Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-27 / 78. szám
2 Béke» 1930. szeptember 27. özv. éh 1» n A vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerése. Nagy és előkelő közönség jött össze a városháza nagytermében szerdán délelőtt 11 órakor, amidőn az óvoda felügyelő-bizottság ünnepélyes ülést tartott. A gyűlés első pontja volt a vallás és közoktatásügyi miniszter meleghangú leiratának ismertetése amelyben kultúránk legfőbb őre elismerését nyilvánította özv. Abafy Já nosnó szül. Miskolcsy Róza úrnőnek, a józsefvárosi óvoda nyugalomba vonult óvónőjének. Az üdvözlő beszédet Németi József pápai kamarás, reálgimnáziumi igazgató, az óvoda felügyelő-bizottság elnöke mondta. Egyszerű, keresetlen, de a lélek melegével áthatolt szavakban vázolta azt a 40 éves működést, amely a város egész társadalmának nagyrabecsülését, háláját érdemelte ki. Ez a krisztusi szeretettel megszentelt életprogramul váltotta ki a kultusz - miniszterelismerését.40óvvelezelőttjött Erdélyből az óvónő, mint fiatal leány. Eihozta fiatal lelkének gazdagságát, ambícióját s minden tehetségét arra fordította, hogy a kis gyér meklelkekben a szeretet, a jóság, az Isten- és emberszeretet gyönyörű virágait ápolja, fejlessze. Hálatelt szivek érzése száll ezért feléje. A hála virágait hintik útjára volt tanítványai, akiknek útját egyengette a gyermekek isteni barátjához: Jézushoz, hálaimát mondanak az anyák, hogy a jó Isten minden áldása kísérje Őt a nyugalom napjaiban. De rósztvettGyula város egész társadalma az ünneplésben Elismeréssel hajt fejet Abafy Jánosné előtt, ak i- nek türelme, krisztusi szeretete és odaadó munkálkodása mindig a legszebb és legtisztább értéke volt a gyermeknevelésnek. Abafy Jánosné működésének emlékét nem márvány, nem hideg érc őrzi. Ezek mulandók. Az ő neve, jósága, páratlan szeretete a kisdedek iránt a lelkekben ól, a gyulai tanítványok és szülők lelkében, soha el nem mosódó emlékében. Áldja meg a jó Isten mind a két kezével Abafy Jánosnét, aki negyven esztendei munkásságával olyan meghatóan, olyan győzelmes eredményességgel csendítette ki a krisztusi óhajt: „Engedjétek kószám a kisdedeket'" A szép beszédre Abafy Jánosné könnyekig meghalva válaszolt. Elmondta, hogy betegsége késztette, hogy nyugdíjazását kérte. Kötelessége teljesítésében — ezt hálával említi meg — nagyban segítette az iskola felügyelő-bizottság, felettes hatósága, a város vezetősége és a társadalom. Isten áldását kéri mindnyájukra. A gyűlés közönséges legnagyobb,szeretettel ünnepelte a drága jó „Róza néni“ t, akinek mi is boldog nyugalmat kívánunk. Áldja meg minden lépését az Ur Jézus, a a gyermekek isteni barátja. Sál József kitüntetése A nivataios lap legutóbbi száma közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter Sál József gyulai ipartestületi elnök, butorgyárosnak elismerését fejezte ki. Ez a tömör stílusban kifejezett elismerés egy fáradhatatlan, közhasznú munkásságra teszi fel a koronát. Sál József a messze földön hires, tisztes gyulai iparosgárdának egyik tiszteletreméltó, vezető tagja, aki a modern asztalosságnak fejlettségével, bútorgyárának sokszor áldozatos fenntartásával széles körben szerzett elismerést. Mint ipartestületi elnök általános tiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvend nemcsak az iparosság, hanem az egész gyulai társadalom körében. Közéleti működésével mindig arra törekedett, hogy e határszéli város iparosságának érdekeit megvédelmezze s az iparosságnak a városi közéletben biztosítsa az őt megillető helyet. A társadalom meleg szimpátiája pedig azért övezi körül, mert mindig azt hirdette, hogy csak az egyes társadalmi osztályok megértő, testvéries együttműködésével biztosítható e határszéli város jövője s az egész ország magyarságának összefogásával beszélhetünk álmaink álmáról: a nagy és boldog Nagy- magyarországból. A midőn szeretettel köszöntjük őt a magas helyről jött elismerés alkalmából, Isten áldását kérjük további működésére a gyulai társadalom, a gyulai iparosság és az egész magyarság érdekében. ínségesek segélye Gádoroson. Gádoros községe figyelembevóve a lakosságnak súlyos anyagi gondjait, legutóbb hozott határozatában kimondotta, hogy a folyó óv telén a szegónysorsu iskolás gyermekeket tejjel, élelemmel és ruhával látja el, továbbá a kereset nélkül maradt és munkanélküli lakosság részére ingyenes népkonyhát állit fel. Ezeknek a kiadásoknak fedezésére 3000 pengőt megszavaz. Erre a célra fel kívánja használni a községi tartalékalapnak rendelkezésre álló 1000 pengő tőkéjét és a kataszteri felmérés költségeiből megmaradt 2000 pengőt. Az igazán nagyon szegény Gádoros község szóban levő határozatával mindenesetre követendő példát szolgáltatott arra nézve, kogy a községeknek mi a feladatuk a következő télen, minden bizonnyal jelentkező nagyfokú nyomorúság enyhítése tekintetében. SÍREMLÉKEKET, sirszegélyeket és min» den e szakba vágó temetői munkákat a legjobban és legolcsóbban készit NIOGYQRÓSSY SÁNDOR szobrász, kőfaragó, kő, műkő és betonáru ipartelepe Gyulán, az evengélikus templom mellett. — Kedvező fizetési feltételek. — Tervrajz és költségvetés díjtalan. 4öi 9 10 v — Nem úgy van a’ — replikázott András. Ez itt Csanád vezér korabeli sir Lesz itt több halott is. Jó lesz ezt mögnézetni. Hónap átmegyek az „Igazgató űrért“. S úgy is tett az asszony minden karattyolása ellenére. Mikor én minderről tudomást szereztem, a kíváncsiság engem is kihajtott a csonváznézéshez. Nem volt rajta semmi csodálatos. Egymástól el- válott csontdarabok feküdtek anatómiai elhelyezésben. A koponyán már szétváltak a varratok. Sőt a jobb halánték be is volt törve. Mindjárt ráfogták, hogy „buzogány törhette be“, amikor az asszony könnyes mosollyal vallotta be, hogy mérgében (amiért András csak bement az „Igazgató űrért“) egy kővel bezúzta a korhadt halántékcsontot. Tényleg friss volt a repedés. Másnap reggelre már, amikorra ismét kimentünk, künn volt az „Igazgató ur“ s jó néhány ember vette körül a sirt. Móra bácsi teljesen azonos azokkal a képekkel, amelyeket róla láttam. Jóságos arc, két nyugtalanul mozgó szem, deresedé haj és — egy „örökszivar“. Hamarosan egy lófej csontjait is megtalálták a csontváz lábainál. Móra bácsi komoly-tudós tekintettel nézett a sírba, melyben három ember apró kis nyomokkal haladva kereste a többi csontokat. András is köztük volt. Az ö kezében nem igen dolgozott az ásó, mindig csak az „Igazgató uron“ csüngött a szeme és gondolata. Nem is bírta sokáig szó nélkül: — Csanád vezér idejéből való ez, úgy látom „Igazgató ur . . . csak az a csodálatos, hogy kard volt mellette és nem kovapuska, mert lehet ez ám vagy ötszázéves . . . Elmosolyodunk a mondásán, hogyis ne, András jól tudja, hogy Csanádmegyében lakik, tehát ö mindenáron csak Csanád vezér idejét akarja megeleveníteni s ezzel a gondolattal összekapcsol mindent, amit csak szépnek és tudományosnak tart. Az „Igazgató ur“ kiigazítja a mondást: — András fiam, Csanád vezér ezelőtt 900 évvel élt, tehát akkor itt még nem volt kovapuska. A kovapuskát a középkorban kezdték nálunk használni. Ez a csontváz pedig megvan már vagy 1500 éves. Avar vagy jazig lehetett szegény. Ez nagyon lehütötte Andrást s nem szólt többet. Az ásás pedig folyt . . hosszú órák múltak el . . . Móra bácsi feszülten figyelt és mégis egyetlenegy kérdésünket sem hagyta felelet nélkül. Beszélt Atilla sírját kereső emberekrői, akik mániátikus lélekkel, vagyonukat feláldozva keresik a nagy hun fejedelem örökre homályba borult sírhelyét. Beszélt a föld kincseiről, értékekről, amelye-’ két ő ásatott már ki. Mindannyian szeretettel hallgattuk. Boldog arcáról örömmosoly sugárzott. Elgondolkoztam rajta, mennyivel boldogabb foglalkozás lehet a Múlttal, a Múlt legendás hirü embereivel való foglalkozás. Azok talán hálásab- bak azok iránt, akik velük foglalkoznak, akik felfedik azokat a dolgokat, amelyeket az akkori Jelen tanulságképen hagyott a mostani Jelennek . . . Az „Igazgató úrtól“ kötelességem szólított el. Még sokáig kintmaradtak a csontváz sir felett- Délutánig sem találtak semmi különöset Engem pedig kétféle érzés fog el, ha a fenti esetre gondolok: egyrészt örülök, hogy Móra bácsit megismertem: másrészt azonban Andrást saj nálom teljes szivemből, nem azért, mert nem sikerült neki valami ókori temetőt felfedezni, hanem, mert Csanád vezérrel való tévedése „örök témát“ adott feleségének a szekirozásra, amelyet az asz- szony miuden esetben igénybe fog venni András bosszantására. Déimss Endre. PORZOL párolás után erőteljes, egyenletes kelés - jó áUelelés - tőbbtermés ! Nem minden porpác — PORZOL' Bll°a Voní "l",'1 ®; P10"1"*™1 '«árt dobozt fogadjoo’el ! —--------------— ‘ 0 L-t allu||naztak Magyarországon több 100.00(1 holdon • A POKZOL saine vö^ hatása biztos. - Eredeti gyári áron beszerezhet* 459 9-* BARNA terménykereskedőnél, Kossutb-tór 5.
