Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-10-01 / 79. szám
Gyula, 1930. október 1 LXII. évfolyam 79. szám. * ft.aií Ä e Szerda Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Elég viharos volt az „ellenzéki blokk“ első bemutatkozása. Személyes viták a költségvetés tárgyalásánál. Gyula, 1930. szept. 27. Vége van a szegényember nyomorúságát aranynapsugárba takargató nyárnak. Itt van az ősz, amely az idén csupa derű és mosoly; mindazonáltal nem téveszt meg bennünket, bármilyen kendőzötten jön is, mert tudjuk, hogy ő a tél előhírnöke. A télé, mely a mindennapi kenyér gondjának irgalmatlan növelője. Sok száz- és százezer ember félve, remegve tekint e közeledő rém elé. Ezt a sok-sok remegést és aggodalmat hozta, ki a »tarsolyában«, ki a szivében (sajnos nagyon kevés a szivében) erre a megy egy ülésre, hogy akár szívből, akár érdekből, de tolmácsolója legyen sok ezer ember, sok száz család gondjának. A törvényhatósági bizottság tagjai — főként az ellenzék — igen szép számmal vonult fel erre a gyűlésre, amelyet Báró Feilitzch Berthold főispán nehány perccel 9 óra után nyitott meg. Megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg arról a nagy veszteségről, amely a kormányt és nemzetet dr. Vass József népjóléti miniszter halálával érte. Vass József a legnehezebb, a legválságosabb időben hagyta itt árva nemzetét, amelynek megerősítésén, fel- virágozásáu s a szegény néposztály helyzetének szociális intézmények létesítésével való javításán oly sokat és éjjel-nappal fáradozott. Talán ez a fáradhatatlan munkálkodás oka korai halálának. Indítványozza, hogy a törvényhatóság mélységes részvétének jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s bizottság ezt a mély részvétet felállással is kifejezésre juttatta. Dr. Márky Barna vármegyei főjegyző ismerteti ezek után az alispán időszaki je- jentését, amelyet múlt számunkban kivonatosan ismerteltünk. Napirend1 előtt dr. Gyöngyössy János nyert engedélyt a felszólalásra, aki bejelentette, hogy a vármegyei törvényhatóság ellen zóki felfogású tagjai pártpolitikai és világnézeti különbség nélkül szövetségbe tömörültek a jelenlegi kormánnyal szemben. Az ellenzéki blokknak jelenleg 114 tagja van. — Majd hosszfes politikai fejtegetésbe kezd, mire elnöklő főispán kérte, hogy röviden beszéljen, később pedig amikor a kérésnek nem mutat kozott a foganatja, komolyan figyelmeztette a főispán, hogy nem tarthat nagy politikai beszédet, felolvasta az ellenzék deklarációját amely rövid pontokba foglalva a következő: Követelik az elviselhetetlen közterhek jelentős csökkentését; az eladósodott és súlyos válsággal küzdő mezőgazdaságnak olcsó hitellel ellátását és a kisipar és kiskereskecíe- delmi élet számára a hitelszükségletek kielégítésének erélyes rendszabályokkal való megkönnyítését; követelik az ipar számára a szállítási szabályzat pontos és szigorú betartását s a különböző állami támogatásoknak megszüntetését; követelik az ipari vámvéde lem fokozatos leépítését, a kartelek megrend- szabályozását; követelik a közéleti visszaélések és a közéleti panamák üldözését; végül követelik a szabadságjogok, elsősorban a titkos választójognak törvénybeiktatását, az egyesületi jog törvényes biztosítását, a sajtó törvények szabadságát és az esküdtszék visz- szaállitását. Majd az alispáni jelentés körül indult meg hosszabb vita, amelyben Szemenyei, Nyilas András, Kiss János, Szabó Frigyes, Cs. Varga Antal dr. vettek részt. Kiss János beszéde közben olyan kifejezéseket használt, amelyek miatt elnöki rendreutasításban is részesült, majd midőn beszédét tovább is ebben a hangnemben folytatta, elnöklő főispáu megvonta tőle a szót. Dr. Csige Varga Antal a tanköuyv mizériákról beszélt, amelyek a szegény szülőket a legkétségbeejtőbk helyzetek elé állítják. Előadja, hogy mig békében, amikor a megélhetés mégis csak könnyebb volt, a legdrágább elemi iskolai könyvet 1 koronáért meg lehetett kapui, addig a mai irtózatosan nehéz időkben egy elemi iskolai tankönyv 5 pengőbe kerül. Kéri az al.spánt, hasson oda, hogy az elemi iskolákban olcsó, minden szegény ember által könnyen beszerezhető tankönyveket használjanak. Az igazság kedvéért felemlíti, hogy a felekezeti iskolákban a tankönyvek sokkal olcsóbbak, mint az állami iskolákban, ez pedig a legnagyobbfoku anomália, mert hiszen tudott dolog, hogy az állami iskolákba a legszegényebb családok gyermekei járnak. Elnöklő főispán teljesen igazat adott felszólalónak s az elnöki székből Ígéretet tett, hogy mint a közigazgatási bizottság elnöke, oda fog hatni a kultuszkormánynál, ’ hogy az állami iskolákba olcsó tankönyveket vezessen be. Egyben indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy ebbeH a tárgyban külön felír a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez. Ezekután dr. Daimel Sándor alispán reflektált az egyes felszólalásokra, amelyek mind az alispáni jelentés hézagos voltát kifogásolták. Kijelenti, hogy az események részletes tárgyalása az alispáni jelentés szűk keretei között meg nem valósítható, de meg felesleges is, mert minden fontos kérdés a közgyűlés soráu alapos megvitatás tárgyát képezi. Dr. Mitlasovszky János volt az első ellenzéki szónoka a vármegye háztartási költségvetésének. Tiltakozik a vármegyei pótadó felemelése ellen. Rámutat a költségvetés egyes olyan tételeire, amelyek szerinte feleslegesek s amelyek törlése révén el lehetne kerülni a pótadó felemelését. Beinschrott Pál az inségakció céljaira felvett 50 000 P-t kevesli és 100.000 P megszavazását kéri. Dr. Kvasz János, hasenlóképen dr. Mitlasovszkyhoz, tiltakozik a pótadó felemelése ellen s ő még szigorúbb cenzorként lép fel a költségvetés egyes tételeivel szemben, mert már olyan tételek törlését is javasolja, amelyek a költségvetés eleven húsába vágnak s amelyeknek esetleges törlése a háztartás egyensúlyát veszélyeztetné. Szenvedélyes vita indult meg a szarvasi főszolgabírói hivatal részére megvásárolandó épület céljaira a költségvetésbe felvett ösz- szeg körül s mindannyian azt javasolták, hogy ne épületet vásároljon a vármegye, hanem építtessen éppen a nagy munkanélküliségre tekintettel. A vita során elhangzott felszólalásokra dr. Daimel Sándor adott kimerítő választ s pontról-pontra kimutatta azoknak részben tarthatatlanságát, részben pedig egyenesen törvénybe ütköző voltát. Végre is elnöklő főispán szavazást rendelt el, amelynek eredményéhez képest a törvényhatósági bizottság a vármegye 1931. évi költségvetését — a szarvasi főszolgabírói lakvásárlásra beállított tétel kivételével — helyben hagyta, ez utóbbira nézve elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest ezt a tételt a költségvetésből törölte. Az ínségesek segélyezésére felvett 50.000 P-t a törvényhatóság változatlanul meghagyta, A munkanélküliség enyhítésének vagy megszüntetésének problémájával foglalkozó u. n. gazdasági bizottság javaslatát dr. Uhrin László tb. főszolgabíró ismertette. Ennek a javaslatnak egyes pontjai röviden a következők : A törvényhatóság javasolja a kormánynak, hogy 1. valamennyi társadalmi osztály anyagi erejének 5—50 százalékig terjedő igénybevételével — a létminimum mentesítése mellett — (Szemenyei pótinditványa) progressiv
