Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-12-03 / 97. szám
LXII. évfolyam 97. szám. Szerda Gyula, 1930. december 3 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fül. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. rr BREM LŐRINC pápai prelátus 1877. julius 5. — 1930. december 1. Ma délelőtt megdöbbentő hirt hozott Gyulára a táviró. Heghilt Bram Lőrinc pre- látus-kanonok. A halál hirtelen, orvul lepte meg, mintha csak maga is megrettent volna a hatalmas tölgy kidöntésétől. Orosházán keddre virradó reggelen találták meg a plébánia vendégszobájában élettelenül. Áldott emlékű gróf Széchényi Miklós volt nagyváradi püspökért évente tartandó rekviem pontifikálására utazott Orosházára. Ma reggel a gyászmisére várták s 0, aki mindig hagyományos, katonai pontosság embere volt, nem mutatkozott, hogy rajongásig szeretett püspökéért a rekviemet megkezdje. Benyitották a vendégszoba ajtaját. Az ágyban lehunyt szemmel, mozdulatlanul és sápaat arccal feküdt a főpap. Elszállt belőle az élet. Halála csöndes, nyugodt lehetett, lelke észrevétlenül repült fel Krisztushoz, akinek mindig hűséges, alázatos tanítványa volt. Elnémult az aranyszáj, mely gyönyörűen ontotta a klasszikus szavakat, megszüut dobogni a nemes, magasba szárnyaló lélek, mely papi hivatását mélyen átérezte s amely élete utolsó lobbanásáig szerette embertársait, ol- tártestvéreit. Elpihent a nagy magyar férfiú sokat szenvedett szive, melyet véresre seb- zet, mart és keresztre feszitett hazájának senki által jobbau át nem érzett tragédiája. Sok szív megremegett ez országban, túl | a határokon is, mikor e könnyes hir lecsapott, sok írókézben megremeg a toll, ha méltán akar írni Brém Lőrincről. Gyásza vau az Egyháznak, mely benne kiváló főpapot veszn tett el, gyásza van az országnak, mely az 0 tragikus távozása folytán szegényebb lett egy önzetlen, áldozatos és értékes magyar úrral. De legszörnyübben bennünket, gyulaiakat sújt le ez a döbbenetes hir. Mi láttuk Őt a maga teljes és nagyszerű valóságában és sok » szegény, elesett érezte az 0 meleg, jóságos kezének áldott simogatását. Amikor Budapestre költözött, azt irtuk e lap hasábjain, hogy visszavárjuk. Nem jön többé. Könnyes imádságunk kiséri az isteni Mester elé. * Brém Lőrinc pápai prelátus, felsőházi tag, c. prépost, székesegyházi főesperes, szentszéki biró, az alapítványi pénztár kezelője, volt gyulai püspöki helynök 1877. julius 5 én született Szatmármegyében. 1900 ban szentelték pappá. 1901-ben a nagyváradi püspöki iroda aktuáriusa, 1904-ben püspöki könyvtárnok és 1905-ben cerimonárius és szentszéki jegyző lett. 1911-ben b. e. Széchenyi püspök titkárának nevezi ki. 1914 ben tb. kanonok, 1915-ben irodaigazgató és kanonok. 1921 ben püspöki helynök Gyulán, mely állásában az egyházmegye papsága1 benne az igazságos, melegszívű főpapot ismerte meg. 1927 ben főrendiházi tagnak választották. R. I. P. A Városi Muzeum ünnepélyes megnyitása. Nagy, kulturális ünnepe volt Gyula városának vasárnap. Ünnepélyes keretek közt adta át a Községi Polgári Fiúiskola földszinti termeiben elhelyezett múzeumot dr. Varga Gyula polgármester a város közönségének. Az ünnepély vasárnap délelőtt 11 órakor vette kezdetét a polgári fiúiskola tornatermében, ahol az egyházak, hatóságok, a I katonaság, iskolák és egyesületek képviselői foglaltak helyet és hatalmas, a társadalom minden rétegét felölelő közönség jelent meg. A Magyar Hiszekegy áhitatos akkordjai után — a Ref. Énekkar adta elő Kertéss L jo3 művészi vezetésével — megjelent a pódiumon szeretetteljes tapsok kíséretében dr. Vavga Gyula polgármester. Megnyitójában közvetlen szavakban üdvözölte a megjelent vendégeket: Márton Lajos muzeumigazgatót, Móra Ferencet, a kitűnő irót, a szegedvárosi muzeum igazgatóját, a katonai és civil hivatalok, egyházak, iskolák, egyesületek képviselőit s a szépszámú ünneplő közönséget. Rövid visszapillantást vetett az 1864-ben alakult múzeumra, melynek alapjuk id. Mogyo- róssy János uradalmi gazdatiszt vetette meg s amelynek fejlődését a Haán Antal-féle gyűjtemény megvétele segítette elő és néhai Gön- döcs Benedek apát-plébános, dr. Karácsonyi János, a Békésvármegyei Régész- és Művelő* dóstörtónelmi Egylet áldozatos szeretető tartotta fenn. Sok ideig volt őre a múzeumnak Domonkos János igazgató-tanitó, aki nagy fáradsággal s valljuk be, csekély tiszteletdijért rendezgette, gyűjtögette a szűk helyiségekben felhalmozott tárgyakat. Amikor az uj formában, uj rendezésben megnyílt múzeumot átadja a nyilvánosságnak, arra kéri a közönséget, hogy látogassa, ismerje meg ezt a szép alkotást s akinek van valami muzeális beesü tárgy a tulajdonában, engedje át azt a múzeumnak. A meleg tapsokkal fogadott megnyitó után Márton Lajos igazgató, a Nemzeti Muzeum kiküldötte mondott szép és értékes beszédet, amelyben üdvözölte Gyula városának a muzeum érdekében hozott tiszteletreméltó áldozataiért és elismerését fejezte ki úgy a muzeális érték, mint a kitűnő hely és pompás elrendezés fölött, amely tényezők ezt a múzeumot a csonkaországi múzeumok első vonalába emelik. És a muzeum is beszédes propaganda lesz amellett, hogy bár mindent elvehettek tőlünk, de kultúránk megmaradt, élniakarásunk fennen lobog s kulturfölényünk biztosítja a helyet a nagy és boldog nemzetek sorában. A nagyszerű lendülettel elmondott szavak után zajos taps hangzott fel. Kevés vártatva megjelent a színen Móra Ferenc, akit legalább már Írásaiból mindenki ismert és szeretett. Ritka, meleg tapsok köszöntötték a magyarság egyik legnagyobb Íróját, aki a Szegedi Muzeum üdvözletét hozta. Nem tudjuk és nem is akarjuk leírni ennek az Istenáldotta művészembernek beszédét, amelyet át — meg átszőtt a legbájosabb humor aranyszálaival.| Ezt hallani kellett, ennek még oly művészi leírása is csak halvány refleksze lehet a dúsgazdag kedélynek. Örömmel tölthetett el bennünket beszéDecember 7-én este 8 órakor lesz az Ipartestületben az 637 IErkel Dalkör táncos teaestje.
