Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-01-29 / 9. szám
LXII. évfolyam 9. szám. Szerda Ctyula, 1930. január 39 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György dr. képviselői beszámolója. Mindenütt nagy szeretettel fogadták. A hágai konferencia eredményei: Visszanyertük pénzügyi sznverénitásunkat. Hitelmegerősödés. Külföldi kölcsön. Derengés a magyar éjszakában. Beszámoló az fipartestttletben, a Nagy magyar városi Olvasókörben, a Kereskedelmi Csarnokban és Dobozon. Némi kényszerű szünet után, vasárnap meglátogatta Gyula városát Lukács György v. b. t. t., a kerület illusztris képviselője. Már hónapokkal ezelőtt óhajtott megbeszélést folytatni választóival. Ebbéli szándékában azonban meggátolta egyik külföldi utján szerzett betegsége, mely heteken át ágyhoz kötötte. A vasárnapi viszontlátás mindkét részről meleg és szeretetteljes volt. A választópolgárság változatlan, törhetetlen nagyrabecsüléssel és ragaszkodással üdvözölte azt a Lukács Györgyöt, aki Gyula városának oly sokat tett s akinek most is nyitva áll ajtaja és szive minden jogos kérés előtt. Sőt az egyik helyen tartott beszámolójában hangsúlyozottan kérte, forduljanak hozzá bármely, a város polgárságának érdekét érintő ügyben, ő ezentúl is azon lesz, hogy a kérelmek a lehetőséghez képest teljesittessenek s az esetleges panaszok orvosoltassanak. Természetes ehhez elsősorban az szükséges, hogy választópolgársága bizalommal közeledjék hozzá, őszintén tárja fel kívánságát, mert hiszen néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. A hágai konferencia eredményeinek vázolása után a jövő perspektíváját rajzolta meg, amely ha nem is napsugaras, de mégis bizonyos derengést sejttet. A magyar kérdés immár — főleg Kothermere lord agitációja révén — világkérdés lett s hisszük, hogy az igaztalan bókediktátum a jövőben sokban fog enyhülni, ha összetartunk s reményt nem vesztve dolgozunk, hogy ez az ország gazdaságilag is megerősödjék. Mindegyik gyűlésen a választópolgársig nagy számban jelent meg és tinneplésszerü taps és éljenzés köszöntötte Lukács Györgyöt, akit a külföld mindenkor nagyrabecsült, a magyar közélet az elsők sorába emelt és Gyula város közönsége — a szivébe zárt. * Vasárnap délelőtt 11 órakor az Ipar testületben hatalmas közönség jelenlétében tartotta meg Lukács György dr. országgyűlési képviselő beszámolóját. Ide a képviselő dr. Gáli Géza, a József kir. herceg szanatóriumának igazgató-főorvosa társaságában érkezett autón. Az ipartestületi székház bejáratánál Jancsik Lajos m. kir.* rendőrfőta- náesos, a gyulai m. kir. államrendőrség vezetője, mig a nagyközönség lelkes éljenzése közben a terembe lépő képviselőt Sál József ipartestületi elnök és Schneider Mátyás ügyvezető-igazgató fogadta. A képviselőt a gyulai Ipar testület és iparosság nevében Schneider Mátyás ügyvezető-igazgató üdvözölte. Mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a képviselőnek, aki állandó összeköttetést tart fenn kerületével, az újonnan épitett székház részére kieszközölt állami segélyért, amelynek elintézésében a képviselőn kívül hálás köszönet illeti Brém Lőrinc felsőházi tagot és dr. Varga Gyula polgármestert. Ezután nívós, higgadt beszédben vázolta e határszéli város iparosságának rettenetes helyzetét, a székház építéséből keletkezett terheket s kérte, hogy hívja fel a kormány figyelmét az iparosságnak felsegitósóre, hiszen ez a hazafias, nagy áldozatot hozott társadalmi osztály válságos helyzetben van és segítséget sehonnan sem kapott. A szép beszédet meleg elismeréssel honorálta Lukács György dr. képviselő. Ismeri — úgymond — a város iparostársadalmának válságos állapotát, amelyet elsősorban Trianon idézett elő, mely elvágta azokat a gyökereket, amelyek ezt a társadalmi osztályt táplálták. Most, a hágai megegyezés után derengeni kezd már a magyar hajnal. Nem teljesítik ugyan egyszerre minden reményünket, de az által, hogy visszaszereztük pénzügyi szuverenitásunkat, Magyarország hitele a külföldön megerősödött s az egyik leghatalmasabb állam pénzügyminisztere kijelentette Bethlen miniszterelnök előtt, hogy egy nagyobb külföldi kölcsön felvételénél Magyarország számíthat a nagyhatalmak támogatására. Ez a kölcsön gyümölesözőleg fog elhelyeztetni az országban s igy tőkeerősödést, munkaalkalmat, az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági élet megerősítését fogja szolgálni. Eddig Magyarország minden nagyobb jövedelme zálogjog alatt volt. A külföldi pénzpiac bizonytalan volt a kérdésben, hogy 1943 után is nem-e kell Magyarországnak olyan jóvátételt fizetni, mely lehetetlenné teszi, hogy egy külföldi kölcsönből előállott kötelezettségünknek megfelelhessünk. Ez a bizonytalanság végleg elmúlt, mert véglegesen megszabadultunk a jóvátételi kötelezettségtől. Téves némelyeknek az a felfogása, hogy 1943 után is jóvátételt fizetünk. Magyar- országgal szemben a békeszerződés különböző szakaszai alapján pénzügyi és gazdasági természetű követelések állottak fenn, amelyeknek összege körülbelül 6—700 millió aranykoronára rúg. Ezeknek a kiegyenlítését nem írták volna a jóvátételi számlánkra, hanem külön kellett volna megfizetnünk, most ellenben az összes követeléseket megváltottuk az 1943 után fizetendő 13 és fél millióval, amely tőkésítve, mint tudjuk, körülbelül 83 millió aranykoronának felel meg. Nyolc év elótt Párisban a jóvátételi bizottság előtt még arról volt szó, hogy Magyarországot három, legjobb esetben két milliárd aranykorona jóvátétellel kell megterhelni. Már nagy haladást jelentett számunkra az 1924 iki megállapodás, a hágai egyezmény pedig végleg megszabadította Magyar- országot a jóvátételi kötelezettségtől. Most a hágai konferencia után a kormányra az a feladat hárul, hogy az állam háztartásának stabilitása után szanálja az egyes háztartásokat is. A vásárlóképesség visszaszerzésére van szükség, mert csak igy lehet megerősíteni, életképessé tenni az eladó és vevő közti kapcsolatot. A mostani eredmény kivívásánál nagy szolgálatot tett nekünk az olasz kormány támogatása, Anglia rokonszenve, Német-, Bolgár- és Törökország együttérzése. Mint egyenrangú féllel tárgyaltak most már a nagyhatalmak Bethlennel s igy érthető a kis- ántánt elkeseredése, amely fókezhetetlen kapzsiságában csalódottan hagyta el Hágát. Hisszük, hogy a magyar kérdés mindinkább a világ lelkiismeretéhez fog férkőzni, különösen akkor, ha Franciaország rokonszenve a bennünket környező kisántánt iránt gyöngülni fog. Ez esetben indulhat meg egy erőteljes mozgalom a revízió s a lőfegyverIpartestületi bál február 8-án
