Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-10-08 / 81. szám

2 Békéi 1930. október 8 A vármegyei nyugdijszabály- rendelet módosítása. A vármegyék nyugdijszabályrendeletei az 1925. év óta két ízben kiadott miniszter­tanácsi határozatnak alapján módositandók voltak. A vármegyék azonban ezt a szabály- rendelet módosítást nem hajthatták végre, mert a kilátásba helyezett mintaszabályren- delet csak több év után érkezett meg a vár­megyéhez. A mintaszabályrendelet alapján Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a nyugdijszabályrendeletet a februári közgyülé- sen átdolgozta. A törvényhatósági bizottság azonban az alispán előterjesztésére a minta- anabályrendeletnek több pontját nem fogadta el azért, mert azt részben törvényellenesnek, részben az autonómiával összeegyeztethetőnek nem tartotta. A legerősebb ütközőpont volt a belügyminiszter és Békésvármegye között az a kérdés, hogy azon tisztviselők, akik szolgálati éveiket betöltötték, a vármegyei közgyűlés és a kisgyülés által nyugdijaztas- »anak. A belügyminiszter az utóbbi álláspont mellett volt, Békésvármegye azonban az al­ispán álláspontját fogadta el, a szabályrende­letbe olyan rendelkezést vett fel, hogy min­den nyugdíjazási ügy tekintet nélkül arra, kogy az illető tisztviselő betöltötte-e a teljes szolgálati idejét vagy sem, kizáróan a tör­vényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik és nyugdíjazási ügyekben a kisgyülésnek nincs beleszólása. A legtöbb vármegye a bel­ügyminiszter álláspontját fogadta el, Békés­vármegye majdnem egyedül állott a fentebb említett felfogásával a vármegyék között. A belügyminiszter, midőn Békésvármegye sza­bályrendeletét felülvizsgálta, azt a rendelke­zést nem kifogásolta, mert úgy látszik idő­közben belátta, hogy a vármegye álláspontja a törvényes. Sőt legújabban megérkezett a belügyminiszternek körrendeleté az egész or­szágra vonatkozóan, amelyben most elrendeli, hogy még azon törvényhatóságoknak a sza­bályrendeletei is, amelyek úgy lettek módo­sítva, ahogy azt a belügyminiszter a fent előadottak szerint kívánta, akkép tekintendők jóváhagyottnak, hogy az összes nyugdíjazási ügyek kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Felilfizetéseh az orsonaiiaiiversenpn. Előreláthatólag november 5-re készen lesz a plébániatemplom Szent Imre ablaka. Szeptember hó 28-án az anyatemplom­ban rendezett orgonahangverseny a legmó lyebb lelki siker mellett végződött. Az egy- házmüvészeti hangverseny minden száma ma­gas nívón állott és a nagyközönség őszinte elragadtatással és elmélyedéssel hallgatta úgy Keresztig Jenő orgonamüvész klasszikus szá­mait, mint Kisfaludy Melanie és Tibor Zoltán operaénekesek gyönyörű énekprodukcióit, va­lamint a gyulai Cecilia énekkar két hatalmas Händel részletét. Amint örömmel értesülünk, az anyagi eredmény lehetővé tette, hogy az anyatem­plom kormának ablakát — a jubileumi évre való emlékül — Szent Imre képével lássák el s e végből báró Apor Vilmos dr. apátpló bános ma Budapestre utazott, hogy érintke­zésbe lépjen az egyházmüvészeti cégekkel a Szent Imre ablak elkészítése végett Reméli az egyház vezetősége, hogy november 5 éret Imre napjára a Liliomos Herceg képével díszí­tett ablak elkészül Itt közöljük azoknak a nagylelkű adako­zóknak névsorát, akik az orgoaahangverseny célját elősegítették. Áldozatos jóságukért e helyen is mély köszönetét fejezi ki a gyulai orgonahangverseny rendezősége. Brém Lőrinc (Budapest) 100, dr. Linden- berger János (Debrecen) 50, gróf Almásv Dé­nes 25, gróf Wenckheim Matild (Csorvás) 20, dr. Zőldy János 20, gróf Almásy Dénesné 10, Bóhnert József (Békéscsaba) 10, Békés kiadó- hivatala 10, Árvaházi kedves nővérek 10, Schmidt Iván 6, Bartoss Ferenc (Békéscsaba) 5, báró Feilitzsch Berthold 5, Pánezél Imre 5, Pintér Ferencné (Békéscsaba) 5, gróf Wenck­heim Jenő (Gerla) 5, özv. Fóris Ágostonná 3, Fóris Rozina 2, özv. Gyepes Istvánná 1 P. E ML ÉK. Fiadványné Huttkay Emma. fsai: agy elmondom, mint egy szép mesét, Mint elszállt álom kurta életét . . . Valami áldott oltalom alatt Meleg-mosolygón tűzött le a nap Es esteien csillag mécsesek Kigynltak békés otthonok felett. Valami nagy. hálás imádkozás Szállott a légben . . , Oh szép álmodás ■ Ha én azt mind el tudnám mondani. Mi apró semmiség volt, — ás ami Kincseknek ékessége ... s lomha köd Egy elszakadt emlékpai/ist fölött . . . Valahol messze, — tán igaz se volt, — llohó, parányi, millió kohold Böségszarnjában hordta napjaink Ezüstjét, selymét s ránk hullatta mind . . . Az Isten tudja — más volt akkoron A föld, az ég s ott fönn a bércfokon A das illata fenyveseken át Kekünk dndolt a szél magyar danát Nekünk nyíltak a rózsák, violák, Be szép volt akkor ez a nagy világ . . . Ugye, hogy mennyi apró semmiség ? Mondjam tovább e bus emlékmesét ? Mert bus a szó is, olyan busán pereg, — Hadd meséljem hát néktek, emberek. A fészket: — ott a Tátra-bére alatt, A kertjét átalszegte a patak S a rezgő nyárfa őszi aranyát Tallér-esőben hullatta reánk. Zöld rácskerítés, rajta loncosan (Gyertek hamar, kerüljük meg hamar) Folyondár bóbitája s tat, belül A galambdúcon szárnyas sereg ül .. . Be szép volt, ó, be szép volt, Istenem ! Jó lett vön’ ott megbnjni csendesen, Viharba'. vészbe' mint a kis gyermek, Ki csipkeágyon békén szendereg. Jó lett vön’ el nem menni sohasem. Őrködni féltett, drága kincseken : Otthon melegjén, könyvön és dalon, A sok virágra minden ablakon. Zenélő órám ósdi ütemén Hányszor, de hányszor elmerengtem én .. . A csend varázsló, áldott szelleme Úgy őrködött, mint az Isten szeme . . . De egyszer csak minden elveszett: A csend, a fészek, dal, galambsereg, Idegenül borult reánk az ég, Idegen lett a kert, a messzeség, A felhők síró fodrai között A Tátra ködpalástba öltözött S virág helyett, az ablak peremén — O jaj, — cseh zászlót lengetett a szél . . . Béreljen i „Pli iräüöitynn. Varrógép és kerékpár el­adásához helyben és vidéken ügynökök felvétetnek Schftl- linger Lipót vas- és gépraktárában, Gyulán. 5« 1-3 HÍREK. Október 6. Az aradi gyásznap évfordulóját ez idén is megünnepelte Gyula város hazafias közönsége. Az egyes felekezetek templomaiban tartott istenitisztelet után délelőtt 10 órakor a róm. kath. reálgimnázium rendezett iskolai gyászünne­pélyt, melyen szépszámú közönség jelent meg. Hadházif Ferenc tanár tartalmas, tömör felolva­sásban méltatta a gyászos nap jelentőségét. Tör­ténelmi visszapillantásában meghatóan emlékezett meg a magyar nép martirsorsáról isteni külde­téséről, a kultúra védelmében kifejtett küzdelmei­ről Törökjárás, aradi tragédia, Trianon ... A gyászból eddig is dicsőséges feltámadás követ­kezett. Ha összetartunk, Isten segítségével, igaz­ságunk felismerésével Trianon igazságtalansága is elenyészik. Az ifjúsági ének és zenekar Károlyi Gábor tanár művészi vezetésével gyönyörű szá­mokkal szerepelt. Konkoly Béla IV. o. t nagy hatással szavalta Pósa L: Október 6 án c. versét. Délután 4 órakor a polgári leányiskola rendezett ünnepélyt. A szép ünnep gerince, fénypontja dr. Bartháné Javoránszky Elvira tanárnő költői szép­ségekkel ékes felolvasása volt. Drámai színekkel ecsetelte az aradi, október 6-án végbement tragé­diát s a gyász szörnyű feketeségéből fölemelően állította az ifjúság elé a hazáért való áldozat- készség minden igaztalanságot eltüntető hatalmát s diadalmasan csendítette ki a szebb jövő fényes ígéretét. Az énekkar — firtosi József Dezső tanár pompás vezetésével — remekül szerepelt. Vlay Katalin II. o. és Bagoly Gizella IV. o. tanulók szebbnél-szebb hazafias verseket szavaltak átér- zéssel, meleg hatás kíséretében. A szép ünnepé­lyen itt is nagyszámú közönség jelent meg Spóner Károly miniszteri tanácsos, a kor­mányzó Spóner Károly gyulai kir. pénzügyigaz­gatót miniszteri tanácsossá nevezte ki. A pénz­ügyi adminisztráció a közigazgatásnak naprél- napra fokozódó, legfontosabb ágává válik és meg ­állapíthatjuk illustris pénzügyigazgatónkról, amel­lett, hogy az állam jogos érdekeit hivatásának megfelelőleg kötelességszerüleg védi, a súlyos anyagi viszonyok között mindig és mindenkivel szemben nemes szivéről, jóindulatáról is bizony­ságot tesz és a méltányossága érzületét a lehető­ség legszélsőbb korlátáig, sőt azon tulmenőleg is ^gyakorolja, amiért is a társadalom minden rétegében nagy tisztelet és szeretet osztályrészese. Megérdemelt előléptetéséhez szivből gratulálunk Aranylakodalom. Ritka, bensőséges, szép ünnepély folyt le folyó hó 4-én szűk családi kör­ben városunkban. Schröder Kornél, a gyulai ügyvédi kar érdemes doyenje, ezen a napon töl­tötte be házasságának félszázadját fenkölt szelle­mű neje, Bombay Idával. A róm. katb. főtem­plomban dr. báró Apor Vilmos apát plébános gyönyörű beszédben méltatta a házaspárra, gyer­mekeire, unokáira emlékezetes napot, áldást kérve még hosszú időn át az 50 évvel ezelőtt ugyan­ezen oltár előtt kötött, elejétől kezdve mindez- ideig harmonikusan és példaadólag nemesen le­folyt szent házassági frigyre. A közbecsülésben álló, kedves uripár és szeretteik örömében teljes tisztelettel részt vesz városunk egész közönsége és jó kivánatai mellé szivből fakadó gratuláció­ját fűzi. Előléptetések. A kormányzó Cseresznyés Ödön p. ü. titkár, a gyulai m. kir. adóhivatal főnökének s dr. Nagy Dezső p. ü. titkárnak a pénz­ügyi tanácsosi cimet és jelleget, Bánfaiig Gyula p, ü. titkár, szeghalmi m. kir. adóhivatali|főnöknek pedig a pénzügyi tanácsosi cimet adományozta. Közegészségügyi vizsgálat. A népjóléti mi­niszter értesítése szerint, dr. Szilágyi Pál köz­egészségügyi felügyelő, az orosházi járásban a felügyeleti vizsgálatokat e hó 7-én megkezdte. Dr. MARIK DÉNES ügyvéd irodáját Árpád-utca 11. szám alatt megnyitotta. 525 3—i

Next

/
Oldalképek
Tartalom