Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-04-18 / 31. szám

LX III. évfolyam 31. szám Szombat Gyula, 1931. április 18 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Hézagos és hiányos belesüriteni Bethlen külpolitikájának főbb voná­sait egy vezércikk keretébe. Ennek a nagyvonala diplomáciának főirány­elve az a gondolat, hogy a legjobb külpolitika az ország gazdasági hely­zetének megerősödése, a belső kon­szolidáció, szóval a nemzet erős­sége, mert a külföld csak igy mél­tányolja jogos kívánságainkat. Egyik legnagyobb sikerét a mi­niszterelnöknek abban látjuk, hogy a fenti előfeltételek megvalósítása révén sikerült az európai gazdasági együttműködésig eljutni, az ország pénzügyi helyzetét megjavítani s a Nemzetek Szövetségében kívánsá­gainknak hangot adni. Igen nagy sikert jelentett, hogy a Népszövetség 1926. junius 10-én kimondotta az ország pénzügyi ellen­őrzésének megszüntetését. Nagyfon- tosságuak a megkötött kereskedelmi egyezmények, a tarifális szerződések s a Törökországgal létesített barát­sági és döntőbírósági szerződés. Az a tekintély, melyet Bethlen úgy személyével, mint politikájával széles körben kivívott, tette lehetővé, hogy a magyar kormány hivatalosan is állást foglalt a revízió mellett. Ez már történelmi esemény volt. Rot- hermere lord fölbecsülhetetlen agitá- ciójának is nagy része van abban, hogy 1929. júliusában a berni kon­gresszus állást foglalt a revízió mel­lett s a Népszövetség szeptemberi gyűlésén Apponyi Albert gróf főde­legátus elmondta hatalmas revíziós beszédét, mely e kérdést először hozta napirendre e fórumon. A ‘legértékesebb sikert Hágában aratta ez után Bethlen, ahonnan két korszakos eredményt hozott. Az or­szág visszanyerte pénzügyi szuveré- nitását s megszabadította az országot a jóvátétel Damokles kardjától. A külföldön tett látogatásai, rend­kívül szívélyességgel övezett szemé­lye és általánosan elismert politikai tekintélye arra következtetnek, hogy „Magyarországnak igenis van helye a nap alatt“ és „a békeszerződés nem lehet sírbolt “ Ebben a tudatban ünnepli az or­szág Bathlen Istvánt! Kormányzói kéziratok a miniszterelnök jubileuma alkalmából.-Ajz ország csendben ünnepli Mrgyarország Kormányzója a következő kéziratokat bocsátotta ki: I. »Kedves gróf Bethlen István! Ma tiz éve annak, hogy a kormány vezetésének ne­héz és felelősségteljes feladatát vállalta, olyan időben, amidőn a pusztulás széléről megmentett nemzet részére az élet folytatá sának legelemibb föltételeit kellett megte­remteni, hogy továbbra is teljesíthesse tör­ténelmi feladatát és nagy céljait egyszer megvalósíthassa. Akkor a nemzet még telje­sen magárahagyatva, ellenséges indulattal és közönnyel körülvéve, a kiállt válságok lázától gyötörten kereste a haladás útját. Ez az ut nem volt sima. A belső rend megszilárdítása, a pénzügyi egyensúly helyreállítása és a né­pek nagy közösségében a megbecsülés kiví­vása és az annyira jelentős baráti kapcsola tok kiépítése közben nemcsak az adott hely­zet nehézségeivel kellett megküzdenie, ha nem újabb válságok zavaró akadályaival is, amelyeken csak erős kitartással és körülte­kintéssel lehetett átmenteni a nemzetet. Ebben a hatalmas munkában kiváló része volt az Ön nagy képességeinek, önzet­len odaadásának és szívós munkabírásának. a jubiláló miniszterelnököt. Ma olyan időket élünk, amidőn nem állha­tunk meg ünnepelni. Mégis nem mulasztha­tom el, hogy ne emlékezzem meg a mai na­pon azokról a kimagaslóan értékes szolgála­tokról, amelyeket Ön a nemzet életének egyik legnehezebb évtizedében hazájának tett. Ma, amidőn egy méreteiben szinte áttekint­hetetlen gazdasági válság rázza meg az egész világot, utunkat ismét nehéz küzdelmek ke­resztezik, amelyekben kipróbált kezek veze­tésére van szükség. Bizalommal tekintek további munkálkodása elé, amelytől a nem­zeti erkölcsi erejének felfokozását és a lehe­tőségek adott határai között a gazdasági élet bajainak orvoslását várom s szívből kí­vánom, hogy fáradozásait Isten áldása kí­sérje a Htza javára. Kelt Budapesten, 1931 április 14. napján. Horthy sk. gróf Bethlen István sk.* II. »Kedves gróf Bethlen István! Tiz éven át mint magyar miniszterelnök a honvédség érdekében mindig kifejtett kiválóan eredmé­nyes működésének elismerése jeléül Önt a szolgálaton kívüli viszonylatban ezredessé ki­nevezem. Budapest, 1931. április hó 14 én. Horthy sk., Gömbös sk.« Spanyolországban kikiáltották a köztársaságot. A király francia területre utazott. Madridból jelentik, hogy a király átadta a hatalmat az uj köztársasági kormánynak, amelynek elnöke Zamora. A főváros képe teljesen megváltozott. Mindenütt köztársasági lobogókat tűztek ki. Hasonló jelenetek ját­szódtak le az ország külöuböző városaiban is. A francia lapok szerint félő, hogy Spanyol- országban forradalmi anarchia következik be. Spanyolországban kihirdették az ostromálla­potot a rend fenntartása kedvéért. Katalá­njában önálló köztársaság alakult. XIII. Al fonzó infáns és Milanda herceg, a volt ten­gerészeti miniszter kíséretében elhagyta a fővárost. A Prince de Bourbon fedélzetére szállt a király. A parton álló emberek ezzel a felkiáltással búcsúztatták : »Éljen a király !« a király igy felelt: »Éljen Spanyolország !« Londoni angol körök még mindig való­színűnek tartják, hogy a spanyol királyi csa­lád Angliában telepedik meg. A londoni Ci- tiben úgy tudják, hogy a spanyol király anyagilag igen jól áfl és vagyonának nagy része angol vállalatokba van fektetve. Zipiuji löráiliÉsi Msinali Határozata, illet«! un Móricz Zsilül nemzetellenes isikéül iái». Zemplénvármegye törvényhatósága foglal­kozott Móricz Z-dgmondnak azon nyilatkoza tával, amely azt a felfogást, hogy a nacio­nalizmusnak helye van a szellemi alkotások ban, tehát az konstruktiv tényező a nemzet irodalmában, — a maradi »honfibú« és »hon- fitüz* frazeológiája körébe utalta, hozzáfűzve mindezekhez, hogy mennyire mások a viszo­nyok odaát Szlovenszkóban a cseh demok­rácia jóvoltából, amelynek vannak kultur

Next

/
Oldalképek
Tartalom