Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-04-25 / 33. szám
liXIII. évfolyam 33. szám Szombat Gyula, 1931« április 35. Előfizetési árak : Negyedévre : helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Bethlen István grófot ünnepelte az egységespárt. Uj politikai és gazdasági orientáció. Négy igazságot hirdetek — mondotta: „Igazságot az igazságtalanul meggyötörtöknek, egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszitottaknak, egyesülést az akaratuk ellenére erőszakkal elszakitottaknak és megélhetést mindenkinek a nap alatt.“ Bethlen István grófot kedden este sorozatos ünneplésben részesítette az egységespárt. Háromszázötven vendégre számítottak, de sokkal nagyobb lett az ünneplők tömege. Ott voltak a miniszterek, az ország minden főispánja, ezenkívül Szentes és Mezőkövesd nagyközség hatalmas küldöttsége jelent meg a pártkörben, hogy díszpolgári oklevelet adjon át a jubiláns miniszterelnöknek. Az egységespárt ünnepi értekezletén Pestiig Pál elnök üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterelnök beszédében visszapillantást vetett az elmúlt tiz év küzdelmeire, vázolta a kitűzött célokat. Hatalmas beszédében — többek közt ezt mondta: — Gyakran olvassak azt, lioyy ez a párt Bethlen pártja és hogy ez a párt csak addig él, amíg Bethlen lesz a vezére. Az én meggyőződésem az, hogy ez a párt történelmi szükség, a nemzet érdekei követelték azt, hogy egy haladni Unió, konzervatív alapon álló nemzeti többség kormányozza ezt az országot és ne jusson az ország vezetése olyanok kezére, akik még nincsenek összeforrva ennek a nemzetnek tradicióival, nincsenek összeforrva a nemzet szent érzelmeivel és mint a forradalom alatt láttuk, ezeket a tradíciókat könnyelműen kockára teszik. — Ezt a pártot tehát nem egy ember alapította, ezt a nemzeti szükség hozta létre, hiszen a múltban is, 1918 előtt a hatvan- hetespárt és a 48-as párt történelmi szükségek voltak. — Ez a párt is történelmi szükség és meggyőződésem szerint addig fog élni, amíg ebben az országban konzervatív és haladó nemzeti politikára van szükség és ha nem én teszek ezen a helyen, akkor ez a párt fogja saját választott vezérét újból követni abban az irányban, amelyen ma halad, mert erre szükség van, ha ezt a nemzetet ki akarjuk vezetni abból a súlyos helyzetből, amelybe a háború, a forradalom és a békekötés után jutott. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Én tehát mai tízéves lusztrumom alkalmából hálatelt szívvel gondolok vissza a párt tízéves működésére. Ez nem Bethlen pártja, ez a nemzet pártja. Büszkén valljátok magatokat ennek a pártnak tagjaiul és öntudatosan hirdessétek az országban ennek a pártnak igazságait, mert ezek az igazságok nem párt, hanem nemzeti igazságok. A miniszterelnök szavait viharos tapssal és éljenzéssel fogadták a párt tagjai és felállva ünnepelték a miniszterelnököt. A pártvacsorán Pataki Imre szentesi kisgazda egyszerű és közvetlen szavakkal üdvözölte elsőnek a miniszterelnököt, majd Kenéz Béla dr. mondott remek beszédet a miniszterelnök tiz éves politikájáról, mely a folytonos fejlődést, a belső konszolidációt, az ország pénzügyi, gazdasági helyzetének megalapozását és igy a tekintély megszilárdítását jelentette. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a miniszterelnök állott fel szólásra. Bethlen István gróf beszéde. Gróf Bethlen István miniszterelnök Kenéz Béla pohárköszöntőjére hosszabb beszédben válaszolt, amelynek során visszapillantott az elmúlt tiz év történetére, majd a nemzet várható jövőjével foglalkozott. Megállapította, hogy csak most tiz év elmúlása után vesz- szük észre, hogy milyen nekéz volt az akadályok leküzdése, hogy a hegy oldalának csas meredek lejtőjén vagyunk s még messze van az ut a hegy gerincéig, amely az Ígéret földjére vezet. Valóban nehezek voltak tiz év előtt a feladatok, mert romokban hevert az ország és komoly kétség merült fel az iránt, hogy a csonka ország még átmenetileg is életképes lesz e. Világraszóló csoda, hogg ezt a tiz éves korszakot megúsztak 8 mert igy van, azért hálával és tisztelettel emlékezik meg a nemzetről. A nemzet olyan erőpróbát állott ki e tíz év alatt, amely méltán sorakozik a háborús teljesitmé- nyeihez. A józanságnak, a fegyelemnek, a kötelességtudásnak, a hazafias áldozatkészségnek és a haza iránti hűségnek olyan bizonyítékát adta a nemzet, amely előtt meghajtott fővel és némán áll meg a mai napon. — 1918 előtt Európa organizációja a hatalmi egyensúly elvéu állott. A békeszerződések Európának uj organizációt adtak, a Népszövetséget, amely hivatott lett volna arra, hogy biztosítsa a nemzetek békéjét és az igazságot az összes népek között. Ehhez az organizációhoz hozzájárultak a későbbi idők folyamán a győztes államok közt létesült szövetségi szerződések. Mind a kettő azonban csak azt a célt szolgálta, hogy a győzök egyeduralmát biztosítsa. Nem csodálható, hogy ez az organizáció Európa békéjét nem volt képes hosszú ideig szolgálni, mert hiányzott hozzá az összes népek együttműködési akarata és az, hogy megnyugvással vehessenek részt ennek az organizációnak a működésében. Tulnagg volt az ellentét a hirdetett jelszavak és tettek közt. Európa a győzők és legyőzöttek táborára oszlott és ehhez harmadik faktorként lépett az oro-z szovjet. A győzők tiz évén át úgyszólván szabadon garázdálkodtak a legyőzött népek jjolitikai, közjogi és anyagi jogain, A harmadik faktor pedig kezeit dörzsölve nevetett hozzá. Ahogy azonban előrehaladt az idő, a győzők organizációján szakadékok jelentkeztek. Olaszország és Anglia kezdte észrevenni, hogy a háborús mentalitás állandósítása zsákutcába vezet. Uj politika előestéjén áll Európa. Újvilág kialakulása következik, amely talán közelebb fog hozni minket az igazság és egyenlőség gondolatához. Ma még nem lehet tudni, hogy az uj kialakulás újból a régi hatalmi egyensúly rendszer alapján, vagy másik európai organizáció révén létesül e, de uekünk egy esetben sincs okunk búsulni, sőt teljes erővel abban az irányban kell dolgoznunk, hogy megszűnjék az eddig fennállott európai organizáció.
