hosszasan ünnepelte a választópolgárság Pongrács Jenőt, a gyulai kerület egységespárti hivatalos jelöltjét. A gyűlést gyulai Csincsár Dezső beszéde zárta be, melyben felhívta a választókat kitartásra s kívánta Pongrácz Jenő grófnak, hogy a kezébe ragadott zászlót vigye diadalra a magyarság, a határszéli város, a Bethlen-politika javára és dicsőségére. A gyűlés — amelyet egy-két helyen némi incidens zavart meg, a legteljesebb rendben ért véget. A hatóságot Fasekas Ssiics József rendőrtanácsos képviselte, a rendet Pácó József rendőrfelügyelő tartotta fenn kivezényelt rendőreivel. Itt említjük meg, hogy a gyulai egységes párt irodája a Kossuth-tér 25. szám alatt van Végh Gábor vaskereskedő házában. Ftadnóti István kisgazda, földmives és polgári párti jelölt. Radnóti István, a Faluszövetség tit- gasda, földmunkás, iparos és hivatalnokkára levelet intézett a gyulai kerület választópolgáraihoz. Ebben a levélben bejelenti» hogy kisgazda, földmives és polgári párti programmal képviselőjelöltnek lép fel. A fiatal jelölt — aki okleveles gazda, a Faluszövetség titkára, volt közgazdasági egyetemi tanársegéd és újságíró — a közéleti szerepléshez szükséges tudományos felkészültséggel rendelkezik. Fiatal, harminc éves, akinek küzdelmes fiatalság áll a háta mögött, hiszen — amint Írja — hónapokon keresztül mint mezei munkás, napszámos és szénégető munkás kereste meg kenyerét. Tehát jogot formál ahhoz, hogy elmondja: „a polgárság kívánságainak és jogainak igasi képviselője csakis as lehet, aki a maga életének sok-sok kiisdelmén keresstül ismerte meg a magyar polgárember, kisember igasi, belső életét. Aki nem ismeri a mindennapi kenyérért való keserves knsdelem nehés verejtékcsöppjeit, as nem is képviselheti igasán as orsság parlamentiében válasstóinak és a magyar nép nek igasi törekvéseit.“ A magyar harmincasok egyik katonája ő s ennek a magyar törekvésnek vezére Albrecht kir herceg Őfensége, akinek támogatásával veszi fel Badnóti István a küzdelmet. Amint tőle tudjuk, programmjában a nemzeti konstruktiv erőknek társadalmi osztályra, felekezetre tekintet nélkül való ösz- szefogását hirdeti. Meggyőződése szerint erősen nemzeti irányú, a kisemberek, a kisgazdák, iparosok, kereskedők, munkások, valamint a tisztviselők érdekeiért küzdő politika
