Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-04-15 / 30. szám
2 Békéi 1931. április 15 tak. Reméljük, hogy április hónap már javulást hoz, a munkálatok megindulnak és a vármegye minden szorgalmas munkása úgy a maga, mint családja fenntartásához szükséges kenyeret meg tudja keresni. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban dr. Telegdy Lajos szólalt fel s a múlt ülésen a nyugdijterhek csökkentése érdekében a vármegye alispánjához intézett interpellációjára kért érdemleges választ. Múltkori felszólalása az 1924. év óta megsokszorozódott nyugdíjigények revízió alá vétele céljából történt, mert a megnövekedett igények a vármegyei nyugdíjalap teherbíró képességével nem állnak arányban, de meg az arra jelentékenyebb mértékben rászolgált tisztviselők nyugdijának folyósítását teszi mindinkább bizonytalanná. Azt hiszi, hogyha mód nyílik rá — miután a községi háztartási törvény most van alkotás alatt — intézzen a közigazgatási bizottság feliratot a belügyminiszterhez, hogy ezt a kérdést a törvényjavaslat tárgyalásánál tegye mérlegelés tárgyává. Dr. Márki) Barna alispán válaszában megnyugtatja felszólalót, hogy amint a törvénytervezet hiteles szövege, a vélemény- adásra hivatott szervek előtt ismeretes lesz, megnyílik a mód és alkalom arra, hogy a kormány figyelme az elmondottakra felhívás- sék. A közeli napokban a Jegyzők Országos Egyesülete tart éppen a vármegyeházán nagyobb értekezletet, amely értekezlet szintén foglalkozni fog a készülő uj törvénnyel, ez az értekezlet alkalmat fog szolgálni neki arra, hogy azon a mondott értelemben felszólaljon. Dr. lelegeli) Lajos az alispán válaszát megnyugvással vette tudomásul. Szarvas község a nagy munkanélküliségre tekintettel az ármentesitő társulatokat a költségvetésileg már biztosított körgát építési munkálatok elvégzésére felhívni kéri, illetőleg amennyiben ezekre a munkálatokra az ármentesitő társulatoknak fedezetük nem lenne, a pénzügyi kormány támogatását kéri kieszközölni. Az alispán a község felterjesztése értelmében az ármentesitő társulatoknak államsegély, vagy államkölcsönhöz juttatása érdekében feliratot javasolt. Elnöklő főispán azonban kijelentette, hogy ő a felirattól gyakorlati eredményt annyival kevésbbé vár, mert a földmivelési miniszternek az ármentesitő társulatok állami támogatásban rászesitésre való törekvése, állami költségvetési fedezet hiányában eddig sikerült. Ő a maga részéről — aki eddig is szivén viselte a munkásság érdekeit — és minden igyekezetével azon volt és lesz, hogy a munkásságot keresethez segítse, ezt a kérdést is élénk figyelemmel kíséri s a maga részéről mindent megtesz abban a tekintetben, hogy a körgátépitési munkálatok mielőbb megkezdhetők legyenek. Tudomása van arról, hogy a földmivelésügyi kormány a Körös—Tisza—Marosi ármentesitő társulathoz intézett leiratában meg is jelölte azt a pénzforrást, amelyből a társulat a szükséges összeget kölcsönvétel által biztosíthatja s úgy tudja, hogy a társulat legközelebbi közgyűlésén fog határozni ebben a kérdésben. A várni. t. főorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban az uralkodó betegség a roncsoló toroklob (72 megbetegedéssel és 1 halálozással) és a kanyaró (131 megbetegedéssel) voltak. Az országszerte uralkodó komplikált influenza Békésvármegyében teljesen elgyen- gültnek mondható. Nyílt tüdőgümőkóros 363 van nyilvántartva. Az elhalálozások száma 38 volt. Kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az együttesen kezelt közadó hátralék 2.618.522 P, vagyis 50 55 százalék. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint a polgári iskolák a kir. tanfelügyelő hatásköre alól kivétettek. A vármegye területén levő polgári iskolák a szegedi kir. polgári iskolai főigazgatósághoz osztattak be. A tanítók továbbképzése céljából Gyulán, Békéscsabán és Szarvason pedagógiai szemináriumot tartott, amelyen 250 tanító és tanítónő vett részt. A törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint a haszonállatok összeírása a következő eredményt adta: van a vármeA gyulai Folyammérnöki Hivatal uj székházinak építésére beadott pályázatokat most vizsgálták át számszerűleg és a mai napon terjeszti azokat a minisztérium elé döntés végett Safáry László m. kir. műszaki tanácsos, hivatalfónök, A gróf Klebelsberg utcán épülő ezés> házra pályázatot adott be 3 geuerálvállalkozó, 2 pályázó részleges munkálatokra pályázott, ezenkivül 19 kisiparos szakma szerint adta be pályázatát. A minisztérium döntése e hót közepére várható. A vármegye területén 1929-beu megtartott képviselőtestületi tagválasztások között, különösen a békéscsabai volt az, amely körül felmerült ellentétes jogi felfogások feletti bírósági döntésre vonatkozólag a vármegye közéleti tényezői részéről fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg. Amint ismeretes a Békéscsabán 1929. december 23-án megtartott kópoiselőtestületi tagválasztást Békéscsaba megyei város igazoló választmánya, valamint a választó kerületre kiterjedő hatály* lyul azért semmisítette meg, mert a szavazás a törvényes rendelkezések ellenére délután 4 órai határidőn túl este 8 óráig tartott. A törvényhatósági kisgyülés ezt a határozatot az ellene beadott felebbezések folytán részben megváltoztatta, s a II. kerületi választás kivételével — a többi választó kerületben lefolyt választást érvényre emelte azzal az indokolással, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokra vonatkozó az a törvényes rendelkezés, amely szerint a városokban a választás reggel 9 órától este 8 gyében 50946 szarvasmarha, 47847 ló, 137136 sertés, 59429 juh, amely eredmény az 1930. évi összeíráshoz viszonyítva jelentékeny emelkedést mutat. A vármegye területéről vasúton élve 808 szarvasmarha, 112 ló, 1009 juh és 6640 sertés szállíttatott el, amelyek közül 187 szarvasmarha, 37 ló, 1 sertés és 524 juh irányittatott külföldre. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a budapesti tenyészállat kiállításra Békésvármegyéből 52 szarvasmarha, 123 sertés, 15 ló, 30 juh és számos baromfi lett kiállítva. Az egyes tenyésztők összesen 19 dijat nyertek. A felszállitott jószágok legnagyobbrészt el is keltek s igy a siker jónak mondható. A plenáris ülés 10 órakor véget ért. Utána az adóügyi, népoktatási, árvaügyi és gazdasági albizottságok tartották meg üléseiket. Majd 11 órakor a fegyelmi választmány ült össze, amelynek ülése délután tél 3-ig tartott. Örömmel jegyezzük fel, hogy a minisztérium intézkedésével a Folyammórnöki Hivatal végre megfelelő helyiséghez jut, de emellett őszinte elismerés is illeti a kormányt, hogy a huzamosabb idő óta munka nélkül álló gyulai iparosság jórésze keresethez jut. Az uj folyammórnöki palota minden bizonnyal dísze lesz a gróf Klebelsberg utcának 8 modern, egyszerűségében ízléses kivitelével szaporítja a helybeli impozáns középületek számát. A minisztérium döntéséről — hihetőleg — már a jövő számunkban beszámolhatunk. bíróság megsemmisítette óráig tart az azonos legis ratio folytán a képviselőtestületi tagválasztásokuál is alkalmazandó. A közigazgatási bíróságnak a vármegye alispánjához érkezett és 94 példányban kiadott Ítélete, a kisgyülés ezen határozatában foglalt jogi felfogást nem fogadta el, s az ellene beadott panaszokat alaposaknak találva, az említett képviselőtestületi tagválasztásokat — valamennyi választókerületre kiterjedő hatállyal — megsemmisítette, és kimondotta, hogy azok a törvényes rendelkezések amelyek a megyei városokban a képviselőtestületi tagválasztások határidejére vonatkoznak ma is érvényben vannak. Az 1886. évi XXII. t. c. 48. §-ának rendelkezése szerint tehát a képviselőtestületi tagválasztás a községekben és városokban egyaránt a kihirdetendő napon reggeli 9 órakor veszi kezdetét és este 4 óráig tart, tehát ezen időn túl szavazatot elfogadni nem szabad. £ héten lesz a elöntés a Folyammérnöki Hivatal uj épületére beadott pályázatok felett■ Munkához jutnak a gyulai iparosok. A Békéscsabán 1929-ben lezajlott képviselőtestületi tagválasztásokat a közig.
