Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-04-22 / 32. szám

LXI1I. évfolyam 32. aám Szerda Gyula, 1331. április 33 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Veszprém és Gyula. A fővárosban megjelenő „A Reggel“ tegnapi számában olvassuk a következő cikket. Megszűnt Veszprém egyetlen gyára és a város — 30.000 aranykoronára perli a vállalatot. Veszprém, április 18. Szomorú szenzációra virradt a napokban Veszprém: egyetlen féltve őrzött gyára beszüntette üzemét. A hir hallatára nem­csak mintegy 400 muntásasszony, munkások és hivatalnokok, de a város kereskedői és iparosai is megaozdultak, küldöttséggel ke lesték föl a polgármestert és arra kérték, hogy a Veszprémi Szövő- és Kötőgyár üzembentartása érdekében járjon el a vállalat budapesti igazgatóságánál, a Kolum­bia Rt. nál. Berky polgármester megígérte a közbenjárást s a vállalat két veszprémi igazgatósági tagjával, Ováry Ferenc felsőházi taggal és Ujj Ferenc földbirtokossal Buda­pestre utazott. A polgármester útja eredményéről a kö­vetkezőket mondotta »A Reggel« tudósí­tójának : Mielőtt kérdésére választ adnék, csak annyit, hogy a télen Veszprém 18.000 lakosa közül havonta 1020 család — kö­rülbelül 4000 szeméig —kapott pénzbeli segélyt és naponta 5700 ingyenebédet osztottunk szét. Ezek a számok mindennél világosabban meg­mondják, mit jelent a városnak a szövőgyár bezárása. Mi a Kolumbia Kötőgyár igazgató­ságát arra kértük, hogy a veszprémi gyár üzemét ne szüntesse be. Elmondtuk, hogy üzembehelyezés esetén a szük­séges vizet és villanyt a város a gyárnak ingyen fogja szolgál tatni. Kértük a vállalatot, hogy necsak rideg üzleti, de szociális szempontokat is vegyen figyelembe. A vállalat igazgatója közölte velüuk, hogy három gyáruk vau és pedig Veszprémben, Budapesten és Gyulán, de most csak a gyulai gyárat tartják üzemben, mert, sajnos, ez az egy is elő tudja állítani szükségleteiket. Hazajövet mégis reméltük, hogy talán üzemredukcióval mégis föntartják majd a veszprémi gyárat. Ma arról értesü lünk, hogy a gyár igazgatósága elhatározta, i»ogy itteni gépeit leszerelteti. Mi szép szerével, áldozatok árán akartunk békés megállapodást teremteni, de mivel ez nem sikerült, érvényesíteni fogjuk szerződés beu kikötött jogaiokat. A város ugyanis, amikor különböző kedvezményeket adott meg alakulásakor a gyárnak, kikötötte, hogy ha a gyár beszünteti üzemét, tartozik Veszprémnek 30.000 aranykoronát fizetni. Ha ezt fölszólitásunkra nem kapjuk meg, pör utján fogjuk köteleztetni a vállalatot az összeg megfizetésére. Ettől függetlenül min­dent megteszünk, hogy az állásnélküliek bal sorsán segitsünk. Fájdalom, a helyi munka­alkalmaknál csak a férfimunkásokat tudjuk fölhasználni, többszáz asszony részére itt munkaalkalom nincs. * Ehhez a cikkhez csupán azt a kommen­tárt fűzzük, hogy értjük és méltányoljuk is Veszprém városa elkeseredését, amiért egyet­len gyára, az ottani szövőgyár beszüntette működését, amelyről reméljük és óhajtjuk, hogy a mostani példátlan üzleti pangás ki Bethlen István gróf tízéves miniszter- | elnöki jubileuma alkalmából a világ minden tájáról és a magyar társadalom minden réte­géből üdvözlő táviratokat és leveleket kap s a külföldi sajtó a legteljesebb elismerését fejezi ki a miniszterelnök személye és képes­ségei iránt. A külföldi lapok megemlékeznek arról a nagy munkáról, amelyet Bethlen Ist­ván és kormánya vittek végbe Magyarország pénzügyi talpraállitásával és kiemelik, hogy Bethlennek sikerült Közép Európénak ezen a frontján állandó és stabil kormányzást terem­tenie s megóvnia a megcsonkított s sanyar­gatott Magyarországot attól, hogy külpolitikai kalandokba vagy belső zűrzavarokba kevered­jék. Üdvözlő táviratot küluött Izmed basa török miniszterelnök, aki bejelentette, hogy legközelebb Budapestre jön és személyesen is kifejezi jókívánságait a miniszterelnöknek. A török külügyminiszter és a bolgár minisz­terelnök ugyancsak üdvözlő táviratokat kül­döttek. Bethlen ezekre a táviratokra meleg hangon válaszolt. A külföldi lapok közül szombaton a Reichspost, több varsói napilap, az olasz II Tevere és német lapok, a Li Croix, amely közli Bethlennek a Nemzeti Újság húsvéti számában megjelent vezércikkét, továbbá az angol lapok is melegen írnak a miniszter­kerülhetlen következményeként csak ideigle­nes intézkedés és ha — mint remélhető — kedvezőbb viszonyok alakulnak, a veszprémi üzem újra meg fog indulhatni. De ama tény­ből kifolyólag, hogy a Kolumbia kötőgyár kötelékében levő, habár — sajnos — egye­lőre, de csakis eggelőre szintén redukált munkaerőkkel, a budapesti, veszprémi és gyulai gyárak közül ma mégis a gyulai az, amely működik, anélkül, hogy akár a vizet, akár a villanyt Gyula városnak kellene adnia, amit pedig Veszprém város az ottani gyárnak föl­ajánlott, mégis csak némi bizonysága annak, hogy Lukács György, Gyula város ország- gyűlési képviselőjének, az eként Gyula váro­sára nézve mégis csak kedvezően alakult helyzetben volt, van és bizonyára ezután is lesz valamelyes szava. Különben a leghitelesebb forrásból ér­tesülünk arról, hogy a lapunkban leközölt pénzügyminiszteii rendelet értelmében a Ko­lumbia gyáraknak Gyula városát megillető 60 százalékos forgalmi adója máris többet jelent a városnak, mint jelentett eddig a kötőszövó- gyár által fizetett összeg. tatja Bathlen tizéves jubileumának jelentősé­gét és közli a minisztereluök arcképét. A Correspondenc Universelle legújabb számában hosszabb méltatás van a miniszterelnök tevé­kenységéről. A magyar ujságiróegyesületek táviratot intéztek a miniszterelnökhöz. Megemlékeznek arról, hogy Bethleu nyújtott először segítő kezet az ujságirótársadalom elesettjei árvái, özvegyei és rokkantjai felé és saját tárcájába illesztette be az újságíró jóléti intézmények támogatását. A miniszterelnök meleg hangon köszönte meg az üdvözlést és hangoztatta, hogy min­dig igen magasra értékelte a magyar sajtó hivatását a nemzeti építő munkában. Schober osztrák kancellár sajátkezüleg irt meleghangú levélben gratulált a minisz- tereluöknek, aki ugyancsak levélben mondott köszönetét az üdvözlésért. Gróf Bethlen István életrajza. Bethleni gróf Bethlen István dr. m. kir. miniszterelnök 1874 ben született a maros- tordamegyei Gernyeszegen. Atyja gróf Bethlen István, anyja gróf Teleki Ilona volt. Törté­nelmi család sarja, oldalági leszármazottja a fejedelmi családnak. Marostordamegyében, fe­A miniszterelnök ünneplése. Külföldi kormányférfiak ünnapiik Bethlen Istvánt. —■ A külföldi sajtó a miniszterelnök tizéves jubileumáról. — A török mi­niszterelnök Budapestre jön. elnökről tizéves jubileuma alkalmából. A Giornale d'Italia nagy cikkben mól-

Next

/
Oldalképek
Tartalom