Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-02-15 / 14. szám
2 Békés 1980. február 15 ről kellene gondoskodni; ugyanezt kívánja a kisbirtokos osztály ; a túlságosan megterhelt ingatlauek állami közbelépéssel tehermentesítendők ; megszabandó volna a birtok maximum is ; a munkanélküliség elleni biztosítás törvényhozásilag volna biztosítandó oly képen, hogy a munkások maguk is biztosítási dijak fizetésére köteleztessenek s az intézmény szervezésénél önkormányzati hatáskör lenne részükre biztosítandó ; megakadályozandó volna, hogy közérdekű vállalatoknál mammut jövedelmek jnítattassanak a vezetőknek, kik nek tevékenysége különben sem áll arányban a szertelen díjazással; a 8 óra munkaidő — a mezőgazdaság és a tömegcikket gyártó ipar- vállalatok kivételével — behozandó ; küzdeni kell a kartellek ellen ; az idegen forgalom növelésére kell törekedni, amellyel a külföldi tőke beáramlása lenne előmozdítandó ; elsőrendű követelménykép ismerendő el, hogy a tanyákból alkalmas helyeken községek, a községekből városok, a városokból nagyvárosok fejlesztessenek; hangoztatja a javaslat a takarékosságra való törekvést, mert a takarékosság együtt jár az igazi demokratia megvalósításával ; az államkölcsönök csakis produktiv célokra használtassanak fel. A javaslatot felolvasás közben általános helyeslés, egyik másik értékesebb pontnál éljenzés és taps kisérte. Majd a közgyűlés által elfogadott hatá rozati javaslat felolvasása következett, melyet főbb pontjaiban az alábbiakban ismertetünk: A törvényhatósági bizottság a munkanélküliek időleges segélyezésére 1%-os pótadót megszavaz s miután az adóbefizetés hosszabb időt vesz igénybe a megszavazott összegnek megfelelően a közegészségügyi és állategészségügyi ebadóalapokból összesen 30.000 pengőnek előlegképen felhasználására az alispánnak felhatalmazást ad. Elrendeli a törvényhatósági bizottság, hogy amint az időjárás megengedi, hogy a vármegyei, mint a városi és községi Töltségvetósekbe felvett közmunkák haladéktalanul megkezdendők. A gazda bizottság egyéb javaslatával az idő rövidsége miatt nem foglalkozhat; azonban utasítja a vármegye alispánját, hogy azokra néz ve a májusi közgyűlésnek tegyen kellően előkészített jelentést. A 8 órai munkaidőnek a mezőgazdasági munkálatokra való kiterjesztése ellen a leghatározottabban állást foglal. Kijelenti a törvényhatósági bizottság, hogy a vármegye tehetősebb lakosaitól kivánt adománygyűjtésre vonatkozó javaslatot mellőzi, azért, mert attól eredményt nem vár. Az első felszólaló Kiss János (szoc. dem.) orosházi törvényhatósági bizottsági tag volt, elfogadja az elhangzott javaslatot azzal, hogy a mezőgazdasági munkások munkaidejét is szabályozni kell a munkanélküliség megszüntetése végett; majd Gönczy Béla vésztői ref. lelkész szólott a kérdéshez igen hosszasan, fejtegetvén azt, hogy mily óvatosan és körültekintően kell eljárni a munkanélküliség megállapításánál ; 5 a maga részéről a megszavazott pótadót napközi otthonok céljaira kívánná fordítani ; Tóth György (szoc. dem.) szarvasi törvényhatósági bizottsági tag, nem barátja a segélyezésnek, mert azt lealázónak tartja. Munkát kér a munkásságnak és tisztességes kereset biztosítását; Kovács Audor orosházi ág. ev. esperes szimpatikus beszéde következett ezután. Nem hive a pénzbeli segélynyújtásnak, természetbeni segélyt kell adni s nem szabad a segélyezendők között különbséget tenni, nem szabad az arra érdemetlenek miatt az érdemeseket sulytani ; a segítségnyújtásnak nem lehet büntetés, hanem ellenkezőleg javítás lehet a célja ; mindaddig azonban, amig a trianoni papirhatárok meglesznek, mindaddig, amig nemzetünk Prokrustes ágyban nyomorog, a mi bajunkon segíteni nem lehet. Azonban egyet okvetlenül meg kell tennünk; azt, hogyha bent, vagy kivül kiáltjuk, hogy éhezünk és nyomorgnnk, akkor azt is bele kell kiáltanunk a világ lelkiismeretébe, hogy miért éhezünk. Majd Gyón ggösi János dr. hatalmas beszéde követke zett, amely maga mélységes gondolataival, az egész világot ma foglalkoztató nagy szociális kérdések világos okfejtésével általános érdeklődést keltett; beszéde végén indítványt terjesztett elő, amelyet elnöklő főispán javas latára a törvényhatósági bizottság elfogadott, hogy t. i. a törvényhatósági bizottság írjon fel az országgyűlés mindkét házához, hogy A Ház szerdai ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök beterjesztette a vitéz nagy bányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzójává választásának tizedik évfordulójának megörökitésóröl szóló törvényjavaslatot. A javaslat szövege a következő: 1. Vitéz nagybányai Horthy Miklós urat, a nemzeti hadsereg fővezérét, a haza védel méhen és az ország megmentésében megnyilvánult gondviselósszerü küldetését felismerve, a nemzetgyűlés 1920. évi március hó 1 én Magyarország kormányzójává választotta és megválasztását az 1920 évi II. törvónycikkkel törvénybe iktatta Magyarország kormányzója országlásá nak immár 10 ik óvót töltötte be. A törvény- hozás — visszatekintve az elmúlt súlyos és küzdelmes évtizedre, amely idő alatt a kor mányzó ur a nemzet életerejébe és jövőjébe vetett törhetetlen hittel a nemzetet az országos alkotmány szellemében a meg erősödés és fejlődés utján tovább vezette, — a nemzet hűségének és hálájának legmóltóbb kifejezésekópen vitéz nagybányai Horthy Miklós ur elévülhetetlen kormányzói érdemeit ezennel törvénybe iktatja. 2. E történelmi évfordulónak és a kor mányzó ur tízéves országlásának emlékét a törvényhozás régóta nélkülözött több országos érdekű mü és intézmény megalkotásával örökíti meg és ennek maradandó jeléül valamennyit Horthy Miklósról nevezi el. Ezek a müvek és intézmények a kővetkezők : sürgősen tűzzék napirendre a gazdasági válság megvitatását, különös tekintettel a munkanélküliségre. Az értékes beszéd fölött elnöklő főispán elismerését fejezte ki. Felszólaltak még Hankó Pál, Beréngi Ármin dr., Szőke Sándor, Szemernyei Lajos, Csalik János, Metz József. Az 1%-os pótadóra névszerinti szavazást rendelt el a főispáu, amelyet egyhangúlag elfogadták. Ezenkívül egyhangúlag elfogadták a kia- gyülés egyéb javaslatait a dr. Gyöngyösi János által tett indítvány pótlásával. a) dunai hid Budapesten a Boráros tér és Lágymányos között; b) állami kórház Debrecenben; c) rádiumintézet rákos betegségek gyógyítására Budapesten; d) gyógyintézet állami tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak részére Budapesten, a régi Füvószkert helyén; e) tüdőbeteggyógyintózet állami tisztviselők és családtagjaik, valamint Baranya vármegye közönségének anyagi hozzájárulásával más tüdőbetegek részére Pécsett, a Mecseken; f) tüdőbeteggyógyintózet Gyöngyös felett, a Mátrában ; g) kertes családi háztelep ezer házzal tisztviselők ás munkások részére, a X kerületben az úgynevezett Ó begyen, az állam tulajdonában lévő területen ; h) hadirokkant-otthon a nem hivatásos állományhoz tartozó hadirokkantak részére Budapesten és végül 1) katonai rokkant-otthon a magyar királyi honvédség tényleges szolgálatában megrokkant altisztek és legénység részére Szegeden. A harmadik szakasz szerint az 1929 ik évi XYVI t.-c. értelmében verendő öt pengős estist érmék egyik oldalukon a kormány só képmását viseljék, A negyedik szakasz a második szakasz a)—i) pontjai alatt említett müvek és költségeinek előirányzásáról intézkedik. Az ötödik szakasz kimondja, hogy a Szent Imre ércszobrát ajándékozta a nemzetnek Izabella királyi hercegasszony A Szent Imre-év ünnepségei során, augusztus 17-én leplezik le a szobormüvet. Az idei Szent Imre jubiláris óv egyik legnagyobb jelentőségű esemónyekópen a jubiláns esztendő megünneplésének vallásos és nemzeti fontosságától áthatva Izabella királyi hercegasszony Szent Imre ércszobrát felajánlotta a magyar nemzetnek. Az ajándékot a kormányzó a nemzet nevében elfogadta. A szobor Kisfaludy-Strobl Zsigmond alkotása. Izabella kir hercegasszony a kormányzóhoz intézett levelében jelentette be nagy- nagylelkü adományát. Válaszkópen Horthy Miklós kormányzó a következő levelet intézte Izabella kir. hercegasszonyhoz : Fenséges Asssony! A keresztény ifjú erényeivel tündöklő Szent Imre herceg megdicsőülésének 900-ik évfordulójára Fenséged áldozatkész magyar szivének nemes elhatározásával felajánlotta a nemzetnek Szent Imre ércszobrát, bogy itt, az ország szivében felállítva, buzdítsa az ifjúságot a keresztény erkölcsökre és a Haza iránti kötelességek teljesítésére. Ezzel Fenséged ismét bizonyságát mólíóztatott adni annak, hogy együttérzését és szeretetét a magyar nemzet iránt póldaadó áldozatokban is kifejezésre juttatja. Amidőn a nagylelkű adományt a nemzet nevóbeu elfogadom, azért Fenségednek méiy hálával adózva őszinte köszönetét mondok. Budapest, 1930 évi február 4. Horthy s. k. Az ércből öntött emlékművet, amely Szent Imre herceget izmos, daliás, erőteljes fiatalságában kétszeres embernagyságban ábrázolja, román stilü talapzatán angnsztns 17-én leplezik le az ünnepélyre Budapesten megjelent külföldi államok nagy katolikus szervezeteinek jelenlétében JPárisban tovább folyik a tanácskozás. A keleti jóvátételek megszövegezésével foglalkozó bizottság két napi szünet után tegnapelőtti értekezletén tovább folytatta tanácskozásait. A delegátusok beterjesztették a szünet közben kidolgozott szövegeket. A miniszterelnök beterjesztette a Horthy Miklós kormányzó érdemeit megörökítő törvényjavaslatot
